Evangélikus Élet, 1948 (13. évfolyam, 1-3. szám)

1948-12-18 / 3. szám

s Evangélikus Elei I Eden-kert, Karácsony, Golgota Tüzetesebb vizsgálódás 'nélkül is bárki láthatja, hogy karácsony ma­gyar néphagyományában sokkal többről van szó, mint csupán a kará­csonyi örömhír különböző formában történő átéléséről. Ez a többlet túl­vezet minket a karácsonyi történeten. A körülrajongott Pásztorok Pászto­rában a próféciák beteljesedését, a megígért Messiást köszöntik. Nézzük meg először az ótestamentom elvont képeit, hogyan, milyen csodálatos színekben találjuk meg a megígért Messiást. 1. hlső Adám és utolsó Áuám. Az első és utolsó Ádám szoros kap­csolatát a következőképpen énekli meg népünk egy kalotaszegi kámtáló- ban: „Az első Adómban lett igen nagg estünk, Isten kegyelméből, mert akkor kiestünk. Szörnyű veszedelmet magunknak kerestünk, Amelyben fetrengett mind testünk, mind lelkünk. A második Adóm, de az hatalmas lön. Hogy ördögön és poklon hatalmat vön. És így az Atyának már kegyelmébe tett. Magához is vészén, majd ha jő utolsó órátok. Forduljon a Jézus akkor tihozzátok. Kegyes tekintettel nézzen tireátok. Hogy ne ártson nektek amaz örök átok. Vigyen fel titeket az egek egébe, A szent angyaloknak dicső seregébe. Fogadjon s juttasson szentséges keblébe.“ Ugyancsak ezt a gondolatot fejezi ki az Ádámról közismert legenda, mely szerint, amikor isten kiűzte őket a paradicsomból, Ádám letört egy • gályát a tudás fájáról. Elültette ezt az ágat s nagy fává nőtt s belőle ké­szítették Jézus keresztfáját. Az első Ádám bűnének következménye a má­sodik Ádám földrejötíe és keresizthalála. Ezt egy kalocsai gyermekköszöntő versike így fejezi ki: „Nem sajnálom fáradságom, Csak a Krisztust megláthassam, Paradicsom mezejében Aranyszőnyeg leterítve, Közepibe aranybölcső, Benne fekszik Jézus Krisztus. Jobb kezében aranyalma. Balkezében aranyvessző, Megsuhintá ö vesszejét, . Zúg az erdő, cseng a mező, S nem láthatók szebb gyümölcsfát, / Mint a Krisztus keresztfáját. Mert az vérrel virágozik, ’ Szentlélekkel gyümölcsözik.“ Ugyancsak ennek a gondolatnak a kifejezője a piros alma karácsony néphagyományában. Karácsony szent estéjén egyes vidékeken az embe­rek piros almát visznek a kezükben, vagy a férfiak a zsebükben. A lányok szerelmi varázslásra használják, a férfiak pedig hazaérkezés után azonnal beledobják a kútba és az itaíóvályukba, hogy ne érje baj az állataikat Elmek a babonás szokásnak az alapja az, hogy amit az első alma elron­tott, azt helyrehozza a második alma. A karácsonyfa is ezt a bibliai igazságot fejezi ki. Valamikor elenged­hetetlen kelléke volt a fenyőfa a karácsonyi misztérium-drámákban. Nem más, mint a tudós , fája, rajta a díszes szalagok a kígyót jelképezik, alma és dió is található rajta. A zöldes sötétségbe öltözött fán diadalmasain fénylenek a gyertyák. Győzött a bűn felett a Világ Világossága, Jézus. 2. Krisztus: „Áron vesszején kinyílt egy síép virág.“ Esaias szép próféciájának ez a képe csodálatosan megragadtai népünk vallásos lelkületét. Jézus nemzetségfáját sokféle formában énekelte meg népünk. Mindtegyikben a gyökér Jesse, a törzs Dávid s rajta az arany­alma, a termés, Jézus. Sokak által ismert már ez a kis karácsonyi gyer­mekdalocska: „A kis Jézus aranyalma, Boldogságos szűz az anyja.“ A mérai betlehemes végén így énekel a huszár: „Ó, nem is ok nélkül, méltán vigadhatnak. Mert ma tölt be a szava a szent prófétáknak. Ma lett nagy örömük a megholt atyáknak. Vigadj méltán íme te is bűnös világ, Mert Áron vesszején nőtt ma egy szép virág. Ki által megnyílik a bézárt mennyország. Megszégyenül pokol s ördögi sokaság.“ A soókszelőci betlehemesben így énekelnek a pásztorok: „Krisztus Jézus született, örvendezzünk! „ Néki öröméneket zengedezzünkl Dávidnak véréből, tiszta szűz méhéből, 1 Született Krisztus nékünk. A szüzesség liljoma kivirágzott, S megtermé a mennyei szép virágot, ' A kegyes Jézus ma minekünk meghozta Születvén a váltságot.“ Ki ne ismerné közülünk ezt a'kecSves karácsonyi éneket? ,,Mostan kinyit egy szép rózsavirág, Akit régen várt az egész világ, Betlehemben kibimbózott zöldág. Királynemből méltóság, királynemből méltóság.“ 3. Jézus a Megváltó. A pásztorok nagy öröme annak szól, Aki megszabadította ezt a vilá­got a bünitőt, haláltól és az ördögnek hatalmából. Ezért veszik őt körül szívük leírhatatlan hálájával és szeretetével. Mindezekből láthatjuk, hogy nem puszta játék és nem külsőségek gazdag alkalma volt népünk életében karácsony szent ünnepe, bár abban sem szegény, hanem a belső ember áldott örömünnepe. Gyermekes, néha talán nevetségesen gyermekes szokásaikban és dalaikban mégis van va­lami, ami nem engedi, hogy a kultúrember fölényével lehézziik és meg­vessük ezeket a régi szokásokat. Az, aki őszintén bele tud nézni népünk karácsonyi tükrébe, sízégyenkezve kell megállapítania, hogy messze került attól a meghitt, örvendező ünnepléstói, amivel népünk körülvette s egyes vidékeken, Istennek legyen hála, még ma is körülveszi a •-íi‘|pti»r'' jászlai. Hcrnád Tibor ítytytitvnis CmaUét Az Evangéliumi Világszövetség leg­közelebbi, 102-ik egyetemes ima­hetét 1949 január 2-től 9-ig (vasár- naptól-vasárnapig) tartja a világ evangéliumi keresztyénéivel egyetem­ben a Magyar Evangéliumi Szövet­ség is. \ / Isten irgalmassága megajándé­kozta a magyar keresztyénséget a lelkiébredés drága jeleivel. Ezekért hálát adni, az ébredés elmélyü­lésének és kiterjedésének bennünk levő akadályait' megbánni s kiküszö­bölni Istennek minden áldásaiért könyörögni: ezért gyűlnek össze egy héten keresztül a különböző evangéliumi egyházakhoz tartozó keresztyének. Alább' közöljü'kí az imahét pro­gramját és kérjük a lelkészeket, a közösségieket és szövetségeket, hogy amennyiben papírhiány miatt eddig még nem kaptak volna postán névreszóló programot, az Evangé­likus Életnek ezt a példányát ő»íz- zék meg és ennek alapján rendez­zék meg mindenütt, minél szélesebb körben az imahetet. Az imahét összefoglaló tárgya: / Együtt az ébredésért. Január 2., VASÁRNAP: Az igehirdetések javasolt tárgyai: 1. Krisztus istenségének központi jelentősége (Kot. lau—M). 2. Az evangéliumi egység, mint a lelki ébredés feltétele (Zsolt. 133., János 17:20—23). 3. Isten országa és az ő imádsága, mint a Keresztyén Egyház remény­sége (Kol. 3:1—4, Máté 6:33). Január 3., HÉTFŐ: Az ébredés. ADJUNK HÁLÁT, hogy Isten megindította orszá­gunkban a lellkí ébredést. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG, hogy bálványoztuk azokat a né­zeteinket, ameiyek egymástól el­választanak; hogy kételkedtünk Isten irgalmá­ban és ezért nem merészeltünk eíeg mé.yre aiaszálluni a bűn­bánatiján; nem hittünk igazában az ébredés lehetőségében; hogy Mrálgatása(nkkal még min­dig gatoiju'k a Szentlélek mun­káját. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy az egész magyar keresztyén- seg megújuljon és az evangé­liumi munkások adják át mar gukat teljesen Istennek a szol. gáiatra; hogy az ébredés meg ne rekedjen, et ne iszaposodjék és tudja meg­termékenyíteni az egész magyar életet; hogy Isten Keleten és Nyugaton egyaránt ajándékozza meg a nepeket a lelkiébredés áldásai­val. IGÉK: Bírák 10:6—16; II. Krón. 7:13—14; János 4:35. Január 4., KEDD: Az Egyház. ADJUNK HÁLÁT, hogy Isten a történelem esemé­nyei és Szentlelke által világ­szerte Krisztus felé fordította az egyházakat. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG, hogy a megtérés, újjászületés evangéliumának hirdetését és a tagoknak az Egyház Fejével és Urával való tényleges kapcsola­tát elhanyagoltuk; így elmulasz­tottuk felépíteni Isten országá­nak élő gyülekezeteit és közös­ségeit. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy az egyházak a megújuló gyülekezetekre tudjanak szerve­sen felépülni és hogy bennük igazi közösségek tudjanak szol­gálni az egész Testnek; hogy Isten áldja meg az egyhá­zak együttműködésére irányuló törekvéseket az egész világon, hogy a felekezetek tudják egy­másban elismerni, megbecsülni és szeretni a Krisztus testének tagjait; hogy az egyházak vezetői, mun­kásai tudjanak megújulni a hit­ben és szolgálatban. IGÉK: Jel. 3:1—2; I. Kor. 3:10—23; I. Pét. 2:1—9. (Folytatása következik) Missziói konferencia Egyházegyetemünk megbízásából Evangélikus Misszióegyesületünk, a Fébé ev. diakonisszaintézettel kar­öltve 1948. évi december hó 28— 30-án, Budapesten, a Fébé anyaházá­ban (Hűvösvölgy, Báthory L.-út 8) zsidó missziói konferenciát rendez a zsidó misszió teológiai kérdésének tisztázására. A konferenciára elsősor­ban az ev. lelkészeket, teológusokat és a zsidó misszióval foglalkozókat hívjuk szeretettel. Műsor: Reggeli áhitatok: Jer. 3:23, És. 12:2, Zsolt. 119:6. Babliatanulmány: Róm. 9:10—18, Róm. 10:4—15, Róm. 11:25—32. Délelőtti előadások: A zsidóság Isten iidvtervében. I. nap: Róm. 9:1— 29 (Izrael kiválasztása). II. nap: Róm. 9:30—10:21 (Izrael fefelössége). III. nap: Róm. 11:1—36 (isten hűsége). Délutáni előadások: A zsidóság a többi nép között. A zsidó misszió története. A zsidó misszió mai felada­tai. Esti áhitatok: II. Kor. 5:11—17, II. Kor. 5:18—20, II. Kor. 5:21. Felkért előadók: Benczúr László, Cscpregi Béla, Danhauser László, Groó Gyula, dr. Karner Károly, Ke­mény Lajos, dr. Mády Zoltán, dr. Nagy Gyula, if j. Proliié Károly, Scholz László, Szabó József, B. Sé- land, Turóczy Zoltán, Veöreös Imre, Weiler Henrik, Zászkaliczky Pál, Zulauf Henrik. Részvételi feltételek: napi 5 Ft és a fejadag vagy napi 10 Ft. Féláru jegy váltására jogosító igazolványt kérünk. Jelentkezni és vasúti jegyet kérni dec. 20-ig kell: Danhauser László, Bp., XII., Böszörményi-út 5/a címen. Messzebb lakó testvéreknek utazási segélyt kívánunk adni. „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az ő ara­tásába!“ Mt. 9:37—38. Könyörögjünk, hogy új missziói feladatok elé került egyházunkban a Szentlélek Úristen támasszon minél sodróbb erejű missziói buzgalmat! Budapest, 1948 december hava. Szabó József a dunáninneni egyhk. püspöke. Molitorisz János a dunántúli egyhk. püspökhelyettese. Benkóczy Dániel a bányai egyhk. püspökhelyettese. Rozsé István a tiszai egyhk. püspökhelyettese. Helyreigazítás A bányai evangélikus egyházkerü­let presbitériuma 1948. december 1-én tartott ülésén, foglalkozott Tátrai Ká- rolynak az Evangélikus Élet 1948. november 15-iki számában megjelent cikkével. A presbitérium, miután a cikk több állítását helytelenítette és elítélte, részletesebben foglalkozott a katedratikum kérdésével. A bevételi és kiadási tételek egyenkénti ismerte­tése után megállapította, hogy 1947. évi katedratikum rendeltetésének megfelelően használtatott fel. Egészen csekély közigazgatási kiadás kivéte­lével a katedratikum szegény gyüle­kezetek támogatására és megrongáló­dott iskolák újjáépítésére fordíttatott. * * * Miután nyilvánvalóvá lett, hogy a katedratikum kérdése körül egyhá­zunkban nézeteltérések vannak, kö­telességünknek tartjuk, hogy állás­pontunkat a tényeket és az ellenté­tes véleményeket tekintetbe véve tisztázzuk. E cikkünk előkészítésére szívesen veszünk hozzászólásokat. A szerkesztő Az Ige örökké él! Legfőbb problémánk: ifjúságunk! Emlékezünk árváinkra! Rauta Hanna Sipi apó neveltje Dr. Molnár Rudolf fordítása Ha kezünkbe vesszük ezt a kis könyvet, önkénytelenül lebilincsel a finn táj, a finn ember tiszta világa és gondolkodásmódja. Egy élet ki­bontakozása pereg le a szemünk előtt. Egy árva gyermek, Kiviója Mártii élete. A kibontakozás útja kettős. S más a külső ember alaku­lása, s más a belső emberé. A külső ember életének alakulása sokszor megremegteti a szívünk, ha látjuk azt a nehéz utat, míg az öreg Sipi apó árva lelencéből megbecsült mun­kás, tanító lesz. De a belső ember kibontakozása még sokkal nehezebb. Elzárkózó, túlságosan érzékeny lé­lek. Korán megérzi azt a drága üze­netet, hogy „Jézus szeret“. Mennyit harcol önmagával, s hányszor fel­kiált: „Bárcsak mindig merném azt tenni, ami helyes, s mégis hányszor tehetetlenül állok a bűneimmel szemben“ .. . Mert kedves az nekünk és nem akarunk tőle szabadulni. S botladozva, összetörve mégis eljut a Golgotha keresztjéhez, ahol a lehulló Bárány vére megtisztítja, s alkalmas­ság lesz arra, hogy hűséges mun­kása legyen az Istennek. S ott a valók, sem következendők, sem ma­gasság, sem mélység nem szakaszt- hat el minket az Isten szerelmétől.“* Golgotha keresztjénél, amikor az én már semmit sem akar, társat is kap Istentől, hűséges, imádkozó társat s imára kulcsolt kézzel vallják, hogy: „Sem halál, sem élet nem választ­hat el Isten szerelmétől.“ Csekey Magdolna * Ez a könyv naay örömet fog szerezni híveinknek. A karácsonyfa alá való! Odói riport címen jelent meg az ökumenikus Ifjúsági Bizottság kiadásában az a könyv, mely a keresztyén ifjúság II. Világkonfe­renciájáról számol be, közölvén a konferencián résztvett magyar de­legátusok riportjait. A képekkel illusztrált rendkívül érdekes be­számoló 110 olda'as kötete 6 Ft-os árban kapható az evangéUkus, re­formátus, metbodista és baptista egyházak iratteriesztéseiben, vala­mint az ökumenikus Ifjúsági Bi­zottságnál, Budapest, VTTI., Vas- utca 2lc. Rendkívül alkalmas ka­rácsonyi ajándék mindazok szá­mára, akik az ökumenikus moz­galom barátai, az evangéliumi egyházak egységének hívő mun­kásai, s mindazok számára, akik érdeklődéssel kísérik ezt a leg­maibb keresztyén világmozgalmat. Az Evan géliL us Elet SegliözeleLLi száma 1949 január 1-án jelenik meg Evangélikus Élet Az Országos Luther Szövetség Lapja Szerkesztésért felel: Dr. H. Gaudy László főszerkesztő Szerkesztő: Deíséry László Szerkesztőbizottság: Dr. Geleji Dezső, Groó Gyula. Dr. Gyimesy Károly. Szabó József, Túróczy Zoltán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Fehérhajó-u. 8—1®. IL I Telefon; 186—651 Felelős kiadó: Sülé Károly Előfizetési árak: Negyedévre: 12 ft Félévre: 24 (t Egészévre: 48 ft Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint. Független-nyomda, Budapest, Eötvös-u. IS Felelős: Földi Vilmos vállalatvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom