Evangélikus Élet - Baciu, 1939 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-02-12 / 4. szám
6. EVANGÉLIKUS ÉLET 1938Tfebruár 12. Egyesüljünk lélekben, munkában . . . Írja az Erdélyi Gazda januári száma s felfokozott szervezkedést sürget. Öt rövid, világos okfejtésű cikkben mutatnak reá szakavatott munkásai ennek a népünk egészét érintő szervezkedésnek szükségességére, értékére, valamint az egyeseknek e téren követendő magatartására. Az Evangélikus Élet — az E.O.E. vezetőinek engedélyével — gazdasági rovatában többnyire az Erdélyi Gazda egy-egy értékes cikkét hozta. Néhányszor sajátos gazdasági kérdéseinknek szentelt figyelmet. Viszont ismételten méltattuk az E.G.E.-nek jelentőségét. A magunk részéről megvagyunk győződve arról, hogy olvasóinknak nagyobb része megértették ennek célját. Az „Evangélikus Élet" legelt ősorban egyházi lap. EvangÜiumot hirdetni, életünk egyes megnyilvánulásai felett az evangélium mértékét és ítéletét alkalmazni az igazi hivatása. Nem hittük magunk sem, s nem várhatja tőlünk más sem, hogy ezen szerény gazdasági rovatunkkal bárki számára a gazdasági szaklapot tudnánk pótolni. Ellenkezőleg — ezen a téren csak az érdeklődés ébresztés lehet igazi feladatunk. Önzetlenül, meggyőződéssel vállaltuk ezt a feladatot. Önzetlenül és félelem nélkül. Annak félelme nélkül, hogy ezzel olvasóink figyelmét eltereljük magunktól s igy magunknak okozzunk veszteséget. Egy pillanatra sem szabad erre gondolnunk, mert kétségtelen tényként kell ismernünk és hirdetnünk) bogy népünk egészséges fejlődésének két pilléren kell felépülnie: a hiten alapuló kötelességvállalásra és a több tudáson épülő munka- és eredménytöbbleten. Hit nélkül a tudás csak önző embereket nevel, de nem a népünk egészét és magyar kisebbségi kultúránk megmaradását szolgáló megbízható harcosokat. Az E.G.E. pedig az utóbbit akarja. Egész embereket akar! Hivő embereket! Istenben és a Tőle vett hivatásában hivő mßgyar társadalmat! Lássunk néhány gondolatot az előbb említett írásokból. „ .... minél többet gondolkozom a romániai magyar gazdatársadalom jövője felett, annál inkább megvilágosodik előttem, hogy a szervezettségén, vagy annak hiányán fog múlni, hogy miként állja meg a helyét a megyar gazdatársadalom és rajta keresztül az egész romániai magyarság ....“ (Máriaffi Lajos). «... a falun lakó birtokosok, különösen azok, akik elmaradottabb vidéken élnek, vállalják él egy, vagy több falu gondnoki, tanácsadói szerepét., » • • • j°99al elvárhatjuk, hogy ezeknek a gazdaköröknek tőlük telhetőén segítségükre legyenek és nagyobb birtokukkal arányban az egyleti munkából is nagyobb részt kérjenek, vállaljanak és végezzenek.“ (gr. Teleki Bela.) A földből mentett erő c. cikkében pedig Mikó László a gazdanapokról ezt mondja: „erős pillérei azEG.E, munkájának, amelyek megteremtik, fejlesztik a gazdaöntudatot, erősitik a közös munka sikerébe vetett hitet s mindinkább megtörhetetlen egységgé teszik a főid népét összefűző erős köteléket." „Vessen mindenki számot magában, mit tett népközössége érdekében . . . Mindenki képessége és tehetsége szerint hozzon áldozatot, munkálkodjon a népközössége érdekében . , . Egyesüljünk lélekben, 8zivben, munkában, akaratban. Ebben látom népünk fennmaradásának biztosítékát.“ — szegezi le véleményét Teleki Adam, az E G.E. főszerkesztője. Demeter Béla a szervezkedés és a falu felé tordulás szükségességét hangoztattja az intelligens pályára készülők Bzámára is. Téhát mégegyszer: Egyesüljünk lélekben, munkában, mert nincs ma égetőbb jelszavunk ennól! Építsük meg népünk egészséges egységét! GILLICH FÜLÖP. í, Vixz&acL<xl\vii föi h'U.ítnxáíis fiefi-fa-p Szerkesztőség és kiadóhivatal; BACIU JUD. 0RA§O\/. Megrendelhető, előfizetés eszközölhető Minden lelkészt hivatalunk utján. Külföldi előfizetések címe. Rollk Lajos, Eger, Szent Jémos ucca 12. — A lap elfogadása előfizetést jelenti Beszéljünk róla! Pusztulunk, veszünk ... Romániai magyarságunk számos baján kívül van egy olyan mély és veszélyes sebe, melyen keresztül szinte az elvérzés ve. szélye fenyegeti. Ez a szünet nélkül vérző seb a szórványokban élő magyarság pusztulása, az erdélyi magyarság állandó szórvá- nyosodása, szétszóródása és a saját népközösségétől elkerült szórvány magyarság idegen fajba való beolvadása. Egyszóval a szórvány magyarság ügye, kérdése. Megdöbbentem, pedig még alighogy bepillantottam ebbe az aggasztóan súlyos kérdésbe. Az „Erdélyi Szemle“ című folyóirat 1938 karácsonyi száma egy-egy képben próbál beszámolni a Re- gátban, Moldovában és Bukovinában — nagy idegen néptengerben a magyar nép- és kulturközösségtől szinte teljesen elszakadva és elzártan élő szórvány magyarság életéről. E pillanatfelvételek beszámolnak arról, hogy az Ókirályságban több mint 200.000 magyar él — magában Bucurespti-ben szinte százezer. — Moldovában és Bukovinában pedig százezernél szintén több magyar testvérünk van kitéve — elzártságában és magárahagyottságában — az elmagyartalanitás veszélyének. Az Ókirályságban, amint már említettük, a fővárosban él a szórvány magyarság nagy része, azonkívül nagyobb gyártelepek, ipartelepek vidékén próbálta megélhetését keresni, no meg a kikötővárosokban. Egy kimutatás szerint az Ókirályságban élő magyarság köréből évenként több mint ezer lélek vesz el a magyarság számára — idegen fajtába olvadván. Moldovában, ahova mint ősfoglaló földmivelö nép került a magyar, miután a hazát kereső ősmagyaroktól leszakadva Moldovában maradt — több mint százezer magyar lélék él — veszendő elszigeteltségben. Négy megye területén, a régi moldvai fejedelemség földjén, többnyire szép nagy falvakban élnek. El vannak zárva a magyar kultúrától, mert magyarul irni-olvasni nem tudnak, ma sem tanulnak, mert a százezer magyar léleknek egyetlen magyar papja sincsen. — A bukovinai magyar falvak — melyek a szinte százötven éve Bukovinába menekült székelyek településeiből keletkeztek —■ nagy része Rädäu(i környékén van. Andrásfalva, Hadik- falva, Istensegits és Fogadjisten — fekszenek egy körzetben; a többi magyar településtől 40 45 Km. távolságra van Józseffalva. A falvak lakói kisbirtokos fóldanivalök. A nagy szaporaság miatt a földek annyira felaprózódtak, hogy sok a teljesen földnélküli. Nagy nyomorúságban élnek s az egészségi viszonyaik is megdöbbentő rosszak. Különösen nagy közöttük a tüdő vész pusztítása. — Anyagi és szellemi, testi és lelki nehézségek, veszélyek között pusztulni vesznek s bennük és általuk vérzik és pusztul egész magyarságunk. „Pusztulunk, veszünk ... mint oldott kéve, széthull nemzetünk“ kiáltja felénk a szórványokról szóló tudósítások minden sora. ( V SZERKESZTŐI ÜZENETEK. '~J K. J. Halmágy. Légy szives és killdj egy pontos kimutatást az ottani előfizetőkről. Pénzt, elszámolást megkaptam. Üdvözlet. özv. B. F.-né Marosvásárhely. Hálásan köszönjük fáradozását, amelynek valóban szép eredménye a 11 új előfizető. Bukaresti előfizetőink közül többen érdeklődtek már előfizetésük helyzete iránt. Sokan nem tudják ngyanis, hogy az általuk annak idején befizetett összeg régi lapjukkal szembeni tartozásukra, avagy pedig az Evangélikus Élet javára lett-e elkönyvelve. A helyzet tisztázására lapunk következő számaiban leközöljük azok nevét, akiknek előifzetési hátrálékuk van. Kérjük ellenben, hogy aztán igyekezzenek ezt lehetőség szerint rövid időn belül rendezni. Kisérje tehát figyelemmel közlésünket I PIACI ÁRAK : búza 430, rozs 340, sörárpa 430, takarmányárpa 370, zab 490, kukorica 440, lencse 800-1000, burgonya 200, széna 180, szalma 85, korpa 340, — sertés élősúly 23-26, marhahús I. 26, II 18, pecsenyének való 44 48, sertéshús combja 86, karaj 44, szalonna 36, zsír 44, tojás 2.80-3.20. CENZÚRÁT. Inscris la Tnbunalul Brajov sub Nr. 1083/1938. Tip. „ANTAL“ Brasov, Galea Victoriei 36,
