Evangélikus Élet - Baciu, 1939 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-04-09 / 8. szám
6. EVANGÉLIKUS ÉLET 1939Páprilis 9 *1 Március a gyümölcsösben. A termőfákat a következő sorrendben kell rendbehozni! Először: kiritkitjuk a koronát. Csakis az olyan fáról várhatunk bő és szép termést, amelyen a gyümölcsökhöz hozzáférhet a napsugár és a levegő. Tehát minden télen annyira kiritkitjuk a koronaágait, hogy az kellően szellős és világos legyen belül. A befelé növő ágakat tőből vágjuk ki. Az egymást keresztezőket, az egymást dörzsölőket pedig annyira kell vissza vágni, hogy minden ág szabadon álljon. Fiatal gyümölcsfák nyesésénél megalapozhatjuk a fa jövőjét, de el is ronthatjuk, ha nem vesszük figyelembe az alapvető szabályokat. Két szemben álló végletre és rossz példára, harmadiknak egy helyes, a koronametszéssel jól megalapozott fiatal fát mutatunk be. A koronaalakításnak lényege a vadalanyra oltott gazdasági fáknál (őszibarack és mandula kivételével) igen egyszerű és egy mondatban is kifejezhető : a fakorona egymástól megfelelő távolságban elhelyezett ágemeletekre tagozódik, melyet a törzs folytatásában álló sudár tart és köt össze. Nagyon fontos tehát a jó egészséges sudár (fő vezérvessző) nevelése, mely mindenkor uralja és vezeti a korona építkezés rendjét. Enélkül csak bokor vagy kehelyalak nevelhető. Ha nincs megfelelő sudara a fának, inkább várjunk egy esztendőt, mig visszametszéssel és öntözéssel rendesre nevelhetjük és csak azután térjünk rá a koronanevelésre. Egy ágemelet kialakításához legtöbb öt, de jobb, ha hat, ép egészséges és körülbelül egyenlő erősségű vessző áll rendelkezésre a sudár fővezérvessző mellett. Egy évben csak egy ágemeletet neveljünk! Almánál három, körténél négy ágemelet kinevelése elegendő. Másodszor: a fák kérgét kaparóvassal vagy drótkefével le kell tisztogatni. A felcserepesedett kéreg alatt meghúzódhatnak a rovarok, az alájuk rakott pete is védve van a permetezés ellen. Tehát csakis akkor lehet teljesen hatásos a rügyfakadás előtti permetezésünk, ha a peték, bábok stb. védő burkát az öreg, cserepes kérget letisztogatjuk. A törzsön és a vastagabb ágakon a kaparóvassal alaposabb tisztogatást végezhetünk, mig a vékonyabb ágakat vagy a nem cserepes kérgü törzset és ágakat drótkefével tisztogatjuk meg. Ennél a munkánál arra kell ügyelnünk, hogy a szerszámmal ne kaparjuk le a héjat egészen a zöld háncsig. A sebeket kenjük be sebkátránnyal, oltóviasszal. Harmadszor: kétféle szerrel megpermetezzük a fákat. Az egyiket a rovarkártevők ellen adjuk (gyümölcsfakarbolineum vagy téli higitásu mészkénfőzet) a másikat a gomba kártevők ellen (20°/o-os Bordói lé). A téli permetezésnél a fákat bőségesen le kell mosni. Ha eredményesen akarunk permetezni, akkor előbb felülről lefelé haladva teljesen megpermetezzük a fákat, majd utána azonnal fe. Iliiről lefelé és csak fagymentes időben szabad permetezni. Tehát meg kell várnunk, amig a hőmérséklet az árnyékban is fagypont fölé emelkedik. Délután úgy kell abbahagyni a permetezést, hogy a permetlé megszáradhasson, vagyis ne fagyjon rá a fákra. A gyü- mölcsfakarbolineumot házilag nem állíthatjuk elő. A hígításnál tartsuk be a gyár utasítását. Általában az egyszerű készítményekből 107o-os keveréket használunk, a töménykészitményekből pedig 4—5°/o-osat. Ezek a szerek elég drágák, de ha a kalifornia pajzs- tetű nagyon ellepte fáinkat, akkor egyedül a gyümölcsfakarboliumos permetezéssel tisztithatók meg a fák. A gyümölcsfakarbolineum magas ára miatt szükség esetén vagy legfeljebb 3-4 évenként használjuk. Különben a téli higi ásu mészkénfőzet is pusztítja a zuzmót, a kártékony rovarok bábjait stb., a pajzstetüt azonban nem. Erdélyi Gazda. TEMPLOMOK,KÜITÜRHÁZAK MŰVÉSZI FESTÉSÉT VÁLLALOM JÉZUS, LUTHER, STB. OLAJFESTMÉNYEK MEORE NDELHETŐK CENZÚRÁT. Beszéljünk róla Lapunk valamelyik utolsó számában mi is megpróbáltuk reáterelni a figyelmet — bizonyos tanulmányok, cikkek ismertetése által — Romániában élő magyarságunk egyik legmegdöbbentőbb kérdésére: népünknek az idegen fajba való beolvadására, elszór- ványosodására. Közöltük, hogy az Ókirályság különböző területére szétszóródott mintegy háromszázezer magyar testvérünk hányféle módon van kitéve az elnemzetlenités veszedelmének. Egy a szórványkérdéssel foglalkozó újabb tanulmány megjegyzéséből megdöbbenve olvastuk, hogy a romániai magyarságunknak egy ötödé szórványokban él s hogy az elnemzetlenités veszedelme, magyarságunk állandó pusztulása, töredezése nemcsak a távolabbi ókirályság területén folyik feltartóztathatatlanul, hatalmas méretekbe, hanem itt Erdélyben a magyarság nagyobb tömegeinek tőszomszédságában is! Nagy Ödön a Hitel cimű folyóirat legutolsó számában Szórvány és beolvadás cim alatt egy igen komoly tanulmány keretében a szórványra vonatkozó elvi megállapítás után behatóan foglalkozik a magyarság kulturközpontjának, Kolozsvárnak a tőszomszédságában levő mezőségi községek magyarságának állandó szórványoso- dásának, pusztulásának kérdésével. — Utal egy mezőségi lelkésznek, Földes Károlynak Jajszó a pusztuló szórványokból cimü füzetkéjére, mely először hívta fel erre a kérdésre a magyarság figyelmét. Közli, hogy Földes egy olyan mezőségi községnek a lelkésze, mely egykor teljesen magyar volt s amelyben ma már 56 magyar él. A szórványkérdés iránti figyelemfelkeltéséhez nagyban hozzájárult Nyirő Józsefnek Papbeiktatás cimű megrázó erejű elbeszélése, melyet Földes Károly református lelkész naplójának azt a részét dolgozta fel benne, amely szerint, amikor a lelkész megérkezik Mezőujlakra, az elrománosodott faluba, s istentiszteletet akar tartani meg úrvacsorát osztani, de minthogy hivei a román templomba mennek, a papiföldből kifordult régi magyarok csontjainak tart prédikációt és oszt úrvacsorát. Ez az elbeszélés nem az iró képzeletének szüleménye, hanem a szomorú valóságnak a képe. Nemcsak egyesek, hanem egész községek olvadnak be és vesznek el a magyarság számára — itt Erdélyben a közvetlen közelünkben — s ha nem álljuk útját, nem akadályozzuk meg ezt a szomorú folyamatot áldozatok árán is, — ha nem tudjuk megszüntetni valamilyen módon, bizony meglehet, hogy hamarosan olyan nagy veszteségeink származnak ebből, amikbe könnyen belepusztulhat egész erdélyi magyarságunk ! Olvassa és terjessze az „Evangélikus Élet“-et! Inscria la Tribunalul Brafov mb Nr. 1088/1988. ~ Tip. „ANTAL“ Brafov, Calea Victoriei 86. /
