Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-06-25 / 25. szám

Evangélikus Elat Lutheránus misszió Japánban Amikor 1854-ben Japán megnyílt a világ számára, legelőször episko- pálista, református és methodista misszionáriusok lépték át kapuját. iMindmáig, ahogy azt várni is lehe­tett, ezek az egyházak lettek a ja- páni missziós vállalkozás vezetői. Az első amerikai lutheránus misszioná­riusok 1892-ben léptek Japánba, az első finn misszionárius pedig 1900-ban. Ma a Japánban dolgozó egyhá­zaknak általában fél évszázados tör­ténelmünk van. Hogy a lutheránus és nem-luthe­ránus keresztyénség erejét Japánban lemérhessük, kell tudnunk valami statisztikát. Persze, több róm. kát. van Japánban, mint protestáns, épp­úgy, mint az egész világon. A róm. kát. egyház nagyon régi és jól szer­vezett intézmény és inkább megy a többségre, mint a minőségre. Min­denesetre a dolgok állása Japánban az, hogy a róm. kat.-ok 50%-kal vannak többen, mint a protestánsok. Ha hozzájuk vesszük a keleti katoli­kusokat, akkor 60%-kal. Az angli­kánokat is külön kell számolnunk. A fennmaradó protestánsok pedig sokszor többen vannak, mint a ja­pán lutheránusok. 1939-ben és 1940- ben a misszionáriusok száma a kö­vetkező volt. Prot. episzkopális egy­ház 73, Kanadai egyesült egyház 66, Déli methodista episkopális egyház 59, methodista episkopális egyház 53, kongregacionalisták 43, reformá­tusok 38, amerikai egyesült luth. egyház 53. Megfigyelvén ezt a sta­tisztikát, azt látjuk, hogy a metho- disták a legnagyobb csoport 112 misszionáriussal s a lutheránusok sorrendben a hetedikek. Ha az ame­rikai lutheránusokhoz hozzávesszük a finn missziói állomásokat, akkor az ötödikek. Lélekszám szerint ma az amerikai és finn lutheránus misz- szió eredményeként 7100 megkeresz­telt japánt tartanak nyilván. Japán népessége kb. hetvenöt mil­lió, ebből kb. 233.500 protestáns ke­resztyén és hogy a helyzetet jól vi­lágítsuk meg, tegyük hozzá, hogy ma minden 10.600 japán közül csak egy lutheránus van. .4 lutheránus keresztyéneknek ez a létszáma végtelenül kicsi. Ha okot keresünk magyarázatához, azt mond­hatjuk, hogy Japán szélsőségesen ne­héz terep a misszió számára és hogy a lutheranizmus idegen a japán szel­lemnek. Persze, az ilyen érvek csak részben helyesek. Japán nehéz terep, de nem lehetetlen Isten igéje szá­mára. Világos, hogy a keresztyén­ség kulturális befolyása a japúni népre sokkal nagyobb, mint amit érzékeltetni tudunk keresztyén gyü­lekezetek nagyságával. Wilhelm (hin­dert, a németszármazású tudós, aki Japán vallási történetét írta meg, kimutatta, hogy a keresztyén evan­gélium elemei a modern Japán kö­zös tulajdonává lettek és befolyást gyakorolnak a japán irodalomra. Gundert különösen kiemeli ez ele­mek közül a keresztyének isten-fel­fogását, Jézus Krisztus személyének tiszteletét és a Biblia bizonyos er­kölcsi mondanivalóit. Toyohiko Ka- gawa, a világhírű japán keresztyén hozzáteszi, hogy a keresztyénség szellemi befolyása Japánban világo­san érezhető a családra, a demokrá­ciára, a parlamentre, a munka szentségére és a testvéri szellem fej­lesztésére való tekintettel. Gundert és Kaguwa bizonyítják, hogy a keresztyén missziói munka nem volt hiábavaló Japánban. Igaz, hogy ez elsősorban művelődési és társadalmi szempontból érvényesült, de mondhatjuk, hogy mindezek mö­gött, a japánoknak egy olyan cso­portja áll, akik megtalálták üdvös­ségüket Krisztus halálában és benne, mint Urukban hisznek. Helytelennek tartjuk tehát, hogyha a japáni te­repet túlnehéznek gondolják és azt is, ha azt mondják, hogy a luthera­nizmus nem „fekszik“ a japániak- nak. A baj nem itt van. Szeretnénk hinni, hogy Japán jö­vője szempontjából a lutheránus egyháznak nagy feladatot kell elvé­geznie. De ez csak akkor lehetséges, hogyha a lutheránusok magatartása megváltozik Jézus Krisztus missziói parancsa alapján A lutheránus misszió gyermekci­pőben van Japánban. Ha az ame­rikai lutheránusok nem dolgoznának ott, akkor japáni missziónk egyedül a finnek vállalkozására szorítkoznék és a finn misszió ma Japánban ösz- szesen négy misszionáriust foglal­koztat. Miért nem érdeklődnek Európa lutheránus egyházai a „Fel­kelő Nap országa“ iránt? Miért van az, hogy a Skandináv államok kimaradnak innen és ahogy én tudom, rgyctlen misszionáriust sem küldtek Japánba, holott igen sok más helyre igen. És mi van Németországgal, a lu­theranizmus szülőhazájával. Meg kell segíteni a finneket japáni missziói erőfeszítésükben. A háború óta a japán lutheránus gyülekezetek az újjáépítés folyama­tában élnek. A japán nép válságban él, amely szerencsés és szerencsét­len következményekkel is járhat a keresztyénség számára. A japán pro­testáns egyházak konferenciája, amit Yumoto-ban tartottak, a következő figyelmeztetést intézte hozzánk: „A keresztyénség Japánban példát­lan alkatom iés óriási nehézségek előtt áll. Gazdasági és társadalmi nyugtalanság, élelmezési nélkülözé­sek és a háború utáni nemzeti élet minden nehézsége mutatkozik. A nagy városi templomok lebombáz­talak vagy kiégtek és a japán egy­ház csak igen kis vidéki állaggal rendelkezik. Az inflációs árak a lel­készek életfenntartását akut problé­mává tették. De másik oldalon a nép szíve még inkább nyitva van a keresztyén üzenet számára, mint az­előtt. Városiokban és falvakban úgy­szólván korlátlan a keresztyén bi­zonyságtételre való alkalom. Ez a helyzet két vagy öt eltelt esztendő reakciója.“ Ezek előtt a kérdések előtt állunk. El fogja-e mulasztani ezt az alkal­mat a lutheránns egyház, olyan al­kalmat, ami egy évszázailban egy­szer adódik, hogy aztán később azt mondja, túl későn: micsoda csodá­latos alkalom volt ez? S mit fognak tenni azoknak az államoknak luthe­ránusai. akiknek a hadserege fele­lős volt Japánért, hogy benne egy egészen új missziói helyzetet teremt­sen? És akar-e osztozni velünk az é-szakeurópal lutheranizmus abban a harcban, hogy megnyerjük Japánt a keresztyén hit számára? Ezekre a kérdésekre még nem kantam választ. És még egyet. Az egész lutheránus világ segítsége nél­kül a finn misszió nem tudja tar­tani magát Japánban! Eino Vehanen fa The Lutheran World Review-ből) Kiáltó szó „Uram! Szeretem a Te házadban való lakozást és a Te dicsőséged hajlékának helyét." (26. zsoltár 8. vers.) Uram! Ki Atyám vagy a Krisz­tusban! Hozzád kiáltok a 13 éve alakult Békési Evangélikus Missziói Egyházközség érdekében, siess se­gítségünkre! Hiszem s tudom, hogy Úrrá tudsz lenni emberi akarato­kon. Szólj a szívekhez! Te magad mondd el Szentlelked által e lap Istentiszteleti nénit 1949 június 26-án Deák-tér 4, d. e, 9. Deák-tér 4, d. e. 11. Fasor, d. e. fél 10- Fasor, d. e. 11- Fasor, d. u. 4. Dózsa Györgv-út, d. e. fél 10. Üllői-út 24, d. e. fél 10. Üllői-út 24, d. e. fél 10. Rákóczi-út (szlovák), d. e. 10. Rákóczi-út, d. e. 11, Bécsikapu-tér (úrv.), d. e. 9. Bécsikiapu-tér (úrv.) d. e. 11. Ostrom-utca 31- d. e. 7. Toroczkó-tér, d. e. 8.30. Óbuda, d. e. 10. Óbuda, d u. 4. Rómaifürdő, d. e. fél 9. Böszörményi-út 2/a, d. e. 9. Böszörményi-út 2/a, d. e. 11. Böszörményi-út 2/a, d. u. 6, evang. Diana-úti iskola, d. e. 9. Fóti-u. 22, d. e. 11. Fóti-u. 22, d. u. 4. Tomori-úti iskola, d. e. 8. Zugló, d. e. 11. Zugló, d. u. 4. Gyarmat-u., d. e. 10. Thaly Kállán-u. 28, d. e. fél 10 Thaly Kálmán-u. 28, d. e. 11 Kőbánya, d. e. fél 10. Kőbánya, d. u. 4. Simor-u., d, e. 11. Fébé diak.-ház (Báthori-u.), d. e. 10. Ifjúsági istentisztelet Gyülekezeti istentisztelet. Pásztor Pál. Kemény Lajos. Pásztor Pál. Krepsz Kornél. Gyülekezeti istentisztelet. Gyülekezeti istentisztelet. Dr. Szilady Jenő. Gyülekezeti istentisztelet. Sréter Ferenc. Síéter Ferenc. Sréter Ferenc. Olt Vilmos. Dezséry ÍAszló. Dezséry László. Dézséry László. Danhauser László. Danhauser László. Zsótér Bertalan. Ruttkay Elemér, id. Rimár Jenő. id. Rimár Jenő. id. Riméfr Jenő. Ferenczy Zoltán. Ferenczy Zoltán. Scholz László. Szabó Aladár. Halász Kálmán. Koren Emil. Koren Emil. Bárdi István. Csengödy László. olvasóinak, hogy 10.000 forintra van még szükségünk ahhoz, hogy heteken belül lehessen imater­münk és lelkészlakásunk. Azok­nak, kik templomban magasztal­hatnak s lelkészlakással rendel­keznek, mondd el, hogy 13 év alatt a 14-ik helyen tartjuk isten­tiszteleteinket óvodától iskolater­men át hétről-hétre kiüresített la­kószobában. A gyülekezet lelkésze 13 év alatt hatszor volt kénytelen lakást változtatni egyre szerényebb körülmények között s ma kilenced magával egy szobás lakást tud bé­relni missziói egyházközségünk. Ez egyúttal iroda is, hétköznapra eső minden lelkész.: szertartásnak, bib­liakörnek, evangelizációnak hely, nem egyszer betegágyak szélén ülve. Azok szívét Uram, kik ke­gyelmedből nem ismerik az ilyen helyzetet, van, hol dicsérniük szent nevedet s tudtak otthont adni lel­kipásztoruk számára, Te magad indítsd fel áldozathozatalra, hogy küldjék el segítő adományaikat: A Békési Evangélikus Missziói Egyházközség, Békés 23.404. sz. csekkszámlánkra Irefizetve Tereád tekintve, jól tudván, hogy Te sze­reted s megáldod a jókedvű ada­kozót. Hittel bízó reménységgel te­szem le egyházközségemnek ez életkérdését a Te kezedbe Uram Istenem, szent Fiad a Jézus Krisz­tus érdemére hagyatkozva. Ámen. Id. Abaffy Gyula ev. lelkész.. * Tájékoztató. A Békési Evangélikus Missziói Egyházközség Békés várme­gye területének mintegy harmadré­szét foglalja magában. Hosszúsága légvonalban 60 km, szélessége 26 km. Anyagyülekezetéhen 935 ev. lélek la­kik, 7 rendezett szórványában 1024 lélek, 37 kisebb szórványában 176 lélek. A szórványban magában 104 tanköteles gyermek van. A szórvány­helyek távolsága 37, 51, 39, 29, 24, 22, 9 km. FILM Vidám menyegzőjét üli Anton he­lyettes parancsnok Varjával. Az es­küvői ebédet bezáró táncot gránátok robbanása puskalövések zaja sza­kítja félbe. Támadnak a japánok. Mandzsúria és a Szovjetunió hatá­rán, egy kis faluban játszódik a tör­ténet, a „Mandzsu bestiák“ c. film meséje, az 1930-as években, t japán kémhálózat a Szovjetúnióból Mand­zsúriába átszökdösött. fehér gárdisták­ból toborozta kémeit, akik pénzért hajlandók voltak népet árulni. Hidak robbantását, szovjet honfitársaik meg­ölését vállalták, de nem számollak a szovjet ember éberségével. .4 kis köz­ség állandó zavargások színhelye volt. Minden pillanatban résen kellett len- niök, a japánok a legraixiszabb csel- vetéssel próbáltak átjutni a határon. Egész Mandzsúria két nagyszerű szov­jet asszonytól retteg. Sztepanida Vlaszova és leánya, Varja keményen veszi ki részét a hutárvédelemböl. Sokszor kerülnek olyan helyzetbe, amiből úgy látszik, nincs menekvés: a japánok behatolnak házukba, kard­gyűrűvel fonják körül őket, a fér­fiak mind harcolnak, magukra van­nak utalva, de a két asszony izgalmas küzdelemben megállja a helyét a fel- fegyverzett támadókkal szemben. A film egyik jellegzetes figurája Volkov, a japán fasizmus zsoldjába szegődik, de abban a pillanatban mi­kor elfogják, a japánokat is elárulja. Ezt az inrikus figurát Garin játssza. Ó rendezte a Filmszínészek Színhá­zában előadott III. Richard-ot. Taraszev, a parancsnokot, az izig- vérig szovjet katonát Krjucskov ábrá­zolja, a Lenin-rendes filmművész. A németországi evangéliumi egyház válsága Az Északnémetországi Református Egyház tiltakozó határozatot adott ki, amelyben állást foglal az egyesült Németországi Evangéliumi Egyház tEKD) vezetősége által május 16-án elfogadott rendtartással szemben. Meg­állapítja a református egyház, hogy az EKD eltért a hitlerizmus elleni harc közös alapjául elfogadott bar- menti hitvallástól *és az egyoldalú fe,- lekezeticskedés és a hatalmi politika álláspontjára helyezkedett. A XVI. század hitvallásaihoz való merev v:sz- szatérés, a most végbement nagy vi­lágtörténelmi fordulat tanulságainak elhanyagolásával, tulajdonképpen meg tagadását jelenti annak a küzdelem­nek, amelyet a németországi keresz­tyének legjobbjai a nemzeti szociúl’z- mus ellen folytattak. Különösen a Lutheránus Egyházszövetség (VELKD) kezdett veszélyes politikai irányt venni, amikor a Hitvalló Egyház ve­zetőinek mellőzésével minden hatal­mi pozicióba a maga embereit ül­tette. A reformátusok azt a meggyő­ződésüket fejezik ki, hogy a luthe­ránus, valamint az úgynevezett egye­sült egyházban is nagyon sokan el­lenzik a felekezetieskedő és 'bürok­ratikus vezetést. A református egy­ház ezek után nem lát többé lehető­séget arra, hogy az egyesült egyház zsinatának és más testületéinek ülé­sein és tanácskozásain résztvegyen. Magányos asszony egyedülálló szo­bába társbérlőt keres a hittestvérek között. Érdeklő­dők szerkesztőségünkbe, küldjék meg­kereséseiket. Kedves Előfizetőink 1 Lapunk szolgálatának féléves állomásához közelget. Köszön­jük olvasóink hűségét és érdek­lődését vállalkozásunkban. Egyik olvasónk írja: „Lapjuk örömet okoz mind­azoknak, akik erősen állnak lábukon a keresztyén hitben, s hisznek az egyház jövendőjé­ben. Köszönöm, hogy erősítet­ték az egész egyházat akkor, amikor igen sok papunk elvesz­tette a reményét. Mi hívők rá vagyunk szorulva arra, hogy igazgassák a lábainkat az úton, amelyen járnunk keli. Köszön­jük azt a bizakodó pedagógiát, amivel az „Evangélikus Élet1' vezet minket...“ Köszönjük ezeket a sorokat, s köszönjük mindazok áldoza­tát, akik előfizetési díjaik felett adományokat küldenek lapunk­nak. Annak a két előfizetőnk­nek, akik névtelenül küldtek adományt azt üzenjük, hogy ezt a névtelenséget nem értel­mezzük másként, minthogy nem akarnak hivalkodni az adomá­nyukkal. Kérjük előfizetőinket, akik még nem küldték be előfizetési díjaikat, tegyék ezt meg, ha egyébként nehéz számukra, — részletekben. Gsekklapot kíván­ságra részletfizetéshez is kül­dünk. Néhány hívünk hivatkozik az Országos Luther Szövetség fel­hívására, hogy az „Evangélikus Élet“ háború előtti előfizetői, amennyiben anyagilug nehéz helyzetbe kerültek, a Szövetség­től kérhetik lapunk befizetési díjának átutalását az „Evengé- likus Élet‘ -hez. Akik ezt írás­ban megtették, azokat így is kezeljük. Néhány ilyen irányú felszólamlást figyelembe ve­szünk most is. Kérjük olvasóinkat, fogadják előfizetési felhívásunkat szíve­sen és megértéssel. Az „Evangé*- likus Élet“ áldozatokat hoz ol­vasóiért, de az „Evangélikus Élet“-nek meg kell élnie olvasói áldozatából. SZERKESZTŐ. Elhúnyt lelkész hagyatékából régi teológiai köngffékel lehet venni. Németnyelvű bbliai lexi­kon, történeti és külmissziói mun­kák, bibliák, imakönyvek, ugyanezek szlovák nyelven is. Cím: Mayer Aran­ka, Bonyhád, Rákóczi-út 138. A békéscsabai—veszei-híd. Ev. Árvaházban augusztus 5—11 között nyári diákkonferencia lesz, amelyet Filippinyi János vallástanító-Ielkész vezet. A diákkonferencián 14—18 éves fiúk és leányok vesznek részt Részvételi díj 2 kg. kenyérliszt, 1 kiló fehérllszt. 20 dkg. zsír, és 20 fo­rint részvételi díj. Felszerelés mint egyéb konferenciákon. Az előadá­sokat Süméghy József (Győr), Kin­cses Gusztáv; Békéscsaba, Kalla Ju­dit Szarvas és Zátonyi Pál Ambróz­iáivá tartják. EVANGÉLIKUS ÉLEI kiadóhivatala elhatározta, hogy az általános olcsóbbodásra való lekinletlel leszállítja a lap árát. Ezért július 1-től kezdve új előfizetést nyitunk az „Evangélikus Élet“ re. Előfizetési ár július 1-től egész évre 32'— Fi feUvre 16- - Ft negyedévié 8'— Ft Egyes szám ára július l-löl 60 fillér. Evangélikus Élei Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért felel: Dezséry László szerkesztő Budapest, 1IL, Dévai Biró Mátyás-tér 1. Telefon: 162—635. Főniunkatársak: Benczúr László, dr. Groó Gyula, dr. Gyimesy Károly, Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői-út 24. Telefon: 137 88«. Felelős kiadó: Dr. Geleji Dezső Előfizetési árak: Negyedévre: 12 Ft Félévre: 24 Ft Egcszévre: 48 Ft Postatakarékpénztári csekkszáma: 20.412. Hirdetések árai milliméter soronként 2.56 forint Független nyomda N’. V.. Bpest, Eötvös-u. 12. Felelős: Földi Vilmos igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom