Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-01-29 / 4. szám

Evangélikus Élet SZÍNHÁZI level A Harangszó Illés Endre immár negyedik darabjával jelent­kezik és minden alkalommal megál­lapíthattuk, hogy ha nem is költői és írói kiteljesülésében, de színpad­technikai vonatkozásban mindannyi­szor fejlődést mutatott. Legutóbbi darabja a „Hazugok“, amelyet a Művész Színház mutatott be, már majdnem kitűnő színpadi munka, jó expozícióval, hatásos felvonásvégek­kel, csak éppen figurái nem élnek. Alakjai — valósággal hipotézisek — ■ feltevések, mi lenne, ha ilyen embe­rek egy szobában találkoznának, csa­ládot alkotnának és egyikről kide­rülne, hogy gazember. A hipokrita család minden gondja odairányulna — teszi fel róluk az író —, hogy a becstelenség ki ne derüljön; mert minden gazságot el lehet követni, ha a nyilvánosság nem ellenőrzi. Illés Endre kísérleti nyulai egy nagypol­gári család tagjai, egyetemi tanárral az élén, aki mellesleg egy nagy gyár vegyészeti laboratóriumát is vezeti, amely a találmányát hasznosítja. A Gömbös-i idők korszakába helyezi az író a cselekmény idejét, tehát abba az időbe- amely hazugságon épült és amelynek hazugság volt a hitvallása. Nem csoda tehsu, hogy ez a család a szalonba invitálja házi zsarolóját, aki „valamit tud“ az egyetemi tanár­ról, de akinek jövedelméből mind­nyájan élősködnek. Hogy közben egy-egy léha unokaöccs a hazudozást valósággal művészetté fejleszti és egy-egy „jóbarát“, aki panamista képviselő létére előre sápot alkuszik ki magának eljövendő minisztersé­gére és hogy mind e nagy hazugok mellett ott találjuk a kisemberek ha­zug vámszedőjét is, a külvárosi „jós- nőt“, aki egy álhirlapíró segítségével zsarolja és fosztogatja klienseit, ez Illés Endre félelmetes korképéhez tartozik. A közönség azonban nem veszi tragikusan a dolgot, sokat de­rül a fonák helyzeteken és inkább kineveti a hazugokat, akik nem a tisztességet, csak a tisztesség látsza­tát akarják megóvni. A Művész Színház kitűnő előadás­ban játszotta a darabot Apáthg Imre rendezésében. Ö maga az egyik leg­sikeresebb szereplője a darabnak. Utána a harsány színekkel megraj­zolt külvárosi jósnő figurájában Fó- nag Mária alakítása következik. Ajtay Andor hűvös elegánciája, Pe,éry Piri félelmetes nagynénije, Sennyey Vera, Bérezi Géza, Délcány László, Darvas Iván, Olasz János tagjai az együttesnek, amely a ma­gyar szerző darabjának sikere érde­kében sorakozik fel. A filmélet is nagyon élénk volt. Láttuk a „Har­madik csapás“ című szovjet filmet, amelyhez foghatót valóban mégnem fotografált felvevőgép objektívje. A • voronyezsi áttörés, Leningrad után a szovjet seregek a Krim-félszigeten mérték a harmadik, döntő csapást a náci-német hadakra. E gigászi üt­közetsorozatról készült a történel­mien hű dokumentum. A hadvezérek Tolbuchin, Malinovszky és a töb­biek élén Sztálin marsall irányítja a hadműveleteket, természetesen mind­egyike megfelelő színész interpretá­lásában szerepel a vásznon. Látjuk, amint Sztálin gondterhelten hajol a térkép fölé és a következő pillanat­ban már tank-hadosztályok erősza­kolják íkeresztül magukat a szűk pe- rekopi földszoroson, hogy hátbatá- madják a németek „bevehetetlen­nek“ hitt erődvonalait. Elképesztően élethű harci jelenetek egész sora int arra — mi lenne, ha mégegyszer végig kellene szenvedni a háború minden poklát. Nem kétséges, hogy a rendezők és az operatőrök egész serege dolgozott — életveszély kö­zött —, hogy a maga teljes dicsősé ges nagyszerűségében állítsa elénk a szovjet hadsereg eme egyik legna­gyobb haditényét. A másik film a béke himnusza Új Magyarország a címe és a szov­jet és a magyar közös filmgyártás első terméke. Sztyepanova asszony egy évig