Evangélikus Élet - Baciu, 1939 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-06-18 / 13. szám
4. EVANGÉLIKUS ÉLET 1939 junius 18 Két közgyűlés. A folyó évi május hó 21.-ón, Kolozsvárt tartotta közgyűlését az Erdélyi Gazdasági Egylet, a romániai magyar társadalom legjelentősebb és legtevékenyebb népi szervezete. Szavaknál ékesebben, meggyőzőbben beszélt ennek az egyetüleinek munkája mellett az a tény, hogy a közgyűlés terme zsufólásig megtelt egyleti tagokkal, kiküldöttekkel és érdeklődő közönséggel. Erdély kü ön- böző falvaiból jöttek el a gazdakörök kikü’döttei, akik felszólalásaikban fényes igazolását adták annak a munkának, amelyet az EGE vezetői egyre fokozódó lelkesedéssel és odaadással fejtenek ki a romániai kisebbségi msgyar gazdák érdekében. A gyűlést Szász Pál dr. nyitotta meg, aki részletes beszámolót adott az elvégzett munkáról, további összefogást sürgetett és a jövő terveit csillogtatta meg a hallgatóság előtt. Bejelentette, hogy az egyesület szaklapja, az Erdélyi Gazda, három esztendős odaadó munka után odajutott, hogy ma már gazdáink nagyobb tömegei járatják, mert érzik nélkülözhetetlen fontosságát. A lap havonta 18 000 példányban jelenik meg. Igen hasznosaknak bizonyultak a gazdasági tanfolyamok és gazdanapok. Gazdáink nem szégyehk már odaülni a tanuló padokba és hallgatni az előadókat, kik nagyobb tudásukkal akarnak segítségükre lenni. Kimutatássze- iűen számolt b8 az EGE vetőmagellátási akc'ójáról, mely szintén hasznos eredményeket ért el. Részletesen fejtette ki a hallgatóság előtt azt is, hogy eddigi magatartásával ellentétben, miért vállalt politikai szerepet a magyarságnak a Nemzeti Újjászületés Arcvonalában való képviseletében. A gyűlés üdvözlő táviratot küldött őfelségének, valamint több államminiszternek. Tudomásul vette az egylet eddigi nevének megváltoztat ását, amely ezután Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet (E.M.G.E.) lesz. Újból választotta tisztikarát. Elnök ismét Szász Pa.1 dr. lett újabb három esztendőre. Miként látható az EMGE közgyűlése ismét érthetővé tette sokak számára, hogy értékes és szükséges munkát végez. A másik szintén jelentős és figyelmet érdemlő közgyűlés a Hangya Szövetkezetele Szövetségének közgyűlése volt. Kisebbségi életünkben az előbbihez hasonló fontosságot kell tulajdonítanunk a szövetkezeti kérdésnek. Jövő építésünk terén fontos szerepet kell kapnia a szövetkezeti mozgalomnak. A szövetkezetek lesznek u. i. arra hivatva, hogy egyrészt azt a pénzt, amit nagyobb tudással folytatott gazdálkodás révén fogunk elérhetni, saját népünknél megtarthassuk, tartalékolhassuk s ugyancsak a szövetkezetek utján kell beszerveznünk a gazdaságos értékesítést és beszerzést. S megint csak a saját szövetkezeteink segítségével biztosíthatjuk népünk számára a megfelelő hitelellátást. Jóleső és biztató örömmel tölt el tehát annak látása, hogy van megalapozott szövetkezeti hálózatunk, amelyet csak jobban ki kell építeni és hasznosítani. Az EGE mai helyzete nagyszerűen mutatja, hogy mit jelent egy már megltvő szervezet. Uj vért kell adni neki s nagyszerűen működhetik. A Hangya Szövetkezetek Szövetségének gyűlését gróf Haller István elnök nyitotta meg. Beszámolójában képet adott az eddigi munka eredményéről és a jövő programját vázo ta fel. A szövetkezeti élet új, erőteljes megerősödés jelét mutatja. Népünk lassanként megérti ennek fontosságát, felkarolja és bizalommal viseltetik irányában. A gazdasági nehézségek ellenére a szövetkezetek gyarapodást értek el. Ebben kiváló érdeme van Tővissy Géza vezér- igazgatónak, aki kiváló szaktudását állította a mozgalom szo'gála- tába s magára vállalta az üzleti ügyek irányítását. A Szövetségnek jelenleg 322 tagszövetkezete van. Központban kszeit üzletrész tőkéje 6 812 500 lej Elmúlt esztendei forgalma 127 438 802 lej volt. Jövedelem 1.200 000 lej. T szta jővedelem 387.139 lej. Két közgyűlésről számo tunk be. Két sokat ígérő, egészséges mozgalomról. Munkájuk fokozására mögéjük kell sorakoznia minden népe jövőjét sz vén viselő masy*n>lf. GilUch Fülöp. Beszéljünk róla. (Folytatás) Az Egyházi Újság Írójának az a megállapítása, amit az 1905- 1908 évi időre szőrit, hogy t. i. “a lutheránusok a pap mellé állnak“, igaz sőt annyira igaz, hogy ezt cselekedték már a bukaresti ref. egyházközség megalapításának legelső dátumánál is 1815-ben. Már 1816-ban a sükei egyházkezdő munkájánál a megválasztott négy első elöljáró között szerepel Váncsa Mihály evangélikus testvérünk. (Erről egyébként Koós Ferencz bukaresti ref. lelkész is megemlékezik: Életem és emlékeim II. köt. 79. o) Az első harang megvásárolói között, mint egyházi ülnököt találjuk Gyerkó Major Mihály nevét, kit a Koós által eltemetett egyházi előljárok között hétfalusi csángó kőművesnek mond (44. o) A régi templomot csángók bontották le (82. o.) Az uj templom alapját hasonlóan ők ásták ki (76. o.) Ezek a kezdő dátumnál „bészinlett jövevények“ akik a történet iró ur szerint még 1905 8 ban is „újabb sziták“ voltak, állottak már Sükei, majd az egymás után következő papok mellé. A mi véleményünk szerint az egyház igazi építő erősségei azok az elemek, akik a mindenkori pap mellé állanak. Koós igy ir az 1850-es és az azt megelőző évekről. „A bukaresti ref. egyház híveiaz az ev. ref. hitű bevándorolt magyarokból és a brassó vármegyei ág. ev. magyar lutheránusokból áll...“ (40. o.) Az egyház elöljárói között az ő idejében is nem egy evangélikus végzi hűséggel a ref. egyház irányítását; Gyerkó Mihály, Dávid Mihály, Hajdú András, kiket „értelmes csángó magyaroknak említ“. Önértékelésében határt nem ismerő utód merészelheti csak — egyébként téves állításainak igazolásáért — 80 évvel előtte vallási türelemben munkálkcdó elődeit ily kritikával illetni: „Koós Ferencz és társai liberálizmusa, mellyel a lutheránusokat a ref. egyházba befogadták tévedés volt.“ Sió sem volt lutheránusok „befogadásáról“ hiszen bár ezt éreztették volna velük, mert akkor ma már 100 éves evangélikus egyház lenne bukarestben. Kizárólag közös munka kezdéséről és közös munka folytatásáról beszélhetünk, csak a két protestáns felekezethez tartozó ref. ős evangélikus magyar testvérek vállvetett egyház építő munkájáról. Nem volt itt kérdéses, hogy kinek ép tenek, mert mindnyájan „fiáknak“ érezték magukat, s abban a tévhitben éltek, hogy mindenki önmagának és utódainak dolgozik. Volt itt idő, amikor nemcsak a presbyterium háromnegyede, hanem a papi, kántori munkakör betöltője egy- személyben evangélikus ember volt. Volt idő amikor 50-65°lo-os többségben voltak azok az evangélikus adófizetők, akik szavazati joggal bírtak, a ref. egyházi gyűléseken, (lásd a bukaresti Eveng. Ref. Egyház Hivatalos értesítőjének adatait: 1906-ban 189 adófizetőből 94 evang. 89 ref. és 6 más (50%,) 1908: 232 adófizetőből 131 evang. 101 Ref. és más (57%) 1909-ben 149 fizetőből 86 evang. 63 ref. és más, (58%) 1910 ben 269 fizetőből 158 evaiig. 101 ref. 5 r. k. 4 un. (60%) evang 1911 ben 298 fizetőből 180 ev. 114 ref, 3 r. k. 1 un., 60% evang., 1912 ben 304 fizetőből 198 ev. 101 ref. 3 r. k. 2 un. (65°/°) evang. 1913 ban 332 fize'öböl 205 ev. 127 ref. és más, (62%) evang. 1914-ben 316 fizetőből 194 evang. 122 ref. és más, (60%) evang., 1915-b in 322 fizetőből 194 evang. 122 ref. és más, (60%) evang. Sexty Zoltán. _______________(Folytatjuk)______________ •S ZERKESZTŐI ÜZENETEK. özv. H. l.-né Marosvásárhely. A küldött összeget megkaptam. Nem jelezte, hogy milyen célra. Idei elöfizetésidija már ki volt egyenlítve. D. J. Kispest. A kért keresztlevelet az ottani református lelkészi hivatal nem tudta kiállítani, mivel nevezett nincsen ott anyakönyvelve. Tanácsára most az imecsfalvi rém. kát. plébánia hivatalhoz fordultam, amelyhez a község tartozik. Nem tudja-e az illető pontosan, hogy ki keresztelte ? M, R. Kéziratokat megkaptam Egyik most jön. Alkalmi írásod késve kaptam meg s így nem jöhetett. Valószinüleg júliusban Felkeresünk. F. A. Kiskapus. Küldött pénzt megkaptam üdvözlet. CENZÚRÁT. Inserts Is Trifinamui Brafov *ub Nr. 10831938. Tip. „ANTAL" Brafov, Galea Victoriei 36.
