Evangélikus Élet - Baciu, 1942 (7. évfolyam, 1-15. szám)
1942-06-01 / 7. szám
4 '■■■}esi * \ 3 I Evangi ,-S' t a™“1« Autortegt de Mlntsternl de Interne sub No. 14.850 Anu^lft36 7. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: A Romániai zsinatpresbyieri ág. hitv. ev. magyar egyház lapja Évi előfizetési dij 100 Lei Bacíta, fűd. Brasov. Szerkeszti: GILLICH FÜLÖP. — Felelős kiadó: MÁTYÁS BÉLA Külföldön 4 Pengő Tudakozzátok... „Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.“ János III. 3. Vas pennával irta fel hajdan az Ur luda bűneit í az engedetlenséget, a pártoskodást, a parázna- ságoá, a bálványozást, a hamisesküvést, a hazugságot, egyszóval mindazokat a vétkeket, amelyek ezt a népet kárhoztatták. A felirt bűnök 'miatt sokszor érezte Juda az Ur sujtoló keze erejét, hatalmát. Gyakran hallott ilyen kemény ítéleteket: „EI- szakittatól a te örökségedtől.“ „Szolgáltatni fogom veled a te sllenségeidet. „A te fiaid és leányaid fegyver f.----Va- pennával vértengerrel írja az Úristen a mi vétkeinket is. Tart is velük azok miatt napról- napra olyan nehéz leszámolásokat, hogy beleremeg, belejajdul azokba az egész világ. Az Isten irt hajdan, ir ma is és Írni fog mindörökké! — Legelőször „legyen“ szavával irt, amikor megírta az eget, a földet, a tengert s mindazokra az élő teremtményeket. Azután az Özönvízzel irta fel: „Eltörlöm az embert a földnek színéről“. Majd szivárványba mártotta pennáját s kegyelemmel irta : „Ennek utána mig a föld lészen vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nappal és éjszaka meg nem szűnnek-“ Irt az Ur örökérvényű törvényeket a sinai két kőtáblájára. Égbe- emelő történeteket az ősatyák, a próféták életében. Megírta a testé lett Igét. Egyszülött Fia vérével ráírta a keresztfára megváltásunkat. Irt csodás dolgokat az apostolok, a hithősök, a reformátorok, a gályarabok életében. ír minden csecsemővel, minden fűszállal, minden harmatcseppel, a hold világával és a napfénnyel. Boldog ember, aki Isten írásait olvasni megtanulta és boldog nép, amely Isten írásaira felfigyel és azokat tudakozza. De aki csak olvas és megelégszik azzal, annak mondotta az Ur Jézus Krisztus: „Ha valaki újonnan nem születik, nem látja az Isten országát. .De hát mi az újjászületés ? Az Isten írásainak megtartása. Isten írásaiban nyilatkoztatta ki magát, azokban ismertette meg velünk akaratát. Aki tehát Isten Írásait olvassa és azokat megtartja, újjászületett s az Isten országában él. Az ilyen emberrel egy nagyot fordul a világ, benne és körülötte minden megváltozik, érzi: „Élek többé nem én, de él bennem a Krisztus !“j Érzed-e ezt Testvér ?! Ha nem : Tudakozzad az írásokat s menj el Krisztusodhoz, hogy tanítson meg megtartani is azokat és élni fogsz te is az Isten országában. Dávid Károly. VIGYÁZZ! Ez} a feliratot olvashatjuk minden útkereszteződésnél elhelyezett táblán, ahol vasúti sinpár halad keresztül. Ezek a figyelmeztető táblák azoktól a veszélyektől akarnak óvni bennünket, amelybe vigyázatlanságunk következtében kerülhetünk. Nem egy ember életével fizetett már azért, mert az ilyen vasúti átjárónál nem tanúsított kellő óvatosságot. Haladt gondtalanul az utón, sietett boldogan kitűzött célja felé, de mielőtt azt elérhette volna, vigyázatlansága következtében belerohant a halálba. Vigjázz! Ez a szó szemünk előtt lebegjen életünknek minden pillanatában, különben a szerencsétlenséget ki nem kerülhetjük. Mert a veszélyek minden oldalról leselkednek ránk. Vigyáznia kell a családapának, hogy a mai idők megnehezedett életkörülményei között helyes beosztással biztosítani tudja, családj^^zámára^a. mindennapi kenv^m! Vipy Keil árliu<!?Wiernek, mert ieiaaata nemdsak az, hogy az ellenség erejét megtörje, hanem hogy katonái étetét is megóvja s a reábizott feladatokat úgy oldja meg, hogy a hadműveletek minél kevesebb veszteséggel járjanak. Testi életére vigyáz is az ember. E téren talán túlságosan is óvatos, Ha beteg, mindent megtesz, hogy egészségét visszanyerje. Egyik orvostól a másikig fut, hogy minél előbb gyógyulást találjon. Szomorú, hogy ezzel szemben a lélekkel alig törődik. Ezt lehet elhanyagolni I Ám aki igy gondolkozik, az keservesen meg is lakói. Mert a lelki életnek az elhanyagolása ugyanúgy szerencsétlenséghez vezet, mint a vaguti átjáróknál tanúsított vigyázatlanság. Itt ugyanoly könnyen belerohanhatunk a halálba, mint ott. De hát hogyan vigyázhatunk a lélekre? Mikor tanúsítunk a lelki élet terén kellő óvatosságot ? Oly egyszerű a felelet erre a kérdésre: Ha szorgalmasan hallgatjuk Isten igéjét és kellőkép megválogatjuk olvasmányainkat. Mind a kettő nemesíti a lelket, mint ahogy az áldott májusi eső és napsugár elősegíti földünkön a növényvilág fejlődését. Vájjon ebben az értelemben kellő óvatosságot tanúsítunk mindig? Bizony sok ember válogatás nélkül olvas el mindent. Sok pedig egyedül a pénzt szereti olvasni és ezen kivül más nem érdekli. Bírósági tárgyaláson hallottam egy rablógyilkos szájából, hogy olvasmányai juttatták szomorú és szerencsétlen helyzetébe. Pásztorgyerek korában a földre kihordott trágyadombon talált egy könyvet. Unalmában felvette és elolvasta. Ponyva volt. Ez juttatta végül is a börtön fenekére. De a betű nemcsak öl, hanem meg is elevenít. A jó olvasmányok építenek. Széppé, jóvá és nemessé teszik a lelket. Ezért énekelt igy nemrég elhunyt kiváló költőnk: „Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul, mintha imádkozna. Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna! És aki költő, az legyen király, és pap és próféta és soha más. Nem illik daróc főpapi talárhoz, s királyi nyelvhez koldus-dadogás! Evangélikus egyházunk tudatában van a kérdés nagy fontosságának. Minden áldozatot meghoz, hogy a lelkeknek őrizője legyen s ezért a szép, a jó és nemes gondolatot nemcsak az élő szó, hanem a nyomtatott betű utján is terjeszti. Teszi ezt az Evangélikus Élet hasábjain, mely mint jó barát szeretettel kopogtat minden számával hittestvéreink ajtaján, hogy mostani szomorú és kietlenül sivár világunkban a mi kis körünkben valóban keresztyén és evangélikus életet teremtsen. Bárcsak megnyílnának előtte a szivek, hogy teljesedésbe menjen rajtunk a próféta szava: „Felhasad, mint a hajnal a te világosságod, meggyógyulásod gyorsan kivirágzik és az Ur dicsősége követ!“ BÍRÓ LÁSZLÓ. \
