Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)
1940-06-02 / 10-11. szám
2. EVANGÉLILUS ÉjL"E T 1940, junius 2. ISMERJÜK MEG EGYMÁST. Nemrégen lapunk egyik oldalán láttuk a kmbai ev. templomot. Ugyancsak mellette olvashattuk az egyházközség rövid törté netét. De mindez kevés ahoz, hogy egyházközségünket megismerjék. Most szeretnék szólani egy pár szót nem az egyházunk múltjáról, hanem a jelenjéről. Egyházi életünk jelenjét igaz csak külső formában tudjuk ismertetni, hiszen a vesékbe és a szivekbe senki sem lát. Lehetne mindent a legsúlyosabb bírálattal illetni. Felvethatnők azt a kérdést, hogy az a sok egyesület, összejövetelek, kulturházunk vajon mindig Isten dicsőségét szolgálja-e vagy pedig a bűnnek a melegágya. Szokások és formák amelyek nagyon sokszor a kultúra hangzatos neve alatt ősszel ömörülve pillanatnyi szórakozást de nem Istennel való kapcsolatot adnak. Szükség volt tehát uj edényekre mert régi edénybe nem lehet uj bort tölteni. Ifjúsági e- gyesületünk amelyik első volt aki legtöbb tevékenységet fejtett ki egyházi életünkben 1940 januárjában megalakult hatvan taggal. Szükség volt kezdetben a régi hagyományoknak megfelelően színdarabok rendezése. A hetenként kétszeii összejöveteleken ének és imádság u- tán történelmi, orvosi és gazdasági előadásokat tartottunk, és külön hetenként egyszer bibliaórát az ifjúságot érdeklő kérdések megtárgyalásával. Voltak olyanok sőt azt mondhatni, hogy sokszor fele az egyesületnek, akik távol maradtak a bi- bliaorától, de a másik ^ rész : ott volt. Ifjúsági egyletünk anyagi bevétele öt hónap alatt Lb. 6000 lej, vabásosestélyek és szin. darálok jövedelméből. Egyházi él tünkben másik fontosabb csoport, amelyiket Isten igéje kell hogy: összetartson bibliakörünk. Bibliakörünk tagjainak száma 30 és 40 között van. A fent említett egyesületeinken kívül az ev. énekkar szerepel. Sajnos nem tud állandó összejöveteleket tartani tekintettel a katonai behívásokra. Temetéseken szokott leginkább közreműködni. Azután egyházi fúvós zenekarunk, amelyik szintén csaknem minden temetésen és esetleg táncmulatságokon szerepel. Ezen két egyesület nem tartozik még olyan szorosan egyházunk kötelékéhez mint a többi. Végül megemlítem a legfontosabbat templomi életünket. Istentiszteletünkben rendszeresítettük a szokásos brassómegyei istentiszteleti rendet. A régi egy oltári szolgálat helyett a rendes két oltári szolgálatot hoztuk be. A per- selyezóst újra meghonosítottuk a- mi az egyház jövedelméhez hozzájárni. Az igehirdetés látogatása közepes. Átlag 1250 lélekszámból kb. 10% rendszeresen hal'gatója Isten Igéjének. Én csak kívülről látok. Nem tudom, hogy a juhoknak képében farkasok lakoznak-e. Nem tudom, hogy milyen földbe esett a mag, de azt az egyet tudom, hogy miudnyájan bűn alatt és ítélet alatt élünk. A mosolygó gyermek éppen úgy, mint az ifjú, a felnőtt éppen úgy, mint az aggastyán. Ilyenkor jó volna mind letérdelni és imádkozni az Egek U- ráfjoz : „Uram. könyörülj rejtünk.“ JÓNÁS LÁSZLÓ. Orbán Balázs és Hétfalu. Alighogy Konstantinápolyba érkezik, a 48- as forradalom hírét hallja Magyarországról és azonnal indul hazafelé, de a határt lezárják előle. Szomorú szívvel tér vissza Törökországba, hogy nem harcolhat hazájáért, de nem csügged, akad tenni valója igy is. Sereget toboroz a magyar ügynek és 150 főnyi katonájával készen áll az útra, amikor hírét veszi a világosi fegyverletételnek Újabb szomorúság tölti el szivét, de most már azért sem térhet haza, mert uj feladatok várják az idegen földön. Seregestől szöknek forradalmárok Törökországba és Orbán szedi össze őket, elhelyezi, vendégeli, segítségére van mindenkinek. Közben a kamari'la megbízásából a szerbek Kossuth ellen összeesküvést terveznek, Orbán felfedezi a cselszövést, megmenti Kossuthot, aki nagy hálával gondolt mindig székely barátjára. Viszont az osztrákok elfogatási parancsot adnak ki ellene és Orbán Londonba szökik és ott is dolgozik hazájáért. Végre 1859-ben hazajöhet! Hazajövetelének tulajdonképen nem volt sok értelme, itt nem érvényesülhetett, csak szenvedések várhattak rá. De a székely báró rajongásig szereti népét, hazajön a füstölgő romok közé, hogy árva népének gyámolitója, segítője lehessen, hisz vezetői elhagyták kényszerűségből vagy anélkül. Ez a tette mutatja meg leginkább Orbán Balázs nagyságát, fenn- költ gondolkozását. Nem saját magát, hanem népét nézte csupán. Itthon politikával egyelőre nem foglalkozhat, hát igyekszik másképen hasznára lenni nemzetének. Tollat ragad és nagyszerű írói képességével egyre többet és többet tehet nemzete ügyéért. Először keleti élményeit rajzolja meg az 1851-ben megjelent „Utazás Keleten" című hat kötetes munkájában, de csakhamar rájön, hogy kár olyan messze kalandozni ismeretlen vidékek feltárásáért, amikor itt, közvetlen közelében, a saját népét sem ismeri úgyszólván senki. Feltárni a szé- kelység ügyét, sorsát elsőrendű feladat és neki elsősorban a saját népéért dolgozni a kötelessége, elszánja hát magát felkutató müve, a székelyföld leírására, nagyobb lelkiis- meretsséggel és felkészültséggel, mint a manapság annyira divatba jött falukutatók! Módszere, mint említettük, egyszerű, de alapos volt. Lerajzolta magának az egyes községek irányát, kocsira vagy lóra ült s e- gyenesen a lelkészhez hajtatott, ahol mindig a lagmegbiiha'óbb értesüléseket szerezte. Páratlan lelkiismeretességére jellemző, hogy amikor pl. a Bucs3cs hegységet akarta leírni, nem akart hozzá fogni addig, míg meg nem mászta. Háromszor indult neki, de a ravasz mindannyiszor felhőkbe burkolózott előle s kénytelen volt a leírást máshonnan átvenni, ami csak ebben az egy esetben történt meg vele. Amikor bejárta már úgyszólván az ogé^z székelyfö’dat, a távolból hófehér havasokat lát felbukkanj. Mi az? Arra van Hétfalu sdA jó könyv melegszívű jóbarát. Olvassuk tehát az: EVANGÉLIKUS ÉLET-et! Támogassuk az Evangélikus Élet irafterjesztését! Szerezzünk új barátokat mindkettőnek ják meg a választ. Lehet, hogy Orbán hal. lőtt már azelőtt is Hétfaluról, de csodálkozás, amely Hétfalu megpillantásakor lesz úrrá a lelkén, mutatja, hogy müve megírásakor első ízben lépett a csángók földjére. A hétfalusi csángókról akkoriban nem igen tudott senki. Orbán való tággal ff l fedezte őket. Kezdetben talán nem törődött sokat a székelyföldből kieső falvakkal, de amint hall róluk, felébred bér ne az érdeklődés, szomorú sorsuk és elnyomatásuk hallatára ökölbe szorul a keze és attól a pilanattól Orbán Balázs báró eljegyződik a csángó néppel! Senkiről sem tud olyan lelkesen és melegen irni, min! róluk. A Hétfaluról szóló tudósítás emiatt az egész mü legszebb, legértékesebb, legmelegebb szívvel Írott része. Hétfaluba jövetelekor legelőször Borosa Mihály lelkészt kereste fel, akinél alkalmasabb segítőtársat keresve sem választhatott magának. Borosa Mihály nagy idők tanúja volt, 48 as honvéd s Bem szeretetét annyira kiérdemelte, hogy a tábornok tőle küldte egy levelét Kossuthoz. Borosa Mihály ezt a megbízatást élete legnagyobb megtiszteltetésének érezte. Volt tehát „alap* a kölcsönös megismerkedésnél, de barátságuk még meghittebbé vált, amikor a csángó nép helyzetére terelődött a szó. Borosa Mihály lelkes csángó volt (nem szavakkal, hanem tettekkel!), földműves szülők gyermeke s mint ilyen, átérezve a csángó nép mir dán nyomorúságát. Epen abban az időben folyt a „százados" per, melyben a csángoság legkiválóbbjai a derék Pávai Vájná ügyvéddel szón buzgol- kod<ak, hogy kimutassák, hogy a csángók sohasem voltak a szászok jobbágyai s igy
