Evangélikus Élet - Baciu, 1938 (3. évfolyam, 9-37. szám)

1938-06-05 / 23. szám

1938 junius 5. Evang. Élet Gyermek Világ-a 3 Az imádkozó gyermek. Irta : Végh M. Egyszer egy kis gyermek Édesanyját kéri: Tanítsa meg, hogyan szoktak istennel beszélni. Tanítja jó anyja Buzgó imádságra, Istenéhez mennybe száll föl A kis lélek szárnya. Egyszer a jó Isten Letekint a földre, Éppen mikor egy főangyal Hárfázott előtte. Szóla a jó Isten : „Hagyd félbe a zenét! Egy kis gyermek imádkozik, Hadd hallom azt elébb!“ TANULJUNK Bizonyára hallottatok már valamit arról, énekelnek és ritmikus mozdulat okat táncolnak.) Mindentudó tündér: (Megjelenik és kopog egy aranypálcával) Csend legyen! Elég a vigalomból! Egy kis földi testvérkénknek nagy bánata van: Nagyon beteg az édes­anyja. Tündérek: Szegény, kicsi testvérünk . . . Mindentudó t: Azon gondolkozzatok, hogyan segíthetünk rajta, mert okvetlenül segíte­nünk kell. Tudjátok, a kis Tóth Marikáról van szó . . . Tündérek: Tudjuk, tudjuk, az egy aranyos, jószivű leányka, hogyne segítenénk rajta. Egyik tÜDdér: (Mindentudóhoz.) Neked kell kitalálnod, mert Te vagy a legokosabb közülünk. Mindentudó t.: De csak azért, mert én mindig megkérdezem Jézust, hogy mit tegyek, nélküle sohasem cselekszem, azért sikerűi nekem minden olyan jól. Tudjátok mit, most is elmegyek Ö hozzá és megkérem szépen, hogy Ö segítsen a kis Tóth Marikán. Tündérek: Jó, jó, menj csak menj Jézushoz! (Mindentudó elmegy, a többiek addig éne­kelnek.) Mindentudó t.: (visszajön.) Látjátok, meg­mondtam, hogy Jézus segíteni fog rajta. hogy van egy újabb tudomány: a grafológia, amely a különböző Írásokból meg tudja álla­pítani, hogy kinek milyen a jelleme, milyen tehetségekkel van megáldva, sőt még azt is meg tudja mondani, milyen hibái vannak. Bizony boldog az az ember, akinek Írásából szép és nemes tulajdonságokra lehet követ­keztetni. Ha rendetlen hanyag Írást látunk, vájjon mire gondolhatunk ? Hát még ha azt látjuk, hogy az írás tele van helyesírási-hi­bákkal ? Ugye azonnal arra gondolunk, hogy azt valami műveletlen, rendetlen ember irta. Pedig mennyi ilyen Írást látunk, különösen mostanában. Sok gyermek jóformán magya­rul sem tud irni már. Mi nem akarjuk el­itélni ezeket a gyermekeket, hanem tanítani akarjuk a helyesírást; aki közületek szorgal­mas lesz, nagyon sokat fog ezekből tanulni. Legelőször is tudni kell, hogy a következő magyar betűk vannak: a, á, b, c,cs,d,e, é,f, g, gy, h, i, í, j, k, 1, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, r, s, sz, t, ty, u.ú,ü, ű, v, z, zs, x, y. Magánhangzók: a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.Tgyjegyű más­salhangzók : b, c, d, f, g, h, j, k, I, m, n, p, r, s, t, v, z, az x csak idegen szavakban fordul elő, az y mint önálló mássalhangzó csak nevek­ben használatos és akkor i-nek hangzik: pl. Borcsay (olv. Borcsai), Fáy (Fái). Kétjegyű mássalhangzók: cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs. Képzeljétek, már el is küldte az orvossá­got a kis Marika édesanyjának. Ismeritek ugy-e a jó öreg doktorbácsit? Ő fogja meggyógyítani a Marika édesanyját! Tündérek: Oh be jó, oh de jó, milyen bol­dogok vagyunk. Egyik tündér: Most már boldogan dalolhatunk, táncolhatunk. (Újból belekezdenek az előbbi dalba és miközben táncolnak, a függöny összehuzódik.) III. JELENET. Az első jelenet képe, a szin üres. Öreg doktor: (Lassan jön, nézeget.) Milyen szép itt az erdőben. Minden reggel ide szoktam kisétálni. Milyen balzsamos a le­vegő, micsoda jó fenyő illat! És az én kedves madárkáim! Ilyen gyönyörű hang­versenyt nem hallgathatnak az én nagy­városi kollégáim. Ilyet csak itt künn lehet hallani ebben a pompás erdőben. (Leveszi pápaszemét, megtörölgeti. ^Észreveszi a csomagot.) Ni-ni, valaki egy csomagot itt felejtett. Lássuk csak, mi van benne, hátha vissza lehetne juttatni a tulajdonosának. (Felemeli a skatulya fedelét.) ügy látom, egy levél is van benne. Lássuk csak . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom