Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)
1949-08-21 / 33. szám
4 Evangélikus Elet rarar» „ .... ■ ■ ■ ............. ..... Hy potézis, vagy megismerés Az Evangélikus Élet néhány héttel ezelőtt kis közleményt adott közre, mely érintette a darwinizmus kérdését és azzal kapcsolatos egyházi álláspontot. A közlemény élénk feltűnést keltett, s válaszok érkeztek i‘eá. A válaszokra azt ígértük, hogy ezt a kérdést fel fogaik tárni olvasóink előtt. Mielőtt álláspontunkat lerögzítenénk, néhány neves külföldi teológus véleményét fogjuk közölni. Elsőnek Emil Bruimer zürichi egyetemi tanárét, akinek könyvei a magyar olvasók elölt is székében, hosszában ismeretesek.. „Der Mensch im Widerspruch, die christliche Lehne vom wahren und vom wirklichem Menschen“ cTmű könyvében, mely a Furche-Verlag Berlin kiadásában jelent meg 1937-ben, idézzük a 4057—407. oldalakról a következőket: •ír „Valóságos új megismerést jelent és semmi esetre sem csupán hypotesist, —■ és pedig oly megismerési, amely a keresztyén teológiai problémafika szempontjából egyáltalán nem ■jelentéktelen, — hogy minden ember egy“ férfimag és egy nöí petesejtből keletkezik. Erről az utóbbiról mikroszkopikus kicsinysége miatt a korábbi évszázadok semmit sem tudtak s azért a nő szerepét a nemzés- míí csupán passzív, befogadó-tápláló szerepnek tekintették, ami a nemek egyenlő értékűségének a kérdése szempontjából nem kis különbséget jelent. Hogy ez a nézet Jézus szűztől vala születése ókeresztyéu nézetének ■föltételét képezte, az evidens. Krisztus anyja az isteni szellem-magnak csupán passzív edénye. Ma pontosan ismerjük a test kialakulásának egyes fázisait és stádiumait, melyeket az emberi embrió a születésig megtesz fitt ezeket a fázisokat az összehasonlító anatómia szempontjai szerint olyan módon tudjuk értékelni, hogy arról a koráFbi nemzedékeknek még csak sejtelmük sem lehetett, Ezeknek az egyéni fejlődési fázisoknak az emberiség fejlődésének, mint cg&zaek az etapjaival való összefüggései minden szakember elölt nyilvánvaló— Mindamellett ma már mégsem beszélhetünk olyan biztosan, mint Haeckel idejében „biogenetikai alap- tökvéhy“‘-ről, ameiyndk következtében minden egyén-történeti fejlődési fázisnak olyanformán lenne meg a phylogenetikai megfelelője, hogy az egyik fejlődési sorozat a másikból rekonstruálható lenne. De már az a puszta tény, hogy az emberiségnek épéigg pffn törzstörté- netf fejlődése, mini egyén-történeti és hogy ez is valamikében a primitív- elenriuél kell, hogy kezdődjék, már önmagában véve is, egészen függetlenül attól, hogy ezt « kezdetet és ezt U'. fejlődési sorozatot közelebbről hogyan határozták meg, olyan felismerés voll, amely forradalmi jelentőségű az antropológiában, — olyan felismerés, amely ellen éppen a keresztyén teológiai fan. képviselői eleinte a leghevesebben védekeztek. Hiszen látszólag a bibliai egyházi antropológia alapjait r£zía meg, azt, amit az egyház régtől fogva az ős állapotról és a bűnesetről tanított. Ha úgy lenne, mint ahogyan a „darwinizmus“ — a szói.' legíágabbi értelmében — tanítja: mi lesz akkor .ezzel avkét, az egész keresztyén dogmára nélfVe mindenképen fundamentális tannal? Az egyház védekező kísérlete <c metafizikai hypotézis és a tudományos megismerés közötti — önmagában véve szükséges — megkülönböztetés. alapján történt. De a benfentes számára egyre virágosabbá lett az, hogy az egyház ebben a harcban a röhidebbet húzta. Az ilyen apologeti- kának a példája még ma is Zöckler könyve: „Az ember ősállapotáról szóló tan“ A katolikus dogmatika niég most is ezen a vágányon halad. V. „ö. Bartmann: „A dogmatika tankönyve“ 73. §. Az ilyen mondat, mint: „Az emberiség korát ma a katolikus teológusok is ... legalább 10.000 évre becsülik“, világosan mutatja a régi apologetikát — de visszavonuló csatározás közben. Ezzel szemben a bibliailag orientálódó protestáns dogmatika már Schlatter ésr von Oettingen óta meglehetősen szabaddá lett ettől az apologetikai tendenciától. Amt eleinte puszta hypotézisnek tűnt fel, egyre inkább bebizonyosodott megismeréssé alakult át és a bibliai paradicsom- és ősállapotról szóló történet tarthatatlanságát napról-napra nyilvánvalóbbá tette. A történettudomány is szövetségesként társult a természetkutatáshoz; a paleoutologia vagy praehistoria a mi történeti emberi élelünket megelőző primitív — ahistorikus emberi élet „hypotezis“-ét kétségtelen bizonyosságra emelte. Két tény ma föltétlenül bizonyos, amelyek bennünket a teológiai antropologia reánk maradt formájával kiengesztelhetetlen konfliktusba sodornak: a történeti embernek, akivel az egyházi lan egyedül számol, hosszú, sok évezredet kitevő előtörténete van. És ez az előtörténet úgy tünteti fel az embert, hogy az, minél messzebbre hatol be a múltba a mi megismerésünk, a maihoz annál kevésbbé hasonlít és pedig — és ez a döntő: a fokozódó „primi- tiyitás“ értelmében, vagyis az ember alatti teremtményektől való kevésbbé világos differenciálódás értelmében. Ezekkel a tényekkel a keresztyén teológiának számolnia kell éppen úgy, mint a kopernikuszi fordulattal és tér- és időképünknek milliószoros megnagyobbodásával az újabb asztrofizika és geológia következtében. Ebben a nem hypotézisből, hanem bebizonyított természet- és és történettudományi megismerésből származó fejlődési képben az emberi nem idői kezdetéről szóló reánk maradt egyházi szemléletnek többé nincs helye. Ez olyan tényálladék, amelynek a biblia alapján orientálódó teológia mindeddig még nem nézett eléggé a szemébe.“ Emil Brunner KÖNYVISMERTETÉS Evangéliumi keresztyének a Szovjetunióban A református egyetemes konvent sajtóosztálya kiadta Zsilkov J. I- „Evangéliumi keresztyének a Szov- jelúnióban“ című füzetét. Zsilkov a szovjetúnióbeli evangéliumi keresztyének országos tanácsának elnöke, amely most ünnepelte meg nyolcvan- éves fennállásának évfordulóját. Ez az orosz evangéliumi mozgalom, amely több különböző vonalon elindulva, a szovjetúnióbeli evangéliumi keresztyének tanácsában egyesülve megtalálta a maga nagyszabású tevékenységének külső formáját is. A 80. évforduló alkalmából a mozgalom folyóirata, a Bralszkij Vesztnyik (Testvéri Hírnök) kiilönszámot adott ki. amelyben ismerteti az oroszországi evangéliumi mozgalom életét, az orosz keresztyénség hitrejutásának történetét, továbbá az evangéliumi irodalom ősi az evangéliumi énekek nyolcvan esztendejének sorsdöntő eseményeit. A könyv bizonyára nagy érdeklődést fog kelteni a magyarországi keresztyének körében, mert foglalkozik az oroszországi evangéliumi mozgalom eredetével, az ukrajnai, transzkaukázusi, pétervári mozgalmak történetéből ad elő részleteket, majd bőven kitér az evangéliumi keresztyén és a baptista mozgalmak történeti időszakaira, az orosz nép hilrejuíásának történetére és az orosz evangéliumi irodalom nyolcvan eszlendejére. A magyar keresztyénség nagy hálával és örömmel fogadja szovjeíoroszországi testvéreinek ezt a közvetlen és hiteles dokumentumát saját életükről. „A Múmiák Mária (Budapest, VIII, Rákóczi-út 10) Leányotthon“ szeptember 1-én újra megnyílik. A felvételi kérvényeket az igazgató-lelkészi hivatalhoz kell küldeni, Bpest, IV, Deák-tér 4. A HITTUDOMÁNYI KARON az 1949—50. tanév félévében az előadások szeptember 15-én kezdődnek. Külföldi egyházi hírek Szovjetunió Valin történelme évszázadokon keresztül csak a, nemzeti öntudatért cs hitért való küzdelemmel van tele. Elmek okát főként abban kereshetjük, hogy Volin a keleteurópai síkság nyugati részén teiül el, ennélfogva érintkezik a sztávokkal, valamint a görögkeleti hitvallással ellenséges római katolikus világgal, továbbá a németséggel. Kii.önösen nehéz időket élt át a görögkeleti Volin a XVI. század vége felé, amikor Litvánia Lengyelországgal pcrszonáluniót létesített. Volin- ban elkezdődött az erőszakos ellen- gyelesítés. 1596-ban Breszt-Litovszkban megalapították az úniót (a görögkatolikus egyházat), mint átmenetet a görög- keletiségből a római katolikusságba. Ebben a súlyos korszakban Volin görögkeleti hívőinek türelmesen végig kellett szenvedniük a szörnyű politikai és vallási elnyomatást: a göiögkeletieket megfosztották állam- polgári jogaiktól, vagyonvesztésre ítélték, hogy így a lengyel mágnások tegyék a földre kezüket és az őslakókat jobbágyaikká kényszerítsék. A görögkeleti egyházközségeket, melyek nem egyesültek, beszüntették, templomaikat lerombolták, ha erőszakkal el nem vették. Ebben a közel kétszáz évig tartó szomorú időszakban úgy látszott, hogy Volinban az orosz-ukrán öntudat végpusztulásra van ítélve. Mindennek ellenére megmaradt a nép erkölcsi ereje — a görögkeleti hit. Ez megmentette Voliu őslakosságát az elnemzetietlenedéstől. 1793-ban, Lengyelország második felosztásakor. Yohnt az egybitű Oroszországhoz csatolták. Elkezdődött Volin békés építése, elrendezése. Isten gondviselése folytán a görögkeleti egyház felvirágoztatására Grigorij P.afalszkijt tel'ék meg Volin megyésfőpapjává, később inelropoli- tájává. Következetes nté/kedései folytán a görögkeleti plébán ak és kotostorok visszatértek a katolikusoktól a görögkeletiekhez, többek között a híres pocsáveji kolostor is. Századunk huszas éveiben a görögkeleti Volint ismét a katolikus Lengyelországhoz csatolták, aminek következtében sok kolostort, görögkeleti templomot bezártak. Bírósági úton megszereztek 110 görögkeleti templomot, köztük a kremenicki és a lucki székesegyházakat, a druka- poli dómot, a pocsájevi kolostort és más régi görögkeleti templomokat. 1944 júliusában a szovjet hadsereg felszabadította Volint a német agresz- sziótól és a római katolikus lengyelség fanatizmusától. Jelenleg fokozatosan gyógyulnak be azok a sebek, amelyeket a szomorú évszázadok és a háború ütöttek az egyház testén. 1946 februárjában Volin főpásztora Várláám püspök lett, aki azelőtt egyszerű falusi pap volt Volinban, aki nemcsak leírásokból, hanem személyes átélésből ismeri a sokatszenvedett Volin történelmét. A jelenlegi volini főpap, Várláám, lelkipásztori szemei előtt folyt le századunk huszas éveiben a görögkeleti Volinnak a római katolikusoktól elszenvedett fanatikus elnyomatása. Ö volt Volin misszionáriusa s ezért most érdemelten főpapja. Apostolhoz méltóan gyalog bejárta majdnem egész délnyugat Volint, mindenütt buzdítva a népet. A görögkeleti Volin jól emlékszik lángoló szavaira, amelyekkel a legnagyobb veszedelemben is kitartásra hívta fel híveit. Különösképpen emlékezetesek a bírósági tárgyalásokon a görögkeleti egyház védelmében elhangzott beszédei. Ma Várláám püspök vezetése alatt folyik a görögkeleti erők megszervezése. Most nyílt meg a lucki Sörögkelefi papi szeminárium, ahol Volin jövendő lelkipásztorait nevelik Volin iörténelmi hagyományainak megfelelően. Egymás után tatarozzák a görögkeleti templomokat, mind a községekben, mind a városokban. Mosl készült el a vlagyi- miri, XII. századbeli Meztyiszláv székesegyház restaurálása. A nemrégen tatarozott lucki székesegyházba óriási látogatottság mellett, nagy ceremóniával tartja miséit Várláám püspök. Intézkedésére és szervezési ügyessége folytán felszámolják az egyházi anarchiát és megszüntetik az elnyugatiaso- dást. A tapasztalt Várláám volini püspök vezetése alatt a görögkeleti egyház építő tulajdonságai ismét teljes mértékben érvényesülhetnek. Túlságosan magasról Egy konferencián, ahol az előadást Moody, a híres evangelizátor tartotta, szabad hozzászólást engedtek. — Ügy érzem, öt év óta a megdicsőülés hegyén élek — kezdte egy férfi. Moody azonnal közbevágott: — S ez alatt hány lelket vezetett az Űrhoz? A férfi zaartan nézett rá s nem tudott felelni. — Egyet legalább —■ biztatta Moody. A férfi nem felelt. — Egyet sem? No, akkor testvérem, túlságosan magasról jött ide. Az augusztusi reprizhónap második hete A Világ Ifjúsági Találkozó jellegé- nek hű kifejezői azok a filmek, amelyek a világ minden tájáról összese- reglö demokratikus ifjúság béketalál- kozojának szellemében a reprizhónap második felében kerülnek műsorra, Ez a müsorpoUtika lehetővé teszi az imperialista államokban élő és a gyarmati sorban sínylődő demokratikus ifjaknak, hogy hozzájussanak a szovjet filmhez, amelyből erőt és példát meríthetnek a felszabadításén indított küzdelemben. Ebben nyújt döntő segítséget a „Szyerdlov“ című filmalkotás. A Bol- scv'-k Fárt harcainak egyik nagy szervezőjéről szól a film, akiről Lenin mondotta: „Az első szocialista állam első embere.“ Az ő életén, munkásságán keresztül megeleveníti a film a Bolsevik Párt harcát az elnyomatás alatt és a forradalomban. Látjuk a dolgozók államának vezetőit, következetes és állhatatos küzdelmüket a reakció és opportunizmus ellen. Ezzel ‘í'??’. követendő példát állítottak az ifjúság elé. A történelem legnagyobb alakjai a szovjet filmszínészek realista ábrázolásában jelennek meg. Szverd- lov szerepét Ljubacsevszkij, Lenint Strauch, « fiatal Sztálint Kobaladze személyesíti meg. Maxim Gorkijt Ka- docsngikov játssza. A világ demokratikus ifjúsága személyesen is meg fog ismerkedni az egyik bemutatásra kerülő film, az >Fgy igaz ember“ főhősével, Meresz- jev főhadnaggyal. Mereszjev igaz története pereg a filmen és bebizonyítja, hogy a szovjet ember akaratereje, hazaszeretete a szovjet társadalom kollektív segítsége és gondoskodása a legnagyobb akadályt is legyőzi. A főhadnagy mindkét lábát elveszti a fasiszták elleni küzdelemben, de elszántsága és egy komiszár nevelő hatása hozzásegíti ahhoz, hogy mülábbal is visszatérhessen a harctérre. A film főszerepét Pável Kadocsnyikov alakítja. A „Szibériai rapszódia“ arra neveli az ifjúságot, hogy a művészet igazi termőtalaja a nép művészete. .4 szovjet művész akkor találja meg helyét a társadalomban és a művészetben, amikor alkotásai a néppel való elszakíthatatlan kapcsolatból sarjadzanak ki. Balasov, a fiatal zongoraművész keze megsebesül a háborúban és le kell mondania a zongoramüvészi hivá- tásról. A szocialista társadalomban élő nép zene iránti rajongása, a szibériai föld szeretete újra elvezeti az alkotómunkához. Népi forrásokból születik meg a „Szibériai rapszódia“ és életre kelti a nagyvárosi hangversenyteremben távoli vidékek ősi melódiáit, a szibériai föld hangját. A zeneszerző barátai, szerelmese, igazlelkű szovjet emberek: saját boldogságuk árán is mások boldogulásán fáradoznak. Velük szemben áll a hazátlan, gyökérte- len zongorista, akit a szovjet társadalom kivet magából. — A film azt a magas művészi kultúrájú társadalmat tükrözi, amelyben a művész, mint a nép képviselője, megbecsüléstől övezve, szabadon alkothat. Ivan Pirjev Sztálin-díjas rendező készítette a díjnyertes filmet. Főszereplői Maria La- dinyina és Druzsnyikov. (X) Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest. III., Dévai Biró Mátyás-tér 1. Telefon: 162—635. Fonumkatársak: Benczúr László, Groó Gyula, dr. Gyimcsy Károly. Korén Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői-üt 24. Telelőn: 137—886. Felelős kiadó: Dr. Geleji Dezső Előfizetési árak: Negyedévre: 8 FI Félévre: 16 Ft Egészévre: 32 Ft Postatakarékpénztári csekkszáma: 20.412. Evangélikus Élet, Budapest. Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint Független nyomda N. V., Bpest, Eötvös-u. 12. Felelős: Földi Vilmos igazgató. Meghívó Az Alkoholizmus elleni Misszió 1949. szept. 8—11-e között tartja evangélizáló jellegű konferenciáját Foton az ev. belmissziói otthonban. A misszió szeretettel hívja a konferenciára elsősorban az alkoholszenvedély rabságában lévő felebarátainkat, akik a: rabságból szabadulni szeretnének. De hívja továbbá alkoholista felebarátaink hozzátartozóit is, hogy megismerjék Krisztusban azt a szeretetet, amelyet, ha tőle elfogadnak, segítségére lesznek hozzátartozójuknak az alkoholszenvedély rabságából való megszabadulásában. Azonkívül hív minden érdeklődő testvért, akik számára nem közömbös az alkohol pusztításának látása s akik ezen személyes munkájukkal is segíteni szeretnének. A konferencia programja: Közös reggeli áhitat után a bibliakörök, majd evangélizációs előadássorozat: Tárgyai: A rabságból Isten fiainak szabadságába. Az evangélizáló előadást megszabadult iszákos felebarátaink bizonyság- tételei követik. A délutáni előadássorozat megbeszéléssel az alkoholista életével, családjával és az alkoholista életének végállomásaival foglalkozik. Egy előadás az alkoholizmust mint társadalmi problémát tárgyalja. Külön előadásokban lesz szó az antialkoholista munka hőseiről. (Bővet, Knobelsdorf, Kair Hardie.). Az esti záró áhitat a kegyelemben való megmaradás feltételeivel és eszközeivel foglalkozik. A konferenciára való jelentkezést vagy a fóti belmissziói otthon vezetőségének kell beküldeni, vagy az alábbi címre: Dr. Szalay Károly, Budapest, II., Keleti Károly u. 31. I. 3. sz., étkezésért napi 6.— Ft. jár, azonkívül mindenki hozzon magával 20 dkg. kenyérlisztet, 60 dkg. fehérlisztet, 12 dkg. zsírt és 4 drb. tojást. Az anyagiak hiánya miatt senki sem maradhat távol a konferenciától. Az anyagi nehézségeket őszintén közöljük Dr. Szalay Károllyal. A távolabbi helyekről utazók részére 50%-os vasúti kedvezményt biztosítottunk. Érkezés a konferenciára: szept. 7-én estig, vagy 8-án reggel.
