Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-01-22 / 3. szám

Evangélikus Elet A Közelkelet keresztyénsége „Isten nagyi Jertek imádkoznit Az imádság jobh, mint az alvás!“ Ezt kiáltotta a jeruzsálemi mohamedán templom müezzinje reggelenkint. Arra emlékeztetett mindig, hogy a keresztyén hit ősi helyén egy má­sik vallás lett uralkodóvá, s a szi­vekhez szól, igazságokat hirdetve, amiket mi sem akarunk megtagadni. Az Izláin vallása. Kb. a 600-as években kezdte Mo­hamed az arabokat Mekkába hívni, hogy imádják Istent és higyjenek az ítélet napjában. Ellenkezéssel talál­kozott. 622-ben ő és követői Medi­nába menekültek, mégis élete hátra­levő tíz esztendejében gyakorlatilag egész Arábia elismerte szellemi veze­tőjének. Halála után az arab biro­dalom gyors győzelmet vett Irakon. Szírián, Egyiptomon, s nyugat felé Észak-Afrikán keresztül a Pyreneu- sokig, keleten az indiai Punjabig terjeszkedett. Ennek a birodaloninak lakosai csaknem kivétel nélkül mo­hamedánokká lettek, s ma is kb. 300 millió mohamedán él ezeken a területeken. Sokat vitatkoztak azon, mi a kü­lönbség a keresztyénség és a moha­medánizmus között. Különösen az a probléma, hogy mindketten kinyilat­koztatásra hivatkoznak. Előttem ' vi­lágos, hogy a különbség" egyszerű. Mohamed Krisztust magát vetette el véglegesen. Talán az volt az oka, Szíria (teljes la A pápa fennhatósága alatt: Maroniták 225.000 Görög katolikus 150.000 Szír katolikusok 60.000 Római katolikusok 25.000 Kaldeanusok 30.000 490.000 hogy kora keresztyénsége nem tudta neki megmutatni az igazi Krisztust. Ma az ő hite mindenesetre átjárha- tatlanul elzárja Krisztust az arabok mozlim világától. Megosztott keresztyénség él ebben a világban. Jellemző rá, hogy nyugat segítsége tartja fenn, ellenséges világ veszi körül, s magá­ban rettenetesen megosztott. Hebron- ban szolgáltam, a júdeai dombok között, melyek Ábrahám sírját öle­lik körül Makpelah barlangjában. Egy kórházban volt a templomunk 25.000-nyi ellenséges mozlim lakos­ság kellős közepén talán 50 lélek számára. Talán a világ legkevertebb gyülekezete. Voltak benne maroni- ták, római katolikusok, görög orto­doxok, örmény ortodoxok, örmény evangélikusok, arab anglikán, dán lutheránus, skót presbiteriánus, né­hány baptista, kongregacionalista, metodista, s két araib, akik az amerikai alliánszhoz tartoztak. Meg­osztott, maroknyi keresztyénség. Az arabul beszélő keresztyének közelkeleti statisztikája ________ Sz íria adataiba beleértjük Palesz­tina, Libanon, Transzjordánia ke­resztyéned is. A statisztika 1939-es adatokra támaszkodik, de hozzávető­legesen helyes ma is. osság 5 millió). Mások: Orthodoxok Antióch patr. alatt 150.000 Jeruzs. patr. alatt 50.000 Ó-szír egyház 100.000 Anglikán • 4.000 Presbiteriánus 4.000 Más protestáns 2.000 310.000 Egyiptom (teljes lakosság 16 millió) A pápa fennhatósága alatt: Kopt-katolikus 35.000 Görög katolikus 17.000 Latin és egyéb uniáltak 7.000 59.000 Mások: Koptok 1,000.000 Ortodoxok 28.000 Presbiteriánusok 52.000 Egyéb protestánsok 13.000 1,093.000 Osj egyházak Ezen a területen nem csak idő­sebb és fiatal egyházakkal kell szá­molnunk, de az ú. n. „ősi egyházak­kal“ is. Ezek az egyházak nem ke­rültek hatása alá sem a római kato­licizmusnak, sem a görög ortodtoxiá- nak,. A keresztyénség első századai­ból valók, s rétszben az első keresz­tyén szekták utódai. Állandó üldö­zés vagy legalábbis állandó hátrá­nyos helyzetben tartottak ki, s ezért minden tisztelet megilleti őket. De ez a hit sok tekintetben gőgösökké tette őket. mint az embert, ■ aki az egy tálentomát' elásta és úgy őrizte meg. Az újkori nyugati keresztyén misszió pedig egészen tiszteletlenül bánt velük. Ezek az egyházak kb. 750 év óta állandóan hanyatlanak s az újkori misszió ezekből sze­rezte sikereit. Az ú. n. megtérek, akik az arab keresztyénség mai egy­házait alkotják, főkép ezekből az egyházakból „tértek meg“. A Palesz­tinái anglikán egyház tagjai pl. csak 1%-ban származnak a mohamedá­nok közül. Hasonló a helyzet a töb­biben is. Mindez fényt vet arra, hogy az újkori keresztyén misszió milyen kényelmesen képzelte el közelkeleti hivatását. A misszió ilyen stratégiája még ma is sok egyház missziójában ér­vényesül. Néhány nyugati missziói társaság kezd csak manapság ráesz­mélni arra, hogy ez mekkora bűn. De ma már késő. A nyugati misszió méltó büntetése, hogy ma a közel keleti keresztyénség nem római ka­tolikus kis egyházai a görögkatoliku- soklioz közelednek. Az ajtók bezá­rultak a nyugati rabló misszió előtt, elsősorban Szíriában. Az itteni egy­házakban erős arab vezetés alakult ki. Pedig lehetséges a testvéri segítő kapcsolat is a különböző egyházak között. 1816-ban a Mar Thoma szír egyház egyik püspöke segítségéit fordult az anglikán egyházhoz teo­lógiai hallgatók kiképzése érdekében. Sok nehézség merült fel, mégis ez a teológiai segítség ma már olyan eredménnyel járt, hogy bár ez az egyház szigorúan ragaszkodik ősi hagyomáifyaihoz, mégis belekapcso­lódott az európai szellemi vérkerin­gésbe. Ugyanez történt az örmény ortodox egyházzal is, ahova egy amerikai protestáns episcopális egy­ház kiküldöttje, Canon Bridgeman hozott segítséget ugyanolyan módon. Ma pedig mindez igen nagy kérdés. A közelkeleti egyházak ugyanis olyan szegények, a papjaik olyan alacsony életszínvonalon élnek, hogy nem is lehet tőlük kívánni, hogy magasabb szellemi műveltséget sze­rezzenek maguknak. A világkeresz- tyénség elsősorban lelkéisznevelés ré­vén róhatja le tiszteletét ezek iránt az ősi egyházak iránt. Kapcsolat a mozlim világával A világkeresztyénségnek tudnia kell, hogy nem élhet ma már azok­ban az egyszerű felfogásokban, ame­lyekkel a mohamedán kérdést eddig kezelte. Nem lehet úgy tekinteni az izlám világát, amelyben egyszerű bálvány­imádás folyik. Allah az az Isten akit mi imádunk, akkor is, ha a mohamedánoknak nincs is teljes is­meretük Istenről. A mohamedánok­kal szemben kötelez minket a keresz­tyén szeretet és szelídség. Azt is figyelembe kell venni, hogy Mohamed az arabok számára egy­ben nemzeti hős. is, aki az arab bi­rodalom alapjainak megvető je. Az arabok között missziót kell foly­tatni, s nem olyan politikát, ami az arabok nemzeti érzékenységét sérti. W. Montgomery Watt volt jeruzsálemi anglikán misszionárius Vízszintesen: 1. A mondás. 11. Vissza ikerszava. 12. Fordítva: hints magoti 13. Ennivaló. *14. A „véR“ kezdete és véRc (!) 1». Ha Isten velém 17. Keresztyén Egyetemisták Egyesülete. 18. Falusi házak mellett terül el. 19. Helyhatározórafi. 20. A teleton feltalálója. 21. Ördögh Sándor néviele. 22. Igekötó. 21. Háillthatatlan. * 25. Szemita népíaj. 26. Ott lesz-e a megbeszélt helyen? 27. Négy, óra hatvan perckor. 30. Pétert figyelmeztette árulá­sára. 32. Mindegyik megleli a folt­ját. 33. A napok száma. 35. Rögtön „kész“ lesz. ha ékezetet teszünk rá. 36. Vissza: idegen kereske­delmi röv. 37. Ezzel ízesítik "az ételt. 39. Szilágyi Andor névjele. 40. Mikes Kelemen. 41. Sok ilyen „láda“ van a pesti utcákon. 43. Evangélikus Kör. 44. Ékezettel: férfinév. 45. Indokina egyik tartomá­nyába való. 2. sz. keresztrejtvény Keresztrejtvényünkben (mindig a nyíl irá­nyában haladva) a Példabeszédek egyik szép mondását találhatjuk még. 1 2 3 4 5 6 7 8 6 10 — H 11 a 12 a j r —V 13 m 14 15 1 16 □ 17 18 M 19 a 20 21 z I 22 23 a 24 a 25 g 26 g 27 28 29 g 30 31 32 □ 33 34 □ 35 36 J ü 37 9 38 la 39 40 ■ 41 42 g 43 JL M 44 □ 45 46 ! V. — □ j Függőlegesen: 2. Heroikus. 3. Az orvosság. 4. Ezekkel is dicsérjük az Urat. 5. U. Z. L. L. 6. Genezáret elején látható (!) 7. A világ Ura. 8: Zsemlye fele. 9. Olaj, idegen nyelven. 10. Nemzetközi Vásár rövidí­tése. 13. Énekek . . . . e: ¥ 14. ... . vagy ellene. 16. A közmondás szerint fakó az ura. 17. Kerekét kereken kerekíti. 20. Behelyez. 23. Kopasz. 24. Tésztára szórják. 25. A nóta szerint susog. 28. Csík, régi helyesírással. 29. Gabonaköteg. 3L Látószerve, névelővel. 33. Ezzel dörzsölik a fagyott testrészt. 34. A magot vetik bele. 37 ..............mademann. 38 . Zászló teszi. 41. Román pénznem. 42. Sümegi Nagy Imre. 44. Bagó mássalhangzói. 46. A jószívű adakozó teszi. A megfejtési határidő február 15. A helyes megfejtők között ’egy újtestámentumot sorsolunk ki. Verekedő diakonissza A „Magyar Nemzet“ 1949 január 15-iki számában a következő hír ol­vasható: „Szarvason őrizetbe vették Tóth Gizella 35 éves diakonissza nővért, aki kisgyermekekkel kegyetlenkedett. Legutóbb két ötéves kislányt, amiért nem akarták megenni a kelkáposztát, élő disznók közé a disznóólba zárt. A járókelők lettek figyelmesek a két kislány sikoltozására, kihozták őket a disznóólból. A diakonisszanővért az evangélikus egyház az eset kipatta­nása után elbocsátotta.“ A hírt nem lehet agyonhallgatni. Az idézett lapnak nagyobb a nyilvá­nossága, mint a mi lapunknak. Azt is valószínűsítjük, hogy az eset szó- ról-szóra úgy történt, ahogy megha­tott. A szarvasi gyülekezet alkalmazta s ezért el is bocsálhatta a Fébe dia­konissza egyesület előbb megnevezett diakonisszáját, de az még nem vált ismeretessé, hogy az Anyaház hozott-e egyáltalán ítéletet ebben a semmi- képen nem menthető cselekedetben? Papok és diakonisszák egyformán emberek. Mindkét fél követhet el emberi gyarlóságából követően hibá­kat. Ezeket menteni tudjuk és akar­juk is. Azt is megtudjuk érteni em­berileg, hogy egy másik diakonissza marósavval öntött le egy lelkészt. De sajnálni nagyon tudjuk azt, hogy napjainkban egyházi testületben élő, elhívott lelkek cselekedeteik előtt kélszer-háromszor nem gondolják meg tetteiket. Egytiázunk hirdeti a megbocsátást. Mi különösen a megbocsátás elvi alap­ján állunk a legtöbb emberi cseleke­dettel szemben. Még több szeretetet kell bevinni egyházunkba és egyházi intézményeinkbe csak azért, hogy akik az egyház falain belül élnek mindig szeretetből és szeretettel cse­lekedjenek. Felépült a csabacsüdi új evangélikus templom Hívő ember tudja csak, hogy nem a csoda szüli a hitet, hanem a hit szüli a csodát. Népünk abban szem­léli a csodát, hogy kicsinyből mi­kén! lesz nagy és a semmiből valami, a pusztaságból élet. Nagypuszta volt az Alföldöri Csabacsüd és lett a pusztából élet és a puszta helyén nagyközség, mert úgy volt az még nem is olyan régen, hogy a Szarvas melletti Békésszentandrás pusztáján a községből kitelepülőkből új község keletkezett, mégpedig nem is kicsiny, hanem nagyközség alakult. De mint minden dolognak két ol­dala van, úgy ennek is. Arról van most szó, hogy a nép hitele Csaba- csüdön csődbe ne jusson, mert erre súlyt helyez ára a csabacsüdi nép és joggal. 15.850 Ft a templomra az adósság és még be is kellene ren­dezni, ez azonban részletekben Isten kegyelméből s a nép akaratából menni fog. Derék lelkipásztoruk Cho- ván József a rossz lábával is abban sántikál, hogy segítsen a fagykár miatt előállott 15.850 forint adóssá­got letörleszteni, s hogy a nép hitele Csabacsüdön csorbát ne szenvedjen. Szövetségünk elnöke Fteök Ivánt is felkereste. Kérése a kultuszkormány­nál meghallgatásra is talált, mert 6000 forintot utalt ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter az adósság törlesztésére, de még maradt 9850 forint törleszteni és lefizetni való. Mégis nagy az öröm és nagy a hála Csabacsüdön Isten iránt és köszönet a népi demokrácia kormányának és" annál nagyobb a reménység, hogy a nép hite és jó munkája megtermi a maga gyümölcsét, megtermi a biza­lomnak abban a^ légkörében, mely az Egyház és az Állam között illen­dően és jó rendjén kialakult és ennek hitele bizonysága annak, hogy a nép hite csodákat szült az élet valóságá­ban Csabacsüdön is, mint sok-sok helyen máshol is, ahol a történelem formáló Isten szavát megértik és ör­vendezni tudnak az új élet csodáin, mint Isten bizonyságain. ür. Gyimesy Károly Felkérjük azokat a lelkész! hiva­talokat, ahol lapunk számaiból még fölös példányok vannak, szívesked­jenek híveik között szétosztani, az eladott példányok árát pedig kérjük a kiadóhivatalnak megküldeni. — A postai befizető lap száma 20.412. Rádiós istentisztelet a Deák-téren Az elmúlt vasárnap dr. Vető Lajos tiszakerületi püspök tartott rádiós istentiszteletet a Deáktéri templomban. A tízórai istentiszte­let kezdetén a máskor tele temp­lomban nagy hézagok voltak. Fo­lyik az istentisztelet s annak fél­ideje után megelevenedik a temp­lom élete, $ Jönnek a hívek a nagy istentisz­teletre. A tizenegy órai istentiszte­letre. Ez a főistentisztelet. Ezen talpalatnyi hely sincs sem ülők, sem állók számára. Ezért a nagy igyekezet már féltizenegy óra után. Ügylátszik, hogy a Magyar Rádió minden kérés ellenére sem tudja megváltoztatni műsoradásait. De • hívek, akik szeretik templomukat s még jobban az igehirdetést, ön­szántukon kívül és akaratuk elle­nére is megzavarták az istentisz­teletet. A sok csoszogás, járás-kelés megakadályozta a tíz óra óta a templomban bennülőket az áhítat­ban. Milyen egyszerűen lehet az ilyen zavarokat kiküszöbölni. Olyan ér­telmes hívei vannak a Deáktéri templomnak, hogy legelőbb ők érthették volna meg magatartásuk zavart okozó hatásait. ^ Nagyon reméljük azt, hogy ez a zavaró momentum egy egyszerű szószéki hirdetéssel kiküszöböl­hető. S kérjük is az illetékeseket, hogy a következő alkalom előtt ezt a kedves szolgálatot végezzék el. Mert olyan jó igehirdetést kapott a hálás, tízórai gyülekezet, mint amilyen ritkán hangzik el ezen a szószéken s a vendég is megérde­melte volna az előzetes figyelmet. ít/anfyíh'záúás naftát Jan. 16—23. Nagysimonyi (La- borozi Zoltán). Jan. 18—21. Répcelak. Leve­lező Bibliaiskola konferenciája. Jan. 27—30. Bakonyszombat- hely. (Vecjreös Imre és Németh Julia nővér). Jan. 30.—febr. 6. Gyöngyös (Túróczy Zoltán). Jan. 31.—febr. 6. Váobottyán. (Józsa Márton). Ti, alkik az Urat emlékeztetitek, ne nyugodjatok! Ésaiás 62 : 6. HÍREK Háromszázéves a Heidelbergi Káté román fordítása. A református egy­ház hitvallása a Heidelbergi Káté. A református vallástanítás ősi esz- köze éppenúgy, mint nálunk Luther Márton Kis Kátéja. Bethlen Gábor­nak a nagy erdélyi fejedelemnek kulturális terve Erdély román lakos­ságának felemelésére a Biblia román nyelvre való fordításán kívül, ennek a nagy jelentőségű hitvallásnak le­fordítására is gondolt. Fogarasi István egykori lugosi lelkipásztor volt a fordítója. Erre a lelki szol­gálatra is úgy gondolhatunk, mint a magyar-román lelki és szellemi kapcsolatok történelmi dokumentu­mára. Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért felel: Dr. H. Gaudy László főszerkesztő Szerkesztő: Dezséry László s Szerkesztőbizottság: Dr. Geleji Dezső, Groó Gyula, Dr. Gyimesy Károly, Dr. Reök Iván, Szabó József. Túróczy Zoltán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV.. Fehérhajó-u. 8—1». II. I Telefon: 186—651 Felelős kiadó: Sülé Károly Előfizetési árak: Negyedévre: 12 ft Félévre: 24 ft Egészévre: 48 ft Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint. Független-nyomda, Budapest, Eőtvos-n. 12 Felelős: Földi Vilmos vállalatvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom