Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-09-11 / 36. szám

Evangélikus Elet A zsidókérd az egyház döntő kérdése Vischer Vilmos korunk egyik je­lentős Ótestamenlum kutatója. Különösen a „Das Christuszeugnis des Alten Testaments“ (Az Ótesta­mentum bizonyságtétele Krisztus­ról) c. munkája tette ismertté ne­vét. Ennek a kisebb írásának az az értéke, hogy a zsidókérdést gyöke­rében Krisztus-kérdés-ként tudja felmutatni. Mindenek előtt az egy­házban, a keresztyének között sze­relné tudatosítani a zsidókérdésnek ezt az újra és újra elhallgatott, el­ködösített sajátosságát. A tanul­mány eredeti címe: „Die Juden­frage eine entscheidende Frage für die Kirche“. Megjelent a háború alatt Baselben, a Verlag Evangeli­sche Buchhandlung-nál. Sok nagyon érdekes kérdés akad, amelyről szívesen beszélgetünk, sőt talán vitatkozunk is egymás között, ezek a kérdések azonban mégsem döntő jelentőségűek. Akkor döntő egy kérdés, ha úgy állítják elénk, hogy akár akarunk, akár nem, vála­szolnunk kell, és ha feleletünk maga­tartásunkat, célunkat meghatározza. Igazán döntővé azonban akkor válik egy kérdés, ha reá adott válaszunkon létünk, vagy nem-létünk dől el. Ilyen kérdés az egyház számára a zsidó­kérdés. Hogyan vetődik fel a zsidókérdés•? Gyakorlatilag áll előttünk. Az a va­lamivel több, mint 16 millió ember veti fel, akiket valami közös sajátos­ság jellemez. Nehéz feladat azoknak az embereknek a jellegzetességét egy­öntetűen meghatározni. Tulajdonké­pen egy nép, de mégsem olyan nép, mint a többi, összetartoznak, de nin­csen saját kormányzatuk, sem saját államuk, sem közös nyelvük. És mégis mindnyájukban van valami lényeges közös vonás. Szétszóródtak a világ csaknem minden országa és népe között és mindenütt többé, vagy kevésbbé — inkább, többé, mint ke- vésbbé — idegennek érzik őket. Leg­többjük nagyon szegény. Egy bizo­nyos kisebbség viszont annál gazda­gabb és nagy befolyást gyakorol min­den téren az emberi életre. Évszáza­dok óta itt vannak ezek a különös emberek és időközönként felizgatják a népeket. Néhány éve hangosan kiabálták felénk, hogy korunk keser­ves háborúi alapjában mind a zsidók miatt törtek ki és el kell már dön­teni, vájjon szabad-e a zsidóknak tovább is az emberek között élni, vagy sem — mert éppen ettől függ az egész emberiség üdve, vagy kár­hozata. Mi keresztyének egy dolog felől bizonyosak vagyunk: A zsidók abból a népből származnak, amelyet a Szentír.ás szerint Isten kiválasztott. Nincs más természetük és a terem- tettség szemponjából sem mások. Nem a fajban van a lényeg. Isten kegyelmi kiválasztása ragadta ki őket a földkerekség többi nemzete közül. Mi célból? Isten a láthatatlan, örök, egyedüli Ür, ég és föld terem­tője általuk, velük és bennük akar minden ember számára az egyedüli Isten és Megváltóként nyilvánvalóvá válni. Ezért szentelte meg őket. S hogy megszentelte őket, ez azt je­lenti: különleges szolgálatra hívta őket. Szövetséget kötött velük s ezt fel nem bontja. Ennek a szövetség­nek az értelmében általuk akarja magát a világban kinyilatkoztatni. Mi keresztyének ezt még biztosab­ban is tudjuk. Ha az Ó- és Újszövet­ség könyveit olvassuk, akkor felis­merjük, hogy Isten az ő királyi ural­mát a fürdőn Izrael által akarja ki­nyilatkoztatni és végrehajtani. Polili kával, Isten politikájával kapcsolatos ennek a népnek a kérdése. Ennek a népnek egyedül Isten a királya és senki más. Más népek élhetnek sorsukra ha­gyatkozva, találhatnak valamiféle kormányzatot önmaguk kormány­zására, uralkodhatnak felettük em­beri hatalmasságok ez a nép azért olyan titokzatosan és izgaiőan sza­bad, mert nincsen felette földi ha­talmasság. Isten meg akarja mu­tatni, hogy ő egyedül és saját sze­mélyében a királyuk, hogy aztán a kiválasztott nép révén minden nép felismerje, hogy nekik is Isten az egyedüli igazságos Uruk és királyuk Mikor az emberek először szövet­keztek, hogy közös erővel kénysze­rítsék a sorsot, mikor az első nagy államot, Bábelt, megalapították, Isten ezzel az Ígérettel hívta ki közülük Ábrahámot: járj azon az úton, ame­lyet én mutatok neked. Általad és utódaid által olyan államot és álta­lános rendet akarok teremteni, mely kegyelmem alapjain nyugszik. Ezért fordul meg Izrael egész története mindig ezen az egy kérdésen: vájjon csakunvan alá akarja-e vetni magát a láthatatlan Űr akaratának. Ha csak egy kicsit letér a láthatatlan Isten iránt való engedelmesség útjáról; ide­gen népek igájába kerül. Egyszer megígérte Isten ennek a népnek, hogy királyságát egy Izrael királyi családjából való férfiúra, Dá­vid király utódjára, fogja átruházni, és hogy Izrael ezen Isten által fel­kent királyának a föld összes népét aláveti. Mi keresztyének azáltal leszünk po- gányokból keresztyénné, hogy ezt mondjuk: a názáreti Jézus, aki Augusztus császár alatt Betlehemben született és akit itt írtak be Dávid király házának nemzetség könyvébe, a názáreti Jézus, akit Poncins Pilá­tus alatt végeztek ki, ő az a király, Dávidnak azon örököse, aki az ural­mat betölti és Isten királyságát le­hozza a kiválasztott nép s ezáltal a föld összes népei számára. Ö a Krisztus. Krisztus azt jelenti: Isten felkentje, a Messiás, akit maga az Isten juttatott trónra és választott királlyá, aki nem alulról jutott ura­lomra, hanem felülről jöt le az Atyá­tól. Az Űr felkente prófétává, fő­pappá, és a kiválasztott nép királyává a földön. Ez azt jelenti, hogy egye­dül általa mondja meg nekünk Isten, amit róla tudnunk lehet és tudnunk kell. Ő a próféták i prófétája. Benne válik valóvá mind az, amit ők valaha is prédikáltak. Ö a főpap, aki életét feláldozza meghozva a kiengesztelő áldozatot a világ bűneiért. Általa veszi el Isten azt, ami az embereket tőle — a szent Űr Istentől -— elvá­lasztotta. Ö a királyok királya, az urak ura. Minden birodalmat romba dönt és felépíti azt az országot, amelyben meghajol minden térd, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké és mindnyájan vallják, hogy Jézus Krisztus Űr az Atya Isten di­csőségére. A názáreti Jézus, a Krisztus. Aki ezt vallja — az keresztyén. És aki ezt mondja, az Jézus Krisztus saját kinyilatkoztatása alapján mondja ezt. Az ő életében válik nyilvánvalóvá, hogy Izrael egész problémája egy kérdésben csúcsosodik ki: ki a mi Krisztusunk? Jézus minden szava és tette ezf a kijelentést tartalmazza: én vagyok. Végül mikor a főpap a papi tanács elé állította Jézust, megeskette az élő Istenre: felelj nekünk te vagy-e a Krisztus, a Magasságos Fia? Jézus erre a kérdésre, a Krisztus-kérdésre, igennel felelt és ezt az igent halálá­val bizonyította be. Isten Jézus igenlő válaszát megerősítette és igazolta mégpedig azáltal, hogy halottaiból föltámasztotta, saját jobbjára ültette a mennyországban és mindent az ő kezébe adott. Ez az, amit mi keresztyének hi­szünk és vallunk. És ez az, ami a zsidókkal összeköt bennünket. A zsidó ugyanis az a nép, amelyik az ígéretet elfogulta és amelyikkel Is­ten szövetséget kötött. Ebből szár­maztak az atyák és a ml Urunk a Krisztus is test Szerint ebből a nép­ből született. Hitvallásunk mégis el­választ minket a zsidóktól. A zsidóknak t. i. ez a pontos meg­határozása: olyan emberek, akik a kiválasztott néphez tartoznak, akik­nek királya a Jézus Krisztusban Isten és, akik mégis megtagadják őt. Ha megkérdezünk egy zsidót: tulaj­donképen milyen közös vonás van köztetek? Mi tesz titeket zsidókká? A legkülönbözőbb és a legkülönö­sebb válaszokat kapjuk, míg végre észrevesszük, hogy egy dologban megegyezik minden zsidó: nem akar­ják hinni és nem akarják elfogadni, hogy a názáreti Jézus az ő Megvál­tójuk. Jézus Krisztus körül megosz­lanak a vélemények. Az ő elismerése széles hasadékot teremt az egyház és a zsinagóga, a keresztyének és zsi­dók között. Itt szent ellentét van, amelyet megegyezés nem intéz el. Wilhelm Vischer (Fordította: Benczúr László) (Folytatjuk.) Luther-film. Dr. Rundbiom Oszkár Upsa'ából Amerikába utazott, ahol megbízást kapott egy hatalmas Luther-film ké­szítésére. A forgatókönyvet Froslen- son Anders svéd lelkész írja, a fel­vételeket pedig Svédországban, Dá­niában és Németországban fogják készíteni. Istentiszteleti 1949 szeptember 11-én Deák-tér Deák-tér Deák-tér Deák-tér Fasor, d. Fasor, d. 4. d. e. 4. d. e. 4. d. e. 11. 4. d. u. 5. e. fél 10. e. 11. 9 tanévnyitó 10. Fasor, d. u. 4. Dózsa By.-út 7. d. e. fél 10. Üilő-út 24. d. e. fél 10. Üllöi-út 24. d. e. 11. Rákóczi-út 57. d. e. 10. (szlov.) Bécsikapu-tér, d. e. 9. Bécsikapu-tér, d. e. 11. Torockó-tér, d. e. 8. Óbuda, d. e. 10. (úrv.) Óbuda, d. u. (evang.) Rómaifürdő, d. e. fél 9. Böszörményi-út 2/a. d. e, 9. Böszörményi-út 2/a. dr e. 11. Böszörpiényi-űt 2/a. d. u. 6. (evang.) Diana-úti iskola d. e. 9. Fóti-út 22. d. e. 10. (tanévny.) Fóti-út 22. d. e. 11. Fóti-út 22. d. u. 4. Tomori-úti iskola d. e. 8. Zugló, d. e. 11. Zugló, d. u. 4. Rákosfalva, Tha’y K.-u. Thaly K.-u. 28. Kőbánya, d. e. Kőbánya, d. e. Kőbánya, d. u. Simor-u. d. e. d. e. fél 12. 2.8. d. e. fél 10. d. e. 11. fél 9, (tanévny.) fél 10. 4. fél 9 (tanévny.) Simor-u. d. e. 11. Fébé Diák-ház Báthory-u. 8. d. e. 10. Báthory-u. 8. d. e. 10. Prot. katonai, Vasju. 2/c. d. e. 11. Ifjúsági istentisztelet Gyülekezeti istentisztelet Gyülekezeti istentisztelet Gyülekezeti istentisztelet Pásztor Pál Pásztor Pál Pásztor Pál Inotay Lehel Gyülekezeti istentisztelet Gyülekezeti istentisztelet Sziládi Jenő dr. Sréter Ferenc Sréter Ferenc Roszik Mihály Komjáthy Lajos Ottlyk Ernő dr. Komjáthy Lajos Danhauser László - Danhauser László Roszik Mihály Kádár Gyula id Rimár Jenő id Rimár Jenő id Rimár Jenő id Rimár Jenő Szabó Aladár Halász Kálmán András András Emil Vilmos Vilmos dr. Gádor Gádor Koren Majba Majba Csengödy László Spellmanc bíboros támadja Rooseveltnét Eleanor Roosevelt, a volt amerikai elnök felesége, éles támadást kapott a katolikusok részéről — közli az Evan­géliumi Sajtószolgálat zürichi jelen­tése. Spellmann bíboros, az amerikai katolicizmus feje azzal vádolta meg őt, hogy katolikusellenes tevékenysé­ge! fejt ki, felekezeti türelmetlenséget szít és nem méltó arra, hogy ameri­kai anyának nevezzék. A bíboros tá­madásának az oka az, hogy Roose- veltné tiltakozott az ellen a törekvés ellen, amely az egyházi iskolák állami pénzzel való támogatását kívánja. Amerikában eddig az állam és az is­kolai oktatás egymástól független volt. Ebben az évben került sor először arra, hogy törvényjavaslatot dolgoz­tak ki, amely 300 millió dollárral tá­mogatná az iskolákat. A törvényjavas­lat azonban hangsúlyozza, hogy eb­ben az anyagi támogatásban csak a községi iskolák részesülnek és nem a felekezeti iskolák. Ez ellen a törvény- javaslat ellen a katolikus egyház, mint a kommunistaellenesség fellegvára, valóságos hadjáratot indított. Spell­mann bíboros nehezményezte, hogy az új törvényjavaslat a katolikus nö­vendékeket hátrányos helyzetbe hozza. Erre válaszolta Rooseveltné a követ­kezőket szokásos napi csevegéseiben: „Ha valaki közülünk azon a nézeten van, hogy mindenki ahhoz az egy­házhoz tartozzék, amelyikhez akar, az ilyent nem szabad pártoskodással megvádolni, amikor elutasít ja az isko­lák felekezeti ellenőrzésének a gondo­latát.“ A továbbiakban védte a volt köztársasági elnök özvegye azt az amerikai tradíciót, amely az egyház és állam elválasztásával biztosítja a teljes vallásszabadságot. Erre a cikk­re jelent meg Spellmann bíboros nyílt levele. Egyes amerikai lapok tudni vélik, hogy a bíboros viselkedését erő­sen meghatározza az a körülmény is, hogy Rooseveltné energikusan tiltako­zott Franco-Spanyolország elismerte­tése ellen. Isynít fatcHtUe-tziU a HiWaílá Ezzel a címmel jelent meg nemré­gen egy füzet, amelyben Niemöller Márton a következőket írja: „Ki sem mondhatom, hányszor jutott eszembe az utóbbi hónapokban az apostoli in­tés, amellyel Pál fordult a Galácia- beliekhez: „Jól futottatok; kicsoda gátol meg titeket, hogy ne engedel­meskedjetek az igazságnak?!“ Min­den azt mutatja, hogy a magunk biz­tosítására törekszünk. Ha valaki né­hány szociáldemokratával beszélgetni kezd, azonnal gyanússá válik, ha pe­dig éppen egy kommunistával áll szóba, s úgy tekint rá, mint akihez szintén szól az evangélium, azt már menthetetlennek tartják. A keresztyén. ség többé-kevésbbé ismét úgy tűnik fel, mintha a mereven hátrafelé tájé­kozódó polgári társadalom egyik je­lensége lenne. Itt az ideje, hogy újra jelentkezzék és adja Isten, hogy tény­leg jelentkezhessék az a közösség, amelynek számára elnémíthatatlarr és kötelező hívást jelent ez a két szó: Hitvalló Egyház.“ Pófmegválfók. Te még mindig pótmegváltók után kutatsz, mint amilyenek: lelkiség, tudás, élmények, bizonyságok s ha­sonlók s ezektől várod mindennek a megoldását. Ehelyett Isten minden ilyen buzgólkodás nélkül egyedül a Krisztussal való beszélgetésre .hív, hogy mond el neki gyermeki módon a do'gaidat s hidd, hogy ö szüntele­nül néz téged s azt akarja, hogy visszatérj őhozzá. Láttam már lelkes ifjakat összetörni s nagy fényeket kialudni. A kegyelmet mindig azok kapják, akik csendben várják az Urat. Az Ür Jézus a jelentéktelenek­hez is odalép. Meg kell tanulnod, hogy szegény bűnös vagy, aki nem magasztos ajándékok után kutat, ha­nem csak öt keresi, aki meghalt a bűnösökért s most is szüntelenül ké­szen van a megsegítésre. Csituljon, csituljon a nyugtalanságod s fordulj egyedül az Űr felé. Légy akkor is nyugodt, ha nincs látásod, vagy ha nem érzed is a kegyelmet. Tanulj meg hinni abban, amit nem látsz s nem érzel. Lagus A Luther Márton Egy ele- ,1 mes Missziói Intézet igazga­tósága kéri az egyház híveit, hogy ajándékozzák meg ezt a most induló intézményt könyveikkel. A Missziói In­tézet elsősorban egyházi ön­kéntes (laikus) munkásokat nevel s szüksége van jó val­lásos irodalomra, teológiai könyvekre, bibliai segédköny­vekre, énekeskönyvekre, hit' vallási hatokra stb. Kéri különösen azokat a lelkészeket és egyházi mun­kásokat, akik az elmúlt évek­ben könyveket adtak ki s azokból még példányaik van­nak, ajándékozzák meg egy példánnyal az Intézetet. Egész egyházunk elsőrangú érdeke, hogy önkéntes egy­házi munkásaink jó kikép­zést kap janak! S essünk eb­ben segíteni az intézetet! Az adományok küldendők; Budapest, VIII., Üllöi-út 24. sz. alá. Az AtlamoaoKsaiáil történél1! a mozik vásznán Grigorij Rosalj egyike azoknak a szovjet rendezőknek, oki' mint kriti­kus, színpadi rendezd) és forgató­könyvíró is működik. Ö rendezte a magyar közönség előtt is bemutatott „Űj utakon“ című filmet. Rosalj mestere a regények megfilmesítésé­nek. „Oppenheim-csaláil“ és ,^éter- vári éjszakák“ című filmjei tanús­kodnak erről, melyek az egész vilá­gon ismertek. A mozikban rövidesen műsorra kerül Rosalj rendezésében az ismert Gorkij-regény, ez „Artamono- vok“. Pjotr Artamonov történetével indul a film, az 1870-es évek kapitalizálódó Oroszországban. Artan.onov jobbágg volt, a földesurának hűséges kiszol­gálója, aki saját önző céljai érdeké­ben társait elárulva, i rra vállalko­zott, hogy azoknak hí jósára legyen. Ezen az úton jut el oc a, hogy maga is összeharácsolt pénzéből posztó­gyárat építtet. Fiait benázasítja, hogy ezzel is növelje tökéjé'. Halála után gyermekei öröklik a <yárat. Három fia közül ketten folytatják apjuk „munkáját“, a vagyon szaporítását, a munkások kizsákmányolását. A har­madik fiú, a púpos Nikita, kolostor­ba megy. ltja Artamonov, a remény- teljes örökös. Moszkvába kerül, olyan környezetbe, ahol rád ibben, miből ered az a vagyon, amit apja és nagy­apja harácsoltak számára. Hja a szervezett munkások és forradalmá­rok között szánja el mc gát arra, hogy nem lép ősei „örökébe“. Ebben az elhatározásában megerősíti az, amit odahaza talál. Fényüzi sben élő csa­ládját és a nyomorban tengődő mun­kásokat. A történeti események tükrében a film elénk tárja, .hogy a kapitalista társadalom egysége es ik látszólagos. Görcsösen ragaszkodnak osztályuk uralmának fenntartás íhoz, de az egyik a cár, a másik a polgárság diktatúráján keresztül 'álja biztosít­Evangélikus É let Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért letet: Dezséry László szerkesztő Budapest. III.. Dévai Biró Mátyás-tér 1. Telelőn: 1(12—135. Főmunkntárs tk: Benczúr László, Gr zó Gyula, dr. Gyiniesy Károly, Koren Emil Szerkesztőség és kia lőhivalal: Budapest, VIII., Uliői-út 24. Telelőn: 137-186. Felelős kiadó: Dr. Geleji De eső Előiizctési árik: Negyedévre: 8 Ft Félévre: 16 Ft Egészévre: 12 Ft Postatakarékpénztári csekkszáma: 20.412. Evangélikus Élet, Budapest. Hirdetések árai milliméter soronként 2.30 forint Független nyomda N. V.. Brest, Eülvős-u. 12. Felelős: Földi Vilmos igazgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom