Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-08-28 / 34. szám
Ivqnqéllkus Ele* 3 Külföldi egyházi hírek Csehszlovákia Hipotézis, vagy tudományos megismerés? A Svájci Evangéliumi Hírszolgálat közli Hromadka professzornak a nyilatkozatát, melyet a „Reformé“ című francia protestáns hetilap egyik munkatársának kérdéseire adott és a lap július 22-i számában jelent meg. J. L. Hromadka a prágai Hús fakultáson a dogmatika professzora. Egyházi körökben azzal keltett nagy feltűnést, hogy nem volt hajlandó egyszerű antikommunista magatartást vállalni. Különösen nagy visszhangja támadt annak a tanulmányának, amely „Az egyház és a világ jelenlegi zűrzavara“ című sorozat ötödik kötetében jelent meg az amszterdami világkonferencia alkalmából. Hromadka professzor egy rövidebb külföldi utazás alkalmával tette nyilatkozatát, éppen abban az időben, amikor a csehszlovák állam és a katolikus egyház közötti harc fellángolt. Nyilatkozatában a cseh protestantizmus mai helyzetét és feladatait igyekszik felvázolni. — Nem loyalis dolog ebben a pillanatban a római katolikus egyházat bírálgatni — mondja a professzor —, de azt a tényt nem szabad elfelednünk, hogy a római katolikus egyház mindenkor messzemenően politikai intézmény is volt. A Vatikán nemcsak egyházi, hanem félig politikai kormányzat is, tudatos és tudattalan politikai szándékok és intrikák színtere. Mindehhez az is hozzájárul még, hogy a katolikus egyház Csehszlovákiában a többi középeurópai katolikus egyházakhoz hasonlóan, egészen politikus módon viselkedett. Évszázadokon át egész közvetlenül játszott bele a régi császári hatalom (Habsburgok) politikai terveinek megvalósításába és az idetartozó népek nemzeti és társadalmi megszervezésébe. Azt is meg kell jegyezni és nem szabad elfelejtenünk, hogy a katolikus egyház szövetséget kötött minden fasiszta és félfasiszta kormányzattal, ahol hatalomra tudott jutni (Lengyelországban, Ausztriában, Horvátországban, Olaszországban, Spanyolországban, Szlovákiában). Ezeket az adottságokat tekintetbe kell venni, ha meg akarjuk érteni azt a megpróbáltatást, amelyen a magyar és a csehszlovák katolikus egyháznak át kell esnie. — A csejj protestáns egyházak nem használják ki a katolikus egyház szorult helyzetét, a saját előnyükre. Ha így tennének, saját hitük hitelét rombolnák le. Természetesen csak nehezen tudjuk elfelejteni, hogy a katolikus egyház a múltban bennünket és nemzetünket is milyen eljárásban részesített, most azonban nem szeretnénk ellenük szólni. Tudjuk, hogy számtalan kegyes és igaz keresztyént dajkál ez az egyház ölén. A cseh protestáns egyházak szeretnének ellenállni annak a kísértésnek, hogy kereszteslovagokká váljanak olyan időben, amikor kereszteshadjárat vezetésére nincsenek indítékok. — Azok a valóságos kérdések, amelyek a mi egyházainkat foglalkoztatják, egészen mások, mint ahogy azt a kintlévö emberek képzelik el. Senki sem akadályoz bennünket abban, hogy úgy prédikáljunk, mint ahogy kötelességünknek tartjuk, hogy evangélizációs hadjáratokat vezessünk, gyermekeinket hitoktatásban részesítsük (a hitoktatást az egyház által megbízott tanítók végzik és kötelező az alsó és felső iskolákban egyaránt), a vasárnapi iskolákban, vagy ifjúsági csoportokban neveljük. Egyházi lapjaink is vannak, legföljebb a papírellátásunk korlátozott. Teológiai fakultásaink megkötöttség és akadály nélkül töltik be feladatukat. A csehszlovákiai egyházak feladatát Hromadka professzor a következőkben látja: azt a vállalkozást, amely társadalmunkat totálisan alakítja át és az új társadalmi rendet meg kell tisztítani a népben felmerülő erkölcsi és lelki megfáradás minden felötlő veszedelemtől. Ugyancsak nagy feladatunk, hogy a könyörtelen forradalmi átalakulás korszakában a szeretet és az irgalmasság légkörét teremtsük meg, amikor a kommunisták és antikommunisták táborában gyűlölet támad, gyanú és bizalmatlanság keletkezik. Az idő nehéz, de nagy reményekkel teljes. Annak az egyháznak, amelyik ismeri“ Urát és félelem nélkül szolgálja, nincs oka aggodalomra. Skandinávia Első ízben történt, hogy az északi keresztyén tanítók közös munkára fogtak össze — közli az Evangéliumi Sajtószolgálat Zürichből. Már az előző években keresték a kapcsolatot, most pedig Dániában létrejött a nagy találkozó, amelyen 400 tanító vett részt. Legnagyobb számban a norvégek jelentek meg, azután a svédek és finnek. Még a Faröer-szige- tek öt képviselője is megjelent. Mindenek előtt egy olyan problémával foglalkoztak, amely Svédországban vált időszerűvé. Ott egy olyan irányzat kezd uralkodni, amelyik a vallástanítás visszaszorítására törekszik és a kötelező reggeli áhítatok eltörlését kívánja. Dániában viszont ez a kérdés egyáltalán nem játszik szerepet. A találkozóval egyidőben skandináv pedagógiai könyvkiállítást is rendeztek. * A Svájci Evangéliumi Hírszolgálat közzé tesz egy kimutatást a stok- holmi és koppenhágai gyülekezetek lélekszámáról. A legnagyobb stok- holmi gyülekezet lélekszáma 120.000 (1) lélek, a legnagyobb koppenhágai gyülekezet lélekszáma 76.000 lélek. Hogy mekkora legyen egy gyülekezet lélekszámának felső határa, erre vonatkozóan is különbségek vannak a svédek és dánok között. Svédországban úgy tartják, hogy 35.000 léleknél ne legyen nagyobb egy gyülekezet lélekszáma. Dániában pedig 10.000 lélekben látják a felső határt. Talán ezek az adatok is megvilágítják némileg, miért mozgékonyabbak a szabad egyházak Skandináviában, mint az államegyházak. Szabad Kína Az Evangéliumi Hírszolgálat zürichi jelentése szerint, miután a kommunista csapatok bevonultak Sanghajba, sok misszionárius maradt a városban. Ezek arról adtak hírt, hogy eddig nem sikerült vidéken lévő missziói állomásukkal a kapcsolatot felvenniük, de a városban magában olyanok a körülmények, hogy lehetségessé vált nagygyűlések rendezése és a keresztyén gyülekezet gazdag és termékeny időket él. Finnország Finnországban az a helyzet állott elő, hogy jóval több nő jelentkezett diakonissza szolgálatra, mint ameny- nyit a kiképző intézetek befogadni képesek lennének. A többi északi államban nem találkozni ezzel a jelenséggel, sőt sok a panasz a diakonissza-hiány miatt. Svédország Svédországban törvényesen kívánják rendezni a lelkészek szabadságát, miután ez az egyetlen hivatás, ahol törvényileg rendezetlen a szabadság kérdése. A tervezet értelmé1- ben 35 nap szabadság illeti meg a lelkészt évente. Ebből négy hetet nyáron, tizenkét napot télen vehet ki. A szabadság kérdésének technikai lebonyolítása azonban súlyos nehézségekbe ütközik a fennálló nagy lelkészhiány miatt. Nyugalmazott lelkészek, néptanítók és teológiai hallgatók bevonásával igyekeznek könnyíteni a helyettesítésen. Koppenhága Kari Dreyer ismert dán filmrendező Izraelbe utazott, hogy egy új Jézus-film forgatásának lehetőségeit tanulmányozza. Az ázsiai lepra-misszió színes filmet készített egy láma történetéről, aki Észak-Tibetbőt Kalimpongba vándorol, hogy ott a keresztyén lepra-missziót meglátogassa. A láma Krisztushívő buddhisták révén megtér és a saját népe közepette az evangélium hirdetőjévé lesz. A film érdekessége az, hogy a láma szerepét egy valódi láma alakítja benne, aki így a. tulajdon szerepét játssza. Az angol metliodisták gyűlésén bejelentették, hogy „Az első húsvét““ című vallásos filmet a felszabadított Kínában engedélyezték. Templom-alapkőletétel Borbányán Különös hangzású név. Kő-, szén-, só-, aranybányákról lehet hallani, de borbányáról nemigen. Pedig van ilyen. Igaz, hogy nem bányásznak benne bort, kis szőlője azonban van mindenkinek, aki itt lakik s így szüret idején bor is akad bőven. Innen adódik a neve. Régen Orosi szőlőknek hívták, (üros községhez tartozott, 1916 óta Nyíregyházához csatolták, annak egyik külvárosa ma, négy km-re a központtól.) Az orosi szőlőkbe húzódtak az 1911-es háború előtt még a környékbeli uraságok birtokain szolgáló, önállóságra, szabadságra vágyó zselléremberek, s megtakarított pénzükből a homokdombokon kis területet vettek, azt szőlővel, gyümölcsfákkal telepítették be és annak jövedelméből a szomszéd városban kínálkozó alkalmi napszámmunkából éldegéltek. A szegény nép itt is hamar elszaporodott. Gyermekáldás bőséges volt s rövidesen újabb és újabb parcellázás alá kerülő területeket népesítettek be. Az itt élők száma ina inár 2500 körül mozog. Eleinte az idetelepülök többnyire evangélikusok voltak- Számuk a háború előtt meghaladta az 500-at. Kitelepülés és elköltözések révén azonban ez a szám lecsökkent 340-re. A földosztás, házhelykijelölés során kapott is minden egyes felekezet megfelelő telket a kövesút mentén. Ez a törekvés még a háború előtti időből való. Híveink mái' a nyir- szőiősi és kálmánházi templomokkal egyidőben, a délszabolcsi egyház megalakulása után nyomban mozgalmat indítottak a templomépítésre. Egyik szegény napszámoseinber heti- keresetéből mindig félretett egy bizonyos összeget és azt betétkönyvön, mint borbányai templomalapot, elhelyezte. líorbányának azonban még várni kellett. Délszabolcsi egyházunk egyszerre nem tudta minden gyülekezetének igényét kielégíteni. És Borbánja várt hittel, türelemmel és reménységgel. Amikor azután felépültek a délszabolcsi új templomok, Kálmánházáu és Nyírszőlősön, újra előállott szerényen a borbányai gyülekezet. Maguktól megkezdték a megajánlások gyűjtését, követ vásároltak, jelentékeny összeget fizettek be és számottevő munkát ajánlottak feL A legnagyobb lelkesedés töltse el a sziveket. Mindenki erején felül áldozott. Már éppen a munkálatokat akarták megkezdeni, hogy a Sándy Gyula ismert műépítészünk tervezte, praktikus, két részből álló templomukat felépítsék, amikor kitört a háború. Minden megállt A templomalap megsemmisült. A hívek közül sokan elhaltak, elköltöztek, a lelkesedés eloszlott. S egy ideig úgyis látszott már, nem lesz a templomból semmi. Az álom álom, a terv terv marad. Amikor azonban minden reménység letömi látszott, csak a lelkek, szívek mélyén volt valami parányi kis szikra, akkor jött híre annak, hogy újjáépítési államsegélyhez jut egyházunk. A hír felvillanyozta a sziveket és kezdtek reménykedni. Mertek élni az Űr biztató szavával és ígéretével: Kérjetek és adatik néktek: keressetek és találtok; zörgessetek és meg- nyittatik néktek*. ML 7.7. Kértek és az Űr nem hagyta cserben az ő népét. Kaptak 22.000 forint államsegélyt. A szemek megtört fénye eltűnt, visszatért a régi életkedv, s most már újra bíznak abban, hogy lesz templo- mnk és az Űr őket ajándékozza meg először e drága adományával. Ha nem is lesz teljes, ha nem is lesz egész (hiszen csak egy részét tudják megépíteni), de mégis templom lesz és az övék lesz. Örömmel indult meg az előkészület és ennek külső kifejezése lesz az, hogy dr. Vető Lajos püspök szeptember 11-én leteszi a délszabolcsi egyházközség harmadik új templomának, a borbányai templomnak az alapkövét. Dr. Vető Lajos püspöknek ez lesz az első ilyen természetű szolgálata. Kísérje Isten áldása és kegyelme ezt a szolgálatot és munkát. Híveink tábora pedig hordozza imádságában legújabb templomunk építését. Megycr Lajos A darwinizmussal kapcsolatban felmerült érdeklődést szeretnénk kielégíteni azokkal a közleményekkel, amelyeket most sorozatban közlünk. Emil Brunner után most szólaljon meg P. Althaus, ugyancsak igen tekintélyes lutheránus teológus, akinek munkái szintén igen ismeretesek hazai olvasóközönségünk között. Althaus: Die Cristliche Wahrheit című könyvének II. kötetében a 79. és a 148. oldalon nyilatkozik többek közt az idevágó meggyőződéséről. Dogmatikája az egyik legújabb lutheránus dogmatika, mely fenti címen 1948-ban jelent meg. „Az ember nemcsupán teremtmény a teremtmények között, hanem beletartozik minden teremtmény összefüggésébe is; minden élőnek abba az egységébe, amelyről Goethe beszélt. Ez áll mind keletkezéséről, mind létezéséről. A leszármazástan mutatja minden élő egységes keletkezési összefüggését; ez alól az ember sem kivétel: az állatfajták sorozatából keletkezik „mutáció" által (er wird aus der Reihe der Tierarten heraus durch „Mutation“), A biológia tanúsítja az organikus élet egyformaságát az embernél és az állatok és növények világánál. Az emberi testnek megvannak a morfológiai és fiziológiai megfelelői az állatoknál; ő is szervezet és „alak“ a Bios (élet) birodalmában. De a megfelelés (Entsprechung) a testen is túlmegy. Az állatok pszichológiája azonosságokat mutat az ember lelki és szellemi (seelisch und geistig) funkcióival. Az ember pszichológiailag is az ál- ; latvilág nagy összefüggésében áll. ] így tehát biológiailag a teremtett j jelenti: Az új egyházi törvény tervezetének megbeszélésére Prágában értekezletet tartottak, amelyen a szlovákiai református egyházat Matyasik András konventi alelnök, lucskai református lelkész és dr. Kovács Károly pozsonyi ügyvéd képviselte. Megállapodás történt az egyház anyagi ügyeiben. Az állam fogja fizetni a lelkipásztorok szolgálati javadalmait, egyes esetekben az egyházi szolgálatban álló világiak és diakónusok javadalmait is. Csak olyan csehszlovák állampolgárra nézve áll ez, akik ellen sem erkölcsi, sem politikai tekintetben nincs kifogás. A javadalom alapfizetésből, lakbérből, nevelési póldíjból és munka túl- teljesítési díjból fog állani, amely a végzett hivatalos munka jelentősége és felelősége szerint változik. Valamennyi lelkész az állami nyugdíj- pénztár tagjává lesz. A segédlelkészek heti tíz, a parókus lelkészek heti nyolc vallásórát külön díjazás nélkül tartoznak adni. Esperesek, missziói lelkészek stb. esetében nincs ilyen kötelezettség. A temetésért, esketésért stb., vala- ■ mint a hivatalos utazásokért a köz- alkalmazottak napidíjához hasonló külön díjazás jár. A tervezet szerint a lelkész kezdő alapfizetése havi háromezer korona lesz. Ez az összeg minden három évben évi 3600 koronával emelkedik. A munka túlteljesítési díj átlagban évi 12.000 koronára fog rúgni. Mindezek mellett továbbra is megmarad a lelkészek ingyenes lakáshasználata. A számítások szerint 30 évi szolgálat után a különböző pótdíjakkal együtt évi 112.000 korona lesz egy lelkipásztor állami összes javadalma. * A „Kostnicke Jiskry“ cikket közöl dr. Reök Iván evangélikus egyetemes felügyelő és dr. Vető Lajos prágai megbeszéléseiről. A magyar és a csehszlovák egyház megállapodott, hogy rövidesen kölcsönös látogatásokra kerül sor Prágában és Budapesten. Megbeszélték az egyházi folyóiratok és a leológiai irodalom kölcsönös kicserélését is. * M. N o v á k püspök, a Csehszlovák Egyház vezetője nyilatkozatot adott ki, amelyben tiltakozik a holland természeti világ része, ennek törvényei alá vetve. Egyúttal azonban az ember minden más élettől határozottan különbözik. A legmagasabb organizációjú állatoktól is. Az ember állat is, életének megvan az állandó animális alapja. De a puszta biológiai szemlélet nem közelíti meg az embernek azt a tulajdonképeni lényegét (sein eigentümliches Wesen), melynél fogva ez minden más élőlénnyel, mint valami más, szembenäll.“ (79 1.) Ezek a megkülönböztető sajátságok: 1. tud önmagáról, tud a valóságon túl a „kcllő“-ről, döntenie kell állandóan, bizonyos „szabadsága“ van ebben, összefoglalva e formai vonásokat: lelkiismerete és szabadsága van, személyiség; tartalmilag viszont ez a különbözőség az Istenhez való viszonya, Istennel való közöségre teremtettsége.“ (79—81. 1.) „Ma tudjuk: a teljes értelemben vett embernek, a „homo sapiensnek“, elődei (Vorformen) vannak. Lassan, állatihoz közelebbi állapotokból alakul ki (Es wird langsam aus tiernäheren Zuständen heraus. „Je mehr wir uns dem Ursprünge des Menschengeschlechts nähern, um so tierählicher finden wir den Menschen“ (Titius) . . így tehát az ember származása felőli természet- tudományos és prehisztorikus megismerés is ugyanabba az irányba kényszerít bennünket, amely az emberiség bűnének teológiai átgondolásából közvetlenül adódott: ősállapot és ősbűn nem képzelhető el időileg mint az emberiség kezdeti idejében adott történetelőtti korszakok.“ (148. 1.) kormány eljárása ellen. A pátriárka két kísérőjével, köztük dr. Liphart teológiai tanárral, a Huss-egyetem dékánjával a Szabad Kcresztyénség Világszövetségének kongresszusára Hollandiába akart utazni, de kísérőinek beutazási engedélyét megtagadták. Ezért a püspök sem utazott el a kongresszusra, hanem meghívta a Világszövetség elnökét és munkatársait, hogy látogassanak el Csehszlovákiába és a helyszínen győződjenek meg az egyházi állapotokról. „A holland hatóságok — írta a pátriárka — nyilván azért nem tartották kívánatosnak a csehszlovák egyházi emberek látogatását, mert attól féltek, hogy ezek megcáfolják a csehszlovák egyházak felől terjesztett hazugságokat*. Dr. Lathrop, a világszövetség elnöke és négy amerikai egyházi vezető elfogadta a pátriárka meghívását és már meg is érkeztek Csehszlovákiába. (ET) * A Lidová Demokrácie közli dr. F. Linhart teológiai tanár, a prágai Huss fakultás dékánjának nyilatkozatát. A dékán a hollandiai Bent- weld-ben részt akart venni a Vallásos Szocialisták Nemzetközi Szövetségének világkonferenciáján, M. No- vák püspökkel együtt. A holland belügyminisztérium azonban megtagadta a vízumot a csehszlovák küldöttségtől. „Ezt a rideg magatartást — jelentette ki a dékán — csak azzal tudom magyarázni, hogy a holland kormány nem tartotta kívánatosnak a csehszlovák egyházi vezetők beszámolóját az egyházak valódi helyzetéről és félt attól, hogy leleplezzük a Nyugaton célzatosan terjesztett hamis híreket.“ / * ' * Most tartották meg Kassán az első és második lelkészképesítő vizsgát. A Kalvinske Hlasy jelentése szerint az előbbire egy, az utóbbira hét jelölt jelentkezett. * A Svobodne Slovo jelenti, hogy a Csehszlovák Egyház pátriárkájának meghívására Prágába érkezett J. H. I.athrop brooklini lelkipásztor, a Szabadkeresztyének Világszövetségének elnöke. Dr. Lathrop a csehszlovákiai egyházi helyzet tanulmányozására érkezett és néhány hetet tölt a köztársaságban. I csehszlovákiai protestáns egyházak hírei A Kalvinske Hlasy