forgatta és megörökítette ezen a filmszalagon az újjáépülő é, új utakon haladó Magyarország igazi arcát. Szinte számunkra fedezi fel a magyar élet szépségeit, ugyanakkor pedig a celluloidszalagon állít örök emléket a munka hőseinek, aikik a szebb és jobb jövő reményében, két kezük munkájával és verejtéké­vel végezték és végzik áldozatos munkájukat Aki ezt a filmet meg­nézi, belátja, hogy mit változott a világ azóta, hogy a fasiszta hordák eltakarodtak az országból és a népi demokrácia alkotó ereje felszaba­dult. Magánkézből használt közepes, vagy nagy­méretű harmóniümot keresünk megvételre írásbeli ajánlatokat á harmonium leírásával és összeg megjelölésé­vel kérünk Evang. lelkészi hiva­tal, Vanyarc (Nógrád megye) címre küldeni A „Harangszó'' szerkesztői és mun­katársai értekezletre gyűltek össze Tordason, hogy az egyházi néplap irányvonalát és mondanivalóját tisz­tázzák. Ilyen alkalmakon alakul az egyháztörténelem, vagy legalábbis ilyen alkalmakon igyekszenek az egyház alázatos munkásai utolérni az egyháztörténelmet. Egy újságnak pedig, hanem is akar vagy nem is tud vállalkozni arra, hogy alakítsa az egyháztörténelmet, legalábbis kapcso­latban kell lennie vele. Az egyháztörténelem titokzatos fo­lyamat. Ki tudja az aktuális aznapon megállapítani, vájjon hogy is tör­tént? Az egyház vezető szellemei pró­fétai látással előkészítették a törté­nelmet, vagy éppen csak enge­delmesen beiefogództak a törté­nelembe, amit mélyről jövő spirituá­lis erők predesztináltak? Az egyház szava és magatartása alakította az emberi történést, vagy az egyházban csak ugyanaz a társadalmi-történelmi dialektika érvényesült, ami a világ­ban? Az egyház koreszméket indí­tott, vagy színezett, vagy egyszerűen koreszmék hatottak benne? Az egy­ház népe befolyásolta az egyházkor­mányzást, vagy az egyházkormány­zás nevelte az egyház népét új fel­adatokra? Ki tudná? A történelem azonban nem oktalan sorsa az em­bernek és az egyháznak sem. Embe­rek felelősséget vállalnak benne, élre állnak, s ugyanakkor az embe­reket valami módon az emberiség veti a felszínre. Eszmék születnek és hatnak, de nem születnek apa és anya. nélkül. És mindezek felett ott működik a történelemformáló, Isten akarata. Le­het, hogy valaki már érti Isten sza­vát, amikor még a tömeg azt mondja rá: ez egy ember magánvéleménye és ambíciója. És lehet fordítva is. Tisztára emberi látásmódot és törek­vést lehet kinevezni Isten akaratának. De nem elmélkedünk ezek között az antinómiák között hiába. Nem olyan tényeket akarunk kérdésessé, amik nem kérdésesek. Az egyházi sajtó felelősségének és belső vívódá­sainak idegéletét próbáljuk feltárni. A „Harangszó“ ötvenéves újság és sohasem volt túlságosan égető kérdés a szamára a sorsunk. Az ember sor­sa és az egyház sorsa. Nem is kí­vánta tőle senki. Ebben a korban ezt nem szabad az egyházi újság felada­tának tekinteni. Egyértelmű, konok és nyugodt korszakban indult, a köz­beeső történelmi fordulatokat inkább azzal élte át, hogy nem vett róluk tudomást, s kialakított egy vasárnapi egyházi ujságtípusf. A hívek nagyon szerették ezt az újságtípust. Stabil, hűséges olvasótábora volt mindig, akik' nem szerették az Vízszintesen: 1. A mondás (körben a nyíl irányában). 11. Délarab törzs neve. 12. Iker magánhangzói. 13. Délszaki növény. 15. Kenj mássalhangzói. 16. . . . én (méreg). 17. Jeruzsálemben nem maradt a kövön. 118. Indít-e támadást? 19. Kelta nyelvcsoport. Ilyen nyeven írt Osszián. 21. Növény része, de fejér- megyei község is. 23. Pogácsa fele (!) 24. . . . marót. 26. Ütnek, de ütésük nem fáj. 28. Indulatszócska. 29. Pestmegyei nagyközség, fordítva. 31. Latin kötőszó. 33. Két ajk találkozása, régies írással. 34. övé a mennyek országa. 37. Cipészszerszám. 38. Kád két széle. 39. Rávert. 41. Csonthéjas gyümölcs. 42. . . gó. 44. Ruhájának dísze. 45. Beismerésben van. 46. Mustból forrja ki magát. 49. Nagyközség Borsod megyé­ben. 50. Ilyen a falusi ház ablaka. 52. Kalap széle. 3. sz. keresztrejtvény A Példabeszédek egy gyönyörű mondását rejtettük el keresztrejtvényünkben. Mindig a nyíl irányában haladva olvashatjuk el a mondást. Ili 2 3 V» □ 6 7 □ 8 Jt \üT >_ □ El ÍZ □ 12 1 □ 13 L r> r A / V kj­> ■ 15' 161 i m 17 ö □ 18 T 19 20 ■ 22-7 Á m 23 ü 24 25 □ m 28 | 29 30 ■! 31 j 32, ■ rS l 34 35 36. B 37 ■ 38 m 39 40 r 1 ■ 41 42 43 ■ ■ 44. m 45 46 47 48 ■ m 49­50 A­5t □ 52 . 4_ 1 j _ z ZZ 7^ Függőlegesen: 2. Erre reagál a fül. 3. Eme felebarátom. 4. Kamra egyik féle (I) 5. Pénzügyietekkel foglalkozó vállalat. 6. Idegen női név. 7. Ezt itták a görög istenek. 8. Kicsinyítő képző. 9. Labdával és betegséggel teszi az ember. 10. Ködös európai főváros. 14. líitvestársa van. 20. Kanál van benne (!) 22. Zórád Ottó névjele. 25. Fehér ___ 27 . Betegség. 30. Egyforma hangzású betűk. 32. Ez aliá „hozzák“ a dol­gokat (!) 35. Takarítást rendezett a fiókban. 36. Ilyen rózsa is van. 38. Fordítva emelik. 10. Személyes névmás. 41. Énekig. 43. Régi se............... 45 . Becézett női név. 47. Fürdő németül. 48. összekevert „áru“ (!) 49. Gyom. 51. Sándor Tamás névjele. 52. Ha alap van előtte; le­rakják. Megfejtési határidő február 28. A nyertesek között bibliát sorsolunk ki. izgalmakat, s manapság sem sze­retik. A Harangszó a felszabadulás után egyetlen lapunk lett, s ettől kezdve a legújabb időkig azon szenvedeti, hogy szerkesztői észrevették korunk izgalmas forduló jellegét, fogott a fülük a változásra, s megpróbálták néha ki is fejezni a próféciájukat. De az olvasók felrezzentek, ipinlba félreverték volna a harangot. Ha még nincs tűz, miért verik félre a haran­got? Pedig inkább az volt az igaz­ság: Amíg csak a szomszéd Ukalegon háza 'ég, addig nincs mit idegesked­ni, forradalmasítani. Közben azonban megértek az egyház kérdései is. Jó Dunántúl „konzervatív“ népe felé is el kell végre mondani a színigazsá- got és a valóságot. Az egyháznak ma krónikus, minden orvos előtt évtizedekig elhallgatott be­tegségei tárulnak fel; anyagcsereza­varok, szívizomelfajulások, bénulási tünetek, idegzavarok, s ami a leg­főbb, klímaváltozás Ss történt körü­lötte. A „Harangszó“ szerkesztői problé­mái ebből a két tényezőből szület­nek. Számolnia kell az egyháztörté- nclem titokzatos folyamataival, s döntenie kell, hogy csinálni akarja-e a történelmet vagy regisztrálni. Más­I részt számolnia kell a „konzervatív“ olvasóközönséggel, amely vasárnapi csendes Harangszót vár. Az Evangélikus Élet testvéri szív­vel osztozik ezekben a gondokban. Az egyházi átalakulás első ütemén csaknem közös szerkesztőbizottsá­gaink alakultak, s igy az egyháztör- ténelcm belső titkaival együtt küz- ködiink. Mindkét lapnak az a célki­tűzése, bogy a megújult egyház új vezetőségének egyházpolitikáját és egyházi reformtörekvésének útját egyengesse. Legfeljebb az az elő­nyünk, hogy akkor, amikor a dolgok és események dőlni kezdtek, bátran a* új mellett döntöttünk. Nem ter­helt ötven év hagyománya. És a má­sik előnyünk az volt, hogy nem ve­tünk számot ezzel a „konzervatív“ közönségigénnyel. Szólunk azokhoz, akik legelőször fedezik fel, hogy megváltozott a világunk, s megvál­toztak az egyház életfeltételei. A Harangszó Tordason nagy lépést tett. Nem történt semmi elvi fordu­lat, hiszen erre nem volt szükség, de a megbeszélés eredményekép kibon­takozó program már azt sejteti, hogy a „Harangszó“ meghúzza a nagyob­bik harangot. Ércesebb lesz a hangja, messzebb lesz hallható, messzebb a