Evangélikus Élet - Baciu, 1939 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-12-25 / 25. szám
4. EVANGÉLIKUS ÉLET 1939 december 25. 5 Asszonyok rouata £ iT! A karácsony és az asszonyok. A karácsony a megváltás örömüzt- nete. Kifogyhatatlan öröm minden embernek. Mert Krisztus megszületése az üdvöt jelenti: mBgamtól bűneim miatt sohasem érdemelhetem ki Isten hegyeimét, megsegítő szeretető^ de ime eljött Jézus Krisztus, Akinek jóságáért Isten megkönyörül rajtam! Ez az örömözenet ma is változatlan fénnyel ragyog. Te, aki olvasod ezeket a sorokat, te is, Testvérem, a Krisztusnak köszölhetsz mindent. Hogy családod van, hogy anya vagy, akit gyermekek vesznek körül, — hogy élhetsz, dolgoztatsz, mind ez a karácsony ajándéka: Krisztus áldása rajtad. De a karácsony nem csak az adott ajándékra figye meztet téged, hanem követel isi Ha Te, Testvérem, akármilyen csekély ajándékot adsz is valakinek, elvárod, hogy meghálálják, ha egyébbel nem, bár egy köszönősóval. És ha azt látod, hogy egyáltalán nem hálálják meg ajándékodat, semmibe sem veszik, meg fogsz haragudni és azt fogod mondani: többet nem adok nekik semmit, ha még meg sem köszönik 1 így gondolkozol Te! Pedig Te csak egy bűnös asszony vagy. Neked és minden embernek annyi vétek terheli a lelkiismeretedet Istennel szemben, hogy nem is kéne köszönttet várj, csak minden hála nélkül jót kellene cselekedj, mert úgy sem tudsz anny’ jót tenni, hogy ki tudd egyenlíteni azt a teherszámlát, amely Isten itélőkönyvében van írva Rólad! Hát akkor hogyne várna köszönetét Isten tőled. Ő karácsonykor az Ö egyszülöttjét külte el a bűnös világ megváltására, Akiben pedig több örömét lelte, mint minden te^mtményben, Akiben egyedül gyönyörködött, Aki szive teljessége volt és mégis odaadtf , érted és a világért, hogy szenv.djen, mint egy rablógyilkos, „pedig szájában álnokság nem találtatott.“ Szenvedett érted, — azért, amiért te lázadó gonosz lélek vagy Istennel szemben. Hogy ne várna el tőled ajándékot a karácsonyi ajándékért? De mit vár tőled? Pénzt? Vagyont? Kétségkivel azt is, de elsősorban nem azt. Még az imádkozásnál is többet. Isten nem üres ígéreteket, hanem egy testet adott érted, tehát te sem adhatsz kevesebbet, mint egy egyént, valakit: saját magadat. Az egész életedet. Testedet, lelkedet, mindenedet. Amint vagy! Az egész életed egyedül méltó ajándék Isten karácsonyi kegyelméért. Ha ezt olvasod testvérem, akkor ny Ivánvaló az is, hogy hogyan kell karácsonyt ünnepelned 1 Ilyenkor, nagyhéten olyan nagy a sürgés forgás az asszonyok körében. Ablakok, ajtók kitárulnak kezdetét veszi a nagy takarítás. Sürgés-forgás a szobában, a konyhában, a kamarában. Surlás, mosás, vasalás, kenyérsütés, kalácsBÜtés, vendégeskedés! Mindez szép. De vájjon ez a sok sürgés-forgás nem a bálványimádásnak egy bizonyos formájá-é? Vaj. jón asszonyaink a sok tennivaló között nem veszít k e élj nem felejtik e el azt a munkát, ami mindennél fontosabb: a Krisztus megjelenésére való készülést, a lélek kitakarítását ? Vájjon a nagy. heti teendők tömkelegéből nem üli e meg tüiüket egy jól ismert, félig dicsérő, de inkább.feddő hang: Márta, Márta szorgalmas vagy és sokra igyekszel, de Mária a jobb részt választotta!“ Bizony, Krisztus Igéjét befogadni, a szivbm forgatni, megtartani, a szivet, életet egészen odaadni szebb ünneplés minden nagyheti készülésnél. Erre figyelmeztet a karácsony, őrről ne feledkezzünk meg mert ha erről megfeleekezünk, akkor sem maguknak, de sem egész csalágunknak nem lesz ez évben sem igazi karácsonya. Sőt, hogy a sok külsőséggel, ajár dókkal a jó ételekkel szórakozással mi vonjuk el a miénk figyelmét a legtontosabbtél ’ ‘ K. B. TEMPLOMOK,KUITÜRHÁZAK MŰVÉSZI FESTÉSÉT VÁLLALOM JÉZUS, LUTHEK, STB. OLAJFESTMÉNYEK MEGRENDELHETŐK EUERE H. E. bha Hajdani sikerek. (Folytatás), A legtöbb legenda róla maradt fenn a a legtöbb csoda tété- mény az ő nevében fűződik összes királyaink között. De nem is croda. I. László valóban kiváló volt minden tekintetben. Alakja maga is királyi volt, hisz egy fejjel magasodott ki a többi emberek közül. És királyi volt nemes, fenkölt szelleme, kegyes lelke, mélységes bölcsessége if. Belviszályokban meggyengült, testvérharcok dúlta országát megerősítette. Szigorú, szinte kegyetlennek látszó, de bölcs törvények által igyekezett a személy és vsgyonbiztonságot biztosítani. Szigorúan büntette a tolvajlást, a lopást: ha egy szabad ember topott 10 dénárt érő dolgot, azért egy ökröt és a lopott tárgy tizenkétszeres értékét kellet, hogy fizesse, ha szolga lopott, akkor néki kétszeresen kellett visszafizetnie s ezen felül orrát levágták. Ha valaki tíz dénárnál nagyobb értéket lopott, az szemólyválogatás nélkül akasztóival bűnhődött. Jellemző, hogy a gyilkosságot nem büntette ilyen szigorúan, miből arra lehet következtetni, hogy a lopás tüoe volt inkább elhatalmasodva. Kétszer is tartott országyűlést, amelyek az ország rendjét, békéjét és előhaladást biztosító törvények hozatalával foglalkoztak. Miután erélye, szigora és törvényei által helyreállította az ország belső rendjét és békéjét, s a rend és béke által megerősítetté az országot, a kű'ső veszedelmek ellen is meg tudta védeni hazáját. Kivédte az országra jogtalanul állandóan igényt tartó német császár támadását. Zvoinimir horvát király halála utáu támadt zavarok miatt, testvérének, a horvát király feleségének hívására, Horvátországba siet, a rendet helyreá'litva, az ország lakósságát meghódítja s az országot meghóditj s Horváforszíígot a maga orszá- liEkz"csatolj\ A meggyengült ker s .iyérskg mogerösi'ésére pedig Zágrábban püspökséget létesít. S mialatt a király Horvátországban jár rendet teremteni, sz ország délkeleti részén a vad és vitéz be-, senyők meg kúnok bstörnek az országba s borzasztó dúiást, pusztítást végeznek. László, mihelyt tudomást szerzett róla, azonnal ellenük vezette seregét s a besenyőket meg kánokat a Tames vize mellett leverte. A meghódolt rokon kunok egy részét a mai Jászság és Kunság területére telepítette le. S hogy a kelet felöl jövő váratlan támadások ellen biztosítsa ez országot, keleten négy újabb várat emelt: Borsova, Kraszna, Dézs és Küküllővár-at s a Küküllő maga a Maros és Sztrigy táján élő székelységet rz ország természetes határai közelében, a Kárpátok alatt való letelepedésre ösztönzi. — Erdélyt megerősítette s megalapítja a váradi és gyulafehérvári püspökségeket. Az ö uralkodása alatt, az ő közbenjárására avatta szentté az egyház István királyt, Imre herceget és Gallért püspököt is. Róla pedig a legenda iró maghatott szavakban, igy számol be: ő gazdag volt szeretetben, bővelkedő türelemben, vidám a kegyességben, dús a maiasztok adományaiban. Ápolója az igazságnak, pártolója a szemérmetességnek, gyám óla az elnyomotténak főlsegitője a szegényeknek és szükölködőknek. Az isteni kegyelem a természeti adományokban is felül emelte őt az emberek közönséges mértékén. Ö ugyanis hősies, kézrn erős, tekintetre kellemes vala. Egész külsején oroszláni erő és méltóság ömlött el. Termetére oly magas, hogy vállától fogva kilátszott mindenek közül s az isteni adományok teljességében már tekintete is trónra termettnek hirdette őt. Mikor meghalt, népe három évig gyászolta. Három évig nem szólt a hegedű, nem pengett a cimbalom, nem zengett a vidám dal, nem árta a tánc az egész országban. Holttestét az általa épített pompás nagyváradi székesegyházban temették cl. Később szobrot is állítottak fel emlékére. „Az érc szobrot megsemmisítette áz idő, de a nagy király emléke megmaradt s a nép századokon át ragaszkodott ahoz a hitéhez, hogy László mindannyiszor elhagyja köbül vetett ágyát, valahányszor ellenség fenyegeti az országot s vele együtt elköltözött jó vitézeinek láthatatlan seregével küzd népe megtámadói ellen.“ .. RADUCH GYÖRGY.
