Evangélikus Élet - Baciu, 1938 (3. évfolyam, 9-37. szám)

1938-05-01 / 18. szám

4. E*V ANGÉLIKUS É L*E T 1938. május 1. Gazda-rovat. Védekezzünk a lép- fene ellen. Hirdetéseinket feltétlenül vegye figyelembe bevásárlásainál! Közeledik a tavasz s ez meghozza háziállatainknak is a hónapok óta tartó istállózás után a felszabadulást, a legeltetést. Amilyen nBgyot könnyít a gazdál­kodó gondjain a legeltetés időszakának beköszöntése, éppen olyan nagy aggodalomra is ad okot, ha a legelőterület lépfenével fertő­zött, vagy fertőződhetik. A lépfene iránt minden fajú háziállatunk fogékony, de fogé­kony az ember is. A fertőzést rendszerint a lépfene bacillusaival, vagy azok spóráival szennyezett takarmány vagy ivóvíz közvetíti. Különösen veszedelmesek a vadvizes áradásnak kitett legelők és kaszálók, valamint a sekély víztartalmú kutaknak könnyen szennye­ződhető vize. Aggodalmat keltő a patakokban, folyóvizek alsóbb folyásában történő itatás, mert beigazolt tény, hogy pl. a Maros melletti községek legelői és kaszálói majdnem kivétel nélkül a?ért fertőzöttek, különösen a lépfene kórokozó csiráival, mert a lelki ismeretlen károsultak mindenféle állati hullát — igy a lépfenésc- ket is — a Marosba dobnak s ezek mindenütt fertőzik a vizet. Legeltetés, szénakészités tekintetében veszedelmesek a dögterek közelében levő területek is, mert — sajnos — köztudomású, hogy az állati hullákat nem szokta falusi népünk megfelelő mélyen el­ásni s igy annak részeit kutyák kiássák s széjjelhordják, a terüle­teket fertőzik. Ettől a veszedelemtől azért is tartani kell, mert a lépfene spórája a talajban 8—10 évig is tertőzőképes állapotban marad. Az ember befertőződhetik lépfenében beteg állatból szár­mazó hús elfogyasztása után vagy lépfenés állat bőrének lefejtésekor. A már befertőzött állaton a betegség tünetei néha már néhány óra múlva, máskor csak 2—3 nappal később mutatkoznak és jel­lemző a magas, 40—41 C fokra, vagy ezen felül emelkedő lázt izomremegés, nagyfokú bágyadtság, szapora felületes és nehezített légzés, mihez még orrvérzés, véres bőlsárklűrltés, vér f víz életűt szokott társulni, egyidejűleg pedig különböző testtájakon torok, nyak, szügy, has-alja) tésztás tapintatu, elmosódott határu, meleg, fájdalmas duzzanatok is keletkezhetnek. A takarmányfelvétel szü­netel, a szomjúságérzet fokozott, a tejelválasztás jelentékenyen csökken. A betegség különösen juhokkal és sertésekkel, de nem ritkán szarvasmarhákkal is a legelső tünetek jelentkezésétől számí­tott néhány órán belül végez, máskor viszont napokig is eltarthat és majdnem mindenkor elhullással végződik. Eredményes orvoslást csak az idejekorán alkalmazott lépfene- ellenes vérsavó (szérum) befecskendezésétől várhatunk. Minden tavasszal legalább 2—3 héttel a legeltetés megkez­dése előtt részesítsük őlőcsirás védőojtásban szarvasmarháinkat, fertőzött vidékeken a védekezést ősszel is megismételjük, számolva azzal, hogy az ojtás védöhatása 6-8 hónapnál tovább nem terjed. Kerüljünk az elléshez közeledő anyák, a szopós és a betegesen lesoványodott állatok ojtását, igavonó állatokat pedig az ojtást kö­vető 2—4 napig csak kíméletesen használjunk. Ugyancsak a véde­kezéshez tartozik a legelőkön bővizű, tisztán tartott kutaknak lé­tesítése, a felismerten fertőzött területeknek a legeltetés kizárása mellett történő mezőgazdasági művelése, talajvizek lecsapolása, mentesítése az áradásoktól, óvatosság a kényszervágott állatok hú­sának felhasználása körül, a hnlláknak legalább két méternyi mély­ségre való elföldelése vagy dögkutak létesítése. Mellőzni kell a beteg állatoknál a vérbocsájtást és végül alaposan kell fertőtleníteni azokat a férőhelyeket, melyekben beteg állatok tartózkodtak, de azokat a berendezési tárgyakat és eszközöket is, amelyekkel a beteg állatok érintkezhettek. Fertőzött területen gyűjtött takarmányt etetni nem szabad, beteg állatok bőre, teje, sem ilyentől származó nyersanyag fel nem használható és tilos a lépfenés hulla felbon­tása. A betegség jelentkezését, de már az arra utaló gyanút is a községi hatóságnak vagy az illetékes kerületi állatorvosnak tudó mására kell hozni. A bejelentés vétele után a helyszínére kiutazó hatósági állatorvos a védekezés módjára utasítást ad, de ezen el­járással az állattartó gazdára semmiféle megterhelés nem származik. Védekezzünk tehát a lépfene ellen rendszeres védőojtásokkal, mert egyetlen állatnak az elhullása nagyobb kárt okoz, mint a meny­nyibe egy község marhaállományának védőojtása kerülhet. E. G. Hivatkozzon az Evangélikus Élet hirdetéseire! Hirdetési dijaink: négyzet cm2 4 lej, többszöri hirdetésnél 3 lej, félévi és egész évi hirdetésnél 2 lej. — Apróhirdetések dija: első szó 4 lej, minden további szó 2 lej. Figyelmeztetés. A tavasz beállta után minden évben fel­becsülhetetlen kárt okoznak a különféle báránybőr és szőrme tárgyakban a molyok. Ezért tanácsos, hogy e tárgyakat nyári megóvásra szűcshöz adja. Szakszerű megóvást, egyben javí­tásokat méltányos árban válal Szabó Béni szUcs, Bra$ov-Brassó, Károly Király ütca 28. szám. Telefon 521. SCHERE MEMOS & Társai Brassói posztó-és divatéirugyár. Női és férfi szövetek versenynélküli kivitelben Könyvet, -o Írószert, papirt, o iskolai könyveket ELE KÉS -nél vásároljon! B t' ti $ O V, Sér,. Jtfé/erre IPS GH M TELEFON 491 ü HESSHAIMER J. L. &A. Fűszer-, Gyarmat-, és Festékáru nagykereskedés : s 3 :: Pamutfonalak-, Veteménymagvak-, Kávénagypörkölde B R A $ O y Hoisis H. Fial utólai R. I. Parketta és Faárugyár Telefon 187. Bra^OV, Str. Darstei 35. Telefon 187. LÉPJÜNK BE Egyházunk Jóléti Egyesü letébe. A családban előforduló haláleset nemcsak nagy szomo­rúságot, hanem váratlan kiadásokat is okoz. A halált rendszerint hosszas betegeskedős előzi meg s igy a csa­ládnak nagy nehézséget okoz a temetkezési költségek előteremtése. Gondoskodjunk előre eltemettetésünk költségeiről Egyházunk Temetkezési Egylete minden tagjának 3.000 lej temetkezési segélyt fizet. Tipográfia »ANTAL“ Bra§ov, Calea Victoriei 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom