Evangélikus Élet - Baciu, 1939 (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-09-24 / 20. szám
6. EVANGÉLIKUS ÉLET 1939. szeptember 24 A szuperfoszfát-műtrágya használatának jelentősége. Szántóföldi terményeink legnagyobb része, de különösen azok, amelyeket szemtermésükért termelünk, leginkább a foszfort veszik igénybe a talaj tápanyagai közül. Ha a növény elegendő mennyiségben találja meg a talajban a termés, különösen a szemtermés teljes kifejlődéséhez szükséges foszfort, megfelelő termést fog ugyan adni, de az utána következő növény elvet lse előtt pótolnunk kell az általa felhasznált tápanyagot. Ez még a jobbik eset. Azonban Erdély legtöbb talajában — ha gondos talajvizsgálatot végzünk, — többnyire foszforhiányt fogunk észlelni. Tehát szemes terményeink — különösen azoknak válfajai — csak akkor adnak igazán nagy terméseket, ha foszfortartalmú műtrágyázásban részesítjük a talajt és nem várjuk meg a nagymérvű foszforhiány tüneteit. A foszforos műtrágyázás nemcsak a termés mennyiségét és minőségét befolyásolja nagy mértékben, hanem sietteti a növény fejlődését és ezáltal biztosítja a korai érést. Ez különösen azon a vidékeken fontos, ahol a junius végén, julius elején fellépő rozsda és nagy hőség komolyan veszélyezteti szalmás gabonáink termés- eredményeit, főként minőségi szempontból. Az istállótrágyázás hatása is erősen növekszik, ha azt foszfortartalmú műtrágyázással együtt végezzük. Az istállótrágya nitrogén és kálitartalma csak úgy fejtheti ki {hatását igazán, ha a talajban elegendő foszfor áll rendelkezésre. Talajaink, illetve szemesterményeink foszforigényét 16% szuperfoszfát műtrágya helyes alkalmazásával elégíthetjük ki legbiztosabban és legolcsóbban, Szuper- foszfátműtrágyát leginkább ősszel, de szükség esetén tavasszal is alkalmazhatunk. Az őszi műtrágyázás hatása biztosabb mert a téli nedvesség biztosítja a műtrágya oldódását és a foszfornak a talajba való behatolását. A tavaszi műtrágyázás — különösen ha az nem kombinált vetőgéppel, hanem kézzel elszórva történt — száraz időjárásbsn nem fejtheti ki hatását. Összehasonlítva a külföld magas színvonalú mezőgazdasági kultúrájú országainak foszfortartalmú műtrágya fogyasztásával a miénket, — lehangolóan világlik ki, hogy erdélyi gazdáink elenyészően csekély mértékben használják a legelterjedtebb műtrágyát, a szuperfoszfátot. Ez a tény arra készteti az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet, hogy a legszélesebb, legerősebb propagandát indítsa meg annak érdekében, hogy gazdáink — meggyőződve a szuperfoszfát használatának szükségességéről és jövedelmezőségéről — az eddiginél sokkal nagyobb mértékben vegyék azt igénybe Különösen búzatermesztésünk fogja a jövőben megkövetelni a foszforos műtrágya fokozottabb használatát. A búzánál, amely a legfontosabb szántóföldi növényünk, világszerte túltermelés mutatkozik. Minden valószínűség szerint, — a mi országunkban is — szükség lesz a búzával bevetendő területek hatósági úton való csökkentésére. Gazdáink arra lesznek utalva, hogy előre meghatározott kisebb területeken ugyanannyi búzát termesszenek, mint eddig, szabadon választott nagyságú területeiken. A többtermelést itt csak a talajerő hathatós fokozásával és nem utolsó sorban a foszfortrágya állandó helyes alkalmazásával érhetjük el. Már az idén tavasszal 42 szuperfoszfát mütrágyázási kísérletet állítunk be egész Erdély területén, ugyanannyi kisgazda árpa, vagy zabvetése alá alkalmazva a műtrágyát. E kísérletek célja elsősoraan az, hogy a mütrágyázási kísérletben résztvevő kisgazdák saját terméseredményeikből győződjenek meg a foszformütrágyázás hatásáról és jövedelmezőségéről, látva a trágyázott és trágyázatlan vetések termésében mutatkozó különbséget, ugyanazon a talajon, ugyanazon körülmények közölt. Annak idején majd részletesen beszámolunk e kísérletekről, hogy gazdáink meggyőződhessenek a műtrágyázás fontosságáról E.G E. Beszéljünk róla. A Gyámintézetnek a tanulók önnevelését elősegítő pályázati akciójára igen sok értékes dolgozat érkezett be. A bírálóbizottság szerint „örvendetes és elismerést érdemel az őszinte megszólalás, a bátorság és önbizalom, a tenni, alkotni vágyás, mint amely érzelmek és lelki tulajdonságok ezeket a tanulókat a pályázatban való részvételre késztették*. Az eredményeket itt közöljük. Előre bocsátjuk, hogy a dolgozatok felülbírálása kizárólag a dolgozat érdeme alapján történt, mert a neveket tartalmazó borítékokat csak a bírálat után bontottuk fel. I. Az elemi iskolák kategóriájában csak a brassói és cser- nátfalusi felekezeti iskolák buzgólkodtak, holott az állami iskolákba járó evangélikus növendékeknek nagyobb szükségük van önnevelésre. Reméljük, hogy illetékes tényezőink a jövőben nagyobb gondot forditanok a gyámintézeti munkára való ösztönzésre. A II—III. osztályos növendékek: Ancsa Etelka, Hajdú János Giró István és „Kék nefelejts“ jeligés egy-egy könyv jutalomban részesültek (biblia). A csernátfalusi IV. osztályos növendékek dolgozataira egyformán a „rendes, gondos“ megjegyzést irta a bíráló. Magdó Ilona, Hajdú Piroska, Molda Ilona, Kiss Károly, Fekete Sándor egyformán 50-50 lej jutalomban részesülnek. A brassói IV. osztályos növendékek gondos dolgozataival szintén meg volt elégedve a bíráló. A sorrend jelzi a dolgozatok minőségét. Lőrinc Erzsébet, Jónás Erdélyi Ilona, Henning Márton, Henning Zoltán, Fejér Irén 50-50 lej jutalomban részesülnek. Az V—VII . osztályos növendékek dolgozatai közül kiemelkednek a brassói növendékek dolgozatai A bíráló ezt a megjegyzést fűzte hozzájuk: „az elismerés és dicséret szavait érdemli mind a három pályázó. Biztatásként ezt mondjuk nekik: csak előre és el ne csüggedjetek magyar gyermekek.“ Szakái Etelka, Bartos Sára és Lőrinc Mária 60-60 lej és egy-egy könyvjutalomban részesülnek. Stiekert Klára (Temesvár) aránylag gyengébb minőségű dolgozata dacára szorgalmáért 50 lej jutalomban részesül. Pajor István 50 lej Antal Jakab Jolán (Bácsfalu) egy könyvjutalmat kapnak. Erdélyi András inasiskolás 80 lejt kap. II. A középiskolák alsó tagozatú növendékei közül Kanabé Gábor, Biró Erzsébet 200-200, Biró László és Bálint Ladomér 150-150 lej jutalomban részesülnek. Dicséretreméltó az a szorgalom, ahogyan ezek a növendékek dolgoztak. Nagyobb önállóságra intjük őket, bár célunk Petőfi megismertetése volt. Ezt a célt el is értük. III. Középiskolák felső tagozata. Beérkezett három dolgozat. Örömmel láttuk a nagyváradi tehetséges diákok bekapcsolódását a munkába, ami Opfermann E. s lelkész érdeme. S:edvts y Pál Gojdu líceum beli VI. o. tanuló dolgozata az egész pályázat legkiemelkedőbb eredménye. A dolgozatot közölni fogjuk. Az előirt 500 lejt kivételesen 1000 lej jutalomra emeltük fel. Második: Rombauer Pál (Sepsiszentgyörgy) dolgozata, mely 600, mig a harmadiknak minősített Lukács György (Nagyvárad) dolgozata 5C0 lej jutalomban részesül. Nagyobb önállóságra van szüksége. Szorgalma elismerést érdemel. IV. A tanítóképzős növendékek dolgozatai közül a Bíró Ilonkáét illeti meg az első hely. 700 lej jutalomban részesül, mig a Mátyásovszky Adél (Nagyvárad) dolgozata 500 lejt kapott. V. Az egyetemi hallgatók kategóriájában beérkezett egy dolgozat a hétfalusi csángók helyzetéről. A dolgozat nem üti meg a kívánt mértéket. Felületessége miatt sok tévedés van benne. 700 lej szorgalmi díjban részesül. A dijakat a lelkész! hivatalokhoz küldjük. Kiosztott összegünk: 5560 lej. Jövő évi pályatételeinket nemsokára kiírjuk I KISS BÉLA. CSNZÜRAT, Tríbúaiiul Brafot ?ub Cir. 1083/1938 Tip. •* aNTAL“ Brafov, Caloa Victoriei 30.