lörténelmi időben is... A Harangszó testvérlapunk. Súlyt helyezünk rá, hogy teljes sikerrel teljesíthesse kőz- egyházi feladatot. Dezséry László Beiktatták a tiszavidéki evangélikus egyházmegye új felügyelőiét A tiszavidéki evangélikus egyház­megye új felügyelőjét, dr. Bálint Károly törvényszéki bírót rendkí- vüli egyházmegyei közgyűlés kereté­ben f. hó 19-én iktatta be tisztségé­be dr. Vető Lajos püspök. „Az egyház és az állam közöli megkötött egyezmény biztosítja a szabad vallásgyakorlatot. Biztos va­gyok abban, hogy ezt az állam min­denkor és mindenben meg fogja tar­tani. Feltétlen híve vagyok az egy­ház és az állam közötti béké^ együtt­működésnek. Az egyezmény megtar­tását azonban csak akkor kívánhat­Tájékoztassuk a külföldet Az evangélikus egyházban tör­tént legutóbbi nagyhorderejű ese­mények szükségessé tennék, hogy a külföldet, különösen az evangé­likus államok közvéleményét meg­felelően tájékoztassák a magyar­országi evangélikusok s általában az evangélikus egyház helyzetéről. Az utóbbi hónapokban ugyanis a külföldi sajtóban számos olyan cikk és információ jelent meg, amelyek nem fedik teljesen a való­ságot s nekünk, magyar evangéli­kusoknak igen nagy károkat okol­tak. Jó lenne, ha a református egy­házzal egyetértésben hozzálátnánk a külföld tájékoztatásához, amint ez már a múltban ökumenikus vo­nalon megtörtént s amint ezt a jövőben is ki kell építeni és fel kell újítani. A külföldön élő evangé­likus testvérek magánleveleikben is felvilágosításokat kérnek mind­arról, ami a magyar evangélikus egyház átalakulásával kapcsolatban* történik. A helyes tájékoztatás és informálás mellett igen sok félre­értést el lehet oszlatni és véget le­het vetni azoknak a men'dte-mon- dáknak, amelyek a külföldi köz­vélemény helytelen ítéletét megvál­toztatnák. Ezt a munkát minél sürgősebben meg kell indítani, mert igen nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy a magyar evangéliku­sok dolgában a külföldnek helyes látása legyen. juk joggal az államtól, ha azt ma­gunk az egyház részéről is a legtel­jesebb jóhiszemmel megtartjuk. Őr­ködni kívánok afelett, hogy az egy­ház részéről ne történjék semmi olyan, amely az állam szerveiben az egyház őszinte együttműködési kész­sége felett kétséget ébreszthetne. Ter­mészetesen vállalt kötelezettségem­hez képest őrködni kívánok afelett is, nehogy az állam egyes szervei — nyilván félreértelmezett túlbuzgóság­ból — az egyház jogait sértsék, vagy veszélyeztessék“ — mondotta bekö­szöntő beszédében dr. Bálint Károly egyházmegyei felügyelő. FIGYELEM! Értesítjük olvasóinkat, hogy a Szerkesztőség címe: Budapest, IV., Fehérhajó-u. 8—10, II. 1. Ide kér­jük a. lappal kapcsolatos írásokat. A kiadóhivatal címe: Budapest, IV., Fehérhajó-u. 8—10, félem. 7. Ide kérjük a lappal kapcsolatos anyagi és a kiadáshoz tartozó írá­sokat. TtíUívás a tdUés<zi kwatcdbUU&z! Értesítjük a lelkészi hivatalokat, hogy minden tíz előfizető megszer­zése után, egy ingyenpéldányt bopsátunk a hivatal rendelkezé­sére. Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért lelel: Dr. H. Gaudy László főszerkesztő Szerkesztő; Dezséry László Szerkesztőbizottság: Dr. Geleji Dezső, Groó Gyula. Dr. Gyiraesy Károly, Dr. Beök Ivón. Szabó József, Túróczy Zoltán. Szerkesztőség: Budapest, IV.. Fehérhajó-u. 8—10. II. 1 Telefon: 186—651 Kiadóhivatal: Budapest, IV., Feh(rhajó-u. 8—10. félem. 7. Felelős kiadó: Sülé Károly Előfizetési árak: Negyedévre: 12 ft Félévre: 24 ft Egészévre: 48 ft Postatakarékpénztári esekkszáma: 20.412. Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint. Független-nyomda, Budapest, E5tv5s-u. 12 Felelős: Földi Vilmos vállalatvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom