Evangélikus Élet - Baciu, 1940 (5. évfolyam, 1-20. szám)
1940-04-14 / 7. szám
2. EVANGÉLIKUS ÉLET 1940 áj A brizbai egyház életéről legkorábbi írott emlékeink 1758-ból származnak. Cloos Péter brassói városi lelkész a magyar evangélikus egyházaknak inspektora látogatása alkalmából maradtak reánk ezek az írott emlékek. A helységnek eredete bizonytalan. Amit tudunk az is főként szájhagyományokból maradt fenn. »ügy hallatik mondja 1840-beli feljegyzés, hogy erdővidékéröl szállott volna által ide telepedvén most családjával egy Veres Dezső nevű ember.“ Ez annyiból hihető, hogy ma is a község tetemes részét Veres és Dezső csa- ládnevüek teszik. A község régebbi sorsáról vajmi keveset tudunk. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idejében adósság törlesztés fejében Krizba Brassó városának földesúri jogok mellett át volt adva. Brassó használta a falut 200 évig, azaz 1848 ig, mikor is újra felszabadult a város fenhatósága alól. Hogy miről vette nevét Krizba azt nem tudjuk biztosan. Némelyek azt állítják, különösen a szászok, hogy a Jeruzsálemből visszajött keresztes lovagok midőn a Barcaságot a királytól megkapták a krizbai határnak a területén vagy magas kősziklára várat építettek, melynek romjai most is láthatók s ezt a várat Kreuzburg- nab nevezték és innen vette volna a későbbi magyar elnevezését. Mások szerint a krizbai patakban gazdagon található rákok után kapta a Kres- bacb, illetve Rákpatak elnevezését. A község egyházi élete elég régtől fogva kezdőd loraa már jóval a reformáció ideje előtt volt. Az 1758. mazó feljegyzés igy baogzib: „A krizbai evangélikus temp, gyón a falu fejében levő hegyen, amely zsendellyel fedett és ^ romladozó torony nincsen, hanem helyette harangláb egy kicsi haranggal, „Uj templomra volt feltétlen szükség. Hosszú fáradságos munka után sikerült 1851-ben nekikezdeni s azt 1854-ben be is fejezni. Ez a templom szolgálat a 900-as évek elejéig amely helyett újat építettek, a Barcaságnak ma is egyik legszebb magyar evangélikus templomát. A mai község lakóinak a száma kb. 2000 lélek. Kétharmada magyar evangélikus és egyharmada más felekezethez tartozó. Á l ami iskoláját az im- périutn változás előtt a község építette s a változás után az állam vette pártfogásába. Kul- turá is élete az egyesületek tevékenységéből áll, amit nagyon meg* önnyit az a tény, hogy az egyház egy igen alkalmas kul- turhazzal rendelkezik. A községben azonban valami nagyon hiányzik s ennek a hiánya reá- nyómja bélyegét az egyházi életre ói a kulturális életre is. Ezt a hiányt csakis a hitvallásos iskola felállításával lehetne, de nemcsak lehetne, hanem kell betölteni. Röviden ismertettem a krizbai magyar evangélikus egyházközség múltját. Jelenét, mostani munkáját hővetkező cikkereté- ben ismertetjük. JÖNÁS L br. Orbán Balázs és a Hétfalu. Halálának ötven éves évfordulója alkalmából lázasan készülődik az erdélyi magyarság nagy fia emlékének méltó ünneplésére. Udvarhelyen, Szajke fürdőn, kedvenc tartózkodási helyén impozáns ünnepség készül, hogy egy rövid időre emlékezetébe vésse Erdély népének, a székelyeknek, hogy ki volt br. Orbán Balázs és mit köszönhet a székely- ség neki. Csak nekünk ne lenne szavunk az ő ünneplésénél? Csak mi feledkeznénk el róla, akinek eddig a legtöbbet köszönhet a hétfalusi csángó nép, mert az ismeretlenség homályából emelte ki és terelte a közfigyelmet feléje? Müvét, a „Székelyföld leírását“ lángoló szeretettel irta a székelység iránt, de amikor a barcasági tiz magyar községhez érkezik tolla, szeretető még lángolóbbá változik, lelkesedése a hétfalusi csángó nép iránt nem ismer határt és igazán ő az első, aki megtudja látni az addig elhagyatott csán- góságnak igazi értékeit. „Senki sem gondolná, hogy magyar falukkal van dolga — írja — pedig e nagyterjedelmü népes falukat evangélikus vallásu magyarok lakják, oly testvéreink, kik a nemzettestől elidegenedve, sőt az idegen zsarnokság’" és kíméletet nem ismerő önkénynek szükkeblüleg odadobatva, több századon át önmagukra voltak hagyatva, de ők mégis megtarták nemcsak nemzetiségüket, hanem a hozzájuk mos' ob a haza iránti honszeretetüket is.“ „E szegény, övéitől is megtagadott** nép szomorú elszigetelt*) Célzás arra, hogy Hétfalu Brassó város igájában sínylődött még Orbán korában is. **) Itt arra céloz, bogy Hétfalu peres kereseteit a magyar hatóságok mindig elutasították. ségében és elhagyatottságában annyi századokon át férfiasán megküzdött a helyzet nehézségeivel s itt, a hon véghatárain idegen kormányzat nyomása, a szász papság hallatlan üldözése, a politikai hivatalok végtelen zsarolása s három század erőszakos germa- nizációjával szemben nemcsak fenntartá önmagát, hanem folytonos erély és kitartással őrködött és őrködik népünk szent érdekei felett s emberi erőt felülmúló erély ős erőfeszítéssel küzdött és küzd az elboritással fenyegető ár ellen.“ A Székelyfölddel már Orbán előtt is foglalkoztak, de Hétfaluval nem foglalkozott senki. Nem csángó, hanem ,idegen“, székely ember volt, de többet tett a csángó ügy érdekében mindenki másnál és tettével mutatta meg, hogy nem a hangzatos szavak, hanem az odaadó szeretet és munka tesz valakit igazán egy nép fiává. Idejött közénk és amikor mindenki elfordult a maroknyi csáDgó néptől, leírhatatlan szeretettel járt be minden helyet, fáradsággal, nélkülözéssel mit sem törődve és amikor mindent leirt, mindent felfedezett és mindent megörökített, akkor neki állt a poros okmányok tömkelegének és ragyogó történetírói készséggel mutatta ki egymás után, hogy mekkorát téved tek királyok, hatóságok, fórumok a csángó nép megítélésénél, ő volt az, aki elsőnek fedezte fel, hogy a csángó nép nem kun és bessenyő, hanem székely eredetű; ő volt az egyetlen történész, aki a csángóságnak a szászok előtti ittlétét bizonygatta és az övéhez ba-onló gyönyörül és alapos munka a mai napig sem Íródott a csángó nép élete és történetéről. Ma nem lehet a csángó kérdéssel úgy foglalkozni, hogy Orbán Balázst figyelmen kívül hagyja valaki és azóta is míaden író jóformán az általa felfedezett a- datokat emlegeti unos untalan. Megfeledkez- hetik erről az emberről a hétfalusi csángó nép? Munkája ős egy életéről szóló könyv ott kellene legyen minden hétfalusi embsr szivében. Nem tudnánk erre áldozni? Akkor nem is érdemeltük meg Orbán Ralázst! Ki volt br. Orbán Balázs, a székelyföld nagy tudósa? 1830 február 3.-án született LeDgyelfalván, * Udvarhelymegyében. Udvarhelyen tanult a Ref. kollégiumban. Bálósága dacára meglehetősen szegény volt, birtoka 120 forintot jövedelmezett a saját bevallása szerint. A bárói címet valamelyik előde vitézsége fejében nyerte. Nagyanyja előkelő és gazdag görög nő volt s a családban állandóan kísértett egy legendás keleti örökség reménye. 1846- ban szüleivel együtt át is vándorolt Kon- stantinápolyba, ahol kiderült, hogy nagyanyja valóban szép örökséget hagyott maga után, de azt a görög papság lefoglalta és magánál tartotta. Az Orbán család pert indított a vagyonért, de sikertelenül. A csalódás nagyon leverőleg hatott, de Orbán ekkor lelki és szellemi kincsgyüjtésbe kezdett. Megrendezte keleti utazását, bejárta Egyptom, Palesztina, Szíria, Arábia vidékét és élményekkel gazdagon megrakodva tért vissza Konstantiná- polyba. Legértékesebb kincse azonban Hugó Viktor, a világhírű francia íróval kötött személyes barátsága lett A nagy iió rajongó szeretettel szerette magyar barátját. (Folytatjuk) KISS BÉLA ISMERJÜK MEG EGYMÁST. I
