Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-05-28 / 21. szám
2 Evangélikus Ele* I Ballagás az egyház iskolájában Elbúcsúztam az osztályomtól, a fasori gimnázium VIII/b osztályától. Jó osztály volt. Miért? A legszebb közösségi érzés, a szeretet fogta össze az osztály tagjait. Szeretetet próbáljam feléjük sugározni s amióta nagy fiúk lettek, minden évben külön is megünnepelték a szeretet ünnepét együtt tanáraikkal. Sokszor reményt, hitet kellett önteni beléjük. S egyszer nagy vállalkozásba fogtak. Sok évi nem nagy sikerű műsoros estek után kitűnően sikerült ilyenirányú vállalkozásuk. Látták, hogy akarat s hit csodákra képes, összfeforrtam velük, megszerettem őket s a 'búcsúzásnál a szeretet érzése könnyeket csalt szemembe. Mit mondjak nekik búcsúzóul, hogy szóljak azokhoz, akik nyolc évet töltöttek az ev. gimnázium falai között. A következőket sugallta Isten. „Ma jelképesen becsukjátok iskolai könyveiteket s elbúcsúztok az Alma Matertől. Ugyanakkor egy másik könyv, az Élet könyve nyílik meg előttetek. Hadd írjam én, mint volt osztályfőnökötök, az első sorokat ebbe a könyvbe. Hirdesse az a nyitott könyv elsősorban a munka szeretetét. Erre igyekeztünk mi benneteket nevelni, mert ez adja meg az élet értelmét. A paradicsom egykor elveszett az ember számára, de egy másik értékes'tér nyílt meg az emberiség előtt s ez a munkálkodás, a küzdés tere. A férfi számára nincs szebb dolog, mint a küzdés. Annak van értéke s becse előttetek — ezt magatok is tapasztalhattátok — amiért meg kell küzdeni. S azért nagyszerű ez a kor, amelyben éltek, mert előttetek sok olyan feladat áll, amiért érdemes harcolni s küzdeni. Kiemelni egy nemzetet sok nemzedék mulasztása miatt a süllyedésből s építeni, fejleszteni a nép érdekében. A ma nem a töprengőké, a kétkedőké, hanem a bízóké és reménykedőké. A munkán keresztül nyeri el elsősorban a (ti életetek értelmét, s ugyanakkor a közösség, a kisebb és nagyobb közösség, a család és nép a ti munkátok révén lesz naggyá és virágzóvá. Majd figyeljétek meg, Isten áldása is az igaz ügyön és az igaz ügyért munkálkodókon van. Aki mindent készen kap, az tunyává lesz, az olyan ifjúság nem lehet a jövő záloga. Az igaz ember élete küzdelem s annak legszebb jutalma a kivívott siker. Ezt tanultátok Madách munkájából. Sokszor elfárad s ellankad az ember ebben a küzdelemben. Az erőtlenség kerekedik felül. Kihez fordul az ember ilyenkor? A hit kell, hogy vigasza legyen. Hinned kell abban, hogy van értelme a harcnak, hogy bizonyos céllal kaptál életet. Emeld Kirándulók istentiszteletei Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a budai lelkész! hivatalok kora reggeli istentiszteleteket tartanak a kirándulóhelyek közelében, azzal a szándékkal, hogy a nyári vasárnapok is Isten igéjének hallgatásával kezdődhessenek a kirándulók számára is. Jegyezzük meg ezeket az alkalmakat, s éljünk velük! L, Ostrom-u. 7. sz. alatt, a Széli Kálmán-tér közelében minden vasárnap reggel 7 órakor van istentisztelet. A Diana-utcai általános iskolában, a Szabadsághegyen reggel 9 órakor találunk igehirdetést- Római fürdőben, a Keve-utcai iskolában (autóbuszmegálló) kéthetenkint reggel 9 órakor van istentisztelet. Pesthidegkút, Báthory László-u. 8. a Hűvösvölgyi végállomásnál a Fébé Drakonisszaház istentisztcle- tett kereshetjük fel, ami mindig d. e. 10 órakor van. Az ünnepnapot megszenteljed! Dolftoravatós Dr. Ottlyk Ernő sajókazai lelkészt, bölcsészettudományi és jogi doktorátusai után teológiai doktorrá fialták. Disszertációját keresztyén neveléstudományból készítette. a tekintetedet felfelé, s ha megtört az élet, akkor is higgyél s bízzál. A napsugár, az élet melege nem hunyt ki, csak felhők takarták el, de a felhők mögött ott ragyog a nap. Itt álltok szüléitek előtt. Tőlük ismertétek meg a szeretetet. Nekik mondjatok köszönetét, hogy ma itt lehettek. Az ő szeretetük s féltő gondjuk kísérte eddig is s fogja kísérni ezentúl is minden lépésteket. Szüléitek után tanáraitok azok, akik sorsotokat figyelemmel kísérték, irányították. Az ö szeretetüket talán sokszor észre sem vettétek. De ugyanígy kell szeretnetek minden embertársatokat, mert ez az embereszeretet a szocializmus alapja. Ezt hirdette József Attila is, aki egész életében erre vágyott. Ha ezt tartjátok szem előtt, akkor éltetek nyitott könyv lehet s legyen is nyitott könyv! A protestáns iskolák hagyománya ez: a mi nevelésünk, a mi munkánk nyitott könyv gyanánt állhat mindenki előtt. Nekünk nines mit titkolnunk. A mi iskolánkban mindig a humánum uralkodott, a mi nevelésünk mindig az emberszereteten alapult, s ez csak a haladást, az egész emberiség boldogulását szolgálhatta. Ügy éljetek, hogy nektek se legyen titkotok, bátran álljatok ki bárki elé, ne legyen szégyelni valótok. Isten s ember előtt legyetek igaz emberré. Most, amikor búcsút veszek tőletek, azt kívánom Nektek, vezessen benneteket a munkába vetett hit, tekinteteket az Ég fellé emelve, a jövőbe vetett remény, s osztályfőtök, továbbá az egész tanári kar szeretete. Hiszem, hogy igazat szóltam.“ Ez az ünnepség az ősi evangélikus gimnázium szellemét és mai magyar ifjúságunk politikai látását egyaránt tükrözte. Csaba József a Diákszövetség vezető tanára beszédében meleg szavakban üdvözölte a nyolcadikosokat, akiknek a népi demokrácia első ízben adta meg a szavazati jogot. Ez az ifjúság, amelyik öntudatosan készül a jövőjére, büszkén fogadta e'1 a most már rájuk is kiterjesztett állampolgári jogot. Linczényi József a hetedikesek nevében üdvözölte az érettségizőket. Szavaira Góts László és Grynaeusz Tamás, a két nyolcadik osztály szónoka, válaszolt. Mindhárman a reménység és bizakodás nevében beszéltek. Ez az ifjúság bízhatik az elhelyezkedésében. Renner János igazgató szavai után felcsendült az „Elmegyek, elmegyek hosszú útra megyek“ dallama, s az ifjúság még egyszer körüljárta az intézet folyosóit. Dr. Jakabfi László A könyvnap A hagyományos magyar könyvnapot az idén június }., 2., 3-án tartják. Losonczy Géza miniszterelnökségi államtitkár a könyvnap előtt megtartott sajtóértekezleten büszkén jelentette ki, hogy a magyar vallásos irodalom Magyarországon a háború- előtti állapotokhoz képest erősen je'f- lődött, amíg 1938-ban Magyarországon 261 vallásos tárgyú könyv jelent meg — mondotta —, 19A7-ben ül — 19i8-ban 661 volt az ilyen könyvek száma. Reméljük, hogy a vallásos tárgyú könyvek száma a jövőben nemhogy csökkenni nem fog, de majd további örvendetes fejlődésnek leszünk a szemtanúi. Ezzel látjuk a legjobban szolgálni nemcsak egyházunk ügyét, hanem az állam és egyház közti zavartalan barátság további növekedését is. A könyvnaptól egyházi irodalmunk* iránti érdeklődést nagy figyelemmel és szeretettel várjuk. Várnái Laws a budapesti MELE elnöke A Budapesti Egyházmegye Lelkészegyesülete Váradi Lajos csepeli alesperest választotta ismét elnökének. A Lelkészegyesület hosszú idő óta szünetelő tevékenysége most újra megindul. Szegények Jézusa Ügy érezzük, a mai gyülekezetnek szüksége van arra, hogy felelevenítse azokat a vallástételeket is Jézus Krisztusról, amikkel az emberiség nagy szellemei ff művészet nyelvén ragadták meg öt. Csudálatos, hogy mdyen gazdag az a bizonyság, ami valóban felhőként veszi körül őt, s ami őbenne a szegények Jézusát látja. Polgári keresztyénségünk ezeket c megnyilatkozásokat mindenestül kiirtotta a keresztyén együttlétek irodalmi anyagából. Nem ezeket a müveket olvasgattuk ifjúságunknek, nem ezeket a müveket szavalgatták a sze- retetvendéységeken. Sok „jó keresztyénnek“ a háta ma is viszolyog hallgatni őket, Rictust, Villont, Adyt, vagy József Attilát. Kötelességünknek érezzük, hogy éppen ma prédikáljunk általuk. Először Jehan Rictus ,,Le revenant“ című nagy müvéből hozunk részleteket. Magyar címe: „Találkozás Jézussal“, Abádi Imre fordította a század elején Rictus, a „Soiiloqucs du pauvre“ (A szegény ember panaszai, vallomásai)-nak költője a legigazmondóbb francia költők egyike. A századforduló francia irodalmának egyik, legnagyobb alakja. Az ő irodalmi műfajának, amely mindenek felett q» igazság kifejezése akar lenni, talán sohasem született meg az esztétikája. Megnyilatkozás az ő műve, egy ember, a.z élet, az emberiség, a szegények megnyilatkozása. Alig szólt valaki nyomorultakról nyomorultaknak olyan erővel, mint ő. Ahogy Anatole France, Franciaország legkatolikusabb költőjének nevezte Paul Verlaine-t, úgy nevezte Rictus-t a haladó franciák lelkesedése ,.Az egyház ezen utolsó oszlopának“. Találkozás Jézussal Mikor úgy elbolyongok olykor, Rossz bőrben, bús gondokkal en S látom: tilos aludnom eg yet Fáradt testem meg se pihenhet. „Saját hazám“ utcakoven: Elgondolom, ha visszatérne egyszer?' Hogy ki, hogy ki? o h ,ol tudjatok. Az izgága galilei vándor. Ki szívében hordta a világot. És oly szerényen, elhagyatva járt Végtelen, szent álmokkal teli, Akinek bár. két atyja is volt, Egy rongyos vacok nem jutott neki. Első álma egy jászolban lelte S földi útját tán már itt jelezte: A tört alom és száraz bogáncs ... Ha visszatérne a szeplőtlen Bárány ... Akit később a keresztre vontak. (Ha ugyan ma fel nem kötnék újra.) Ha visszatérne, ajh, ha jönne egyszer! Tengertjáró bús, legendás ember. Ki maga volt a Hit, a Fájdalom, Kinek szívében minden szerencsétlen Megtalálta résztvevő helyét, Kinek gyógyír volt szép szelíd szefmében, És gyűlölték a kuruzslók nagyon. Ha visszatérne, ajh, ha jönne egyszeri Ki azt mondta: Jaj a gazdagoknak, Hogy boldogok az együgyű szegények S tüfokán átkelni könnyebb egy telnének, Mint egy dúskálónak a mennyekbe [ jutni. Ha visszatérne, ajh, ha jönne egyszer! A szépszemű, a szépálmú Ember. Ki ácsbaltáját végleg félrelökte S tolvajokkal keveredett össze. Ha visszatérne, ajh, ha jönne egyszer! (Miért volna ez oly lehetetlen?) És láthatná a nagy komédiát, Hogy milyen zsúfolt a „becsület [rendje“ Hogyan hull a „becsület keresztje“ Be más is, volt az, melyet ő cipelt!... Jehan Rictus Tahi táborban budavári gyülekezetünk rendezésében július 1-én estétől •7-én estéig lesz a szokásos evangé- lizáló diáktábor. A multévivel azonos feltételek mellett. Részletes tudnivalókat közölni fogjuk. Cím: Budavári lelkészhivatal, Í„ Táncsics Mihály- ulca 28. Uj szentegyház épül... A toronynak még hiányzik a süvegje, alóla ugyanígy a harang, magából a templomtérből a karzat és az orgona, a padoknak s egyebeknek szintén híja van. Ünnepi fölszentelést nem is tarthattak ilyenformán a mátyásföldi evangélikusok ezen a május 22-iki szép vasárnapon. De azért az öröm édes-szavú csengői muzsikáltak a szívekben: a féligkész templom gyönyörű, kazettás famennyezete alatt, húszéves tervezgetés után megszólalhatott az Ige és az éneke Pestkörnyék nevezetes villaváros- kájában a gyülekezetté alakulás a 20-as esztendők második felében indult el s néhai id. Blatniczky Pál, a cinkotai esperes-lelkész irányította akkor e munkát. 1930-ban aztán létrejött a Mátyásföldi Protestáns Egyesület éspedig azzal a kifejezett céllal, hogy „híd“ legyen, a lelkek hídja az egyház felé s vaióraváltója reformátusok és evangélikusok templomépítö vágyának. Sőt 1933-ban ez az egyesület országraszó'ó határozattal, ünnepélyes deklarációban kinyilatkoztatta: először a kisebb >evangélikiusság segíti templomukhoz a többségben lévő reformátusokat s az így fölépült szentegyház mindkét nyáj közös használatában marad mindaddig, amíg rvangélikusságunk majd visszakapj; a „szent kölcsönt“ a fiatalabb, erősebb testvértől. S ennek a több- helyütt utánzásra lelt s valóban a Lélektől sugallt vállalkozásnak a sikeréért nem utolsósorban evangélikus egyháztagok fáradoztak: a „mátyásföldi templomakció“ olyan ünnepsorozattal állt ki a kö2ös templomalap növelésére, hogy abban — az egyház és az irodalom akkori fénylő nevein kívül — leg- kühönb művészeink versenyezve jöttek, egész díjtalanul szerepelni. Az 1939-ben meg is nyílt református templom, majd az 1943 óta épülő evangélikus szent-hajlék fundamentumába és boltíveibe így beleépült egy Móricz Zsigmond, Zilahy Lajos, Maróthy Jenő, Komáromi János és Jterpely Jenő művészete éppenúgy, mint például Zathureczky Edéé és Aprily Lajosé, Koréh Endréé, vagy Rózsahegyi Kálmáné is. (A többi harminc-negyven, ugyanily drága, mert önzetlen író- és művésznagyságról ezúttal nem is szólva.) Már dúlt a második világháború, amikor lerakták a mátyásföldi evangélikus gyülekezet fészkének alapjait. Sándy Gyula professzor terve a felvidéki templomok pártázatos hangsúlyaiban voltaképp a lutheri eszményű „erős vár“-ai, kedvenc gondolatát vetíti elénk s a kiilnézet- ben kissé zavaró apszis-sekrestye föl- oldástól eltekintve, a páratlanul áldozatkész mester legharmónikusabb alkotásai közé tartozik szerénységében is. De ami valóban különleges érték a befejezéséhez közeledő mátyásföldi kis templomban, ez a főhajónak kb. 128 négyzetméternyi, színes kazettákra osztott fameny- nyezete, amelyet egy alig ismert hittestvérünk, Scholtz Erik festőművész bibliai emblémákból annyi élő tárgyismerettel (a 128 kvadrát — hatvannégyféle jelképet magyaráz!), rajzban és színekben föltűnően arányos s csak lehelletnyit száraz stílusérzéket és kivitelben oly rilka bensőségggel oldott meg, hogy méltán a név rangjára emelheti alkotóját. Magyar evangélikus szentegyház talán a kézdivásárhelyi új székely templomban dicsekedhetik efajta specialitással; nemrég fölszentelt Győr-nádorvárosi templomunk ily mennyezetéhez az ihletést éppen a már 1943-ban elkészült mátyásföldi kazetták ébresztették meg. S mivel Scholtz műve még lakkozás előtt van, érdemes volna az egyes mezőket finom belső színkeretekkel frissíteni, hogy a mondanivalók élesebb profilt kapjanak. A vasárnapi első istentiszteleten, ahol képviselve volt Mátyásföld minden vallásfelekezete, Blatniczky Jenő. a gyülekezet alesperes-lelkésze a napi evangélium szerint prédikált, az imában elfáradó, holtpontra jutott és föl- egyeintesedő emberről. Délután pedig Pál Edit diakonissza-testvér az asz- szonyok között evangelizált s beteglátogatásokat végzett. Farkas Sándor Angol püspök a keiesztyénség lovojeiol Londonból jelentik: Dr. Bames, a tudós birminghami anglikán püspök előadást tartott a cambridgei egyetemen a vallási és a politikai kérdések összefüggéséről. „Az emberiség jövőjével foglalkozva —mondotta — tudomást kell vennünk a. kommunizmusról, amely az élet politikai és gazdasági problémáinak megoldását tűzte ki céljául. Lenin, mint társadalmi forradalmár, korának legkiválóbb embere volt. A keresztyénség a legtöbb európai államban hozzákötötte magát a földesurakhoz, a tőkésekhez és a jómódú középosztályhoz. Ez a szövetség azonban nem lehet tartós. A nép nagy tömegei előtt a jövőben csaik akkor hirdethetjük a kereszténység eszméit, ha ezt a szövetséget likvidáljuk. De ehhez a keresztyénség tanítóinak mind szellemileg, mind erkölcsileg nagyon becsületes embereknek kell lenniük, akik valóban képesek magukévá tenni a dolgozó tömegek gondolat- és érzésvilágát. Új eszmék születésének korszakában élünk. Az új reformáció nyersanyagát a keresztyénség számára a világ dolgozó milliói fogják adni“ — mondotta a püspök. UTOLSÓ HÉT! — Ne mulassza el az alkalmat! Lépjen be még májusban a rádióelőfizetők táborába] % Hácatn Udtoapifr nem fizet efófizetési dí{at és NYERHET szoba-konyha berendezést, motorkerékpárt, tipusszobát, kerékpárt, Orion-rádiót RÁDIÓT A DOLGOZÓKNAK!
