Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949

1947

7 Egyházegyetemünk nevében dr. Radvánszky Albert egyetemes fel­ügyelő és D. Kapi Béla püspök a következő beadványt intézte a kormány­hoz: ,,Egyházunk mindenkor nagyra értékeli a nemzet jövendőjének építé­sére rendelt törvényhozó országgyűlést, ezért az országgyűlési képviselő­­választásoknál az állami törvényekben megállapított jogi követelések mel­lett magas erkölcsi követelések alkalmazását látja szükségesnek. Egyházunk ezen meggyőződése alapján püspöki karunk 51/XV/1946— 4.7. számú pásztorlevelében külön is felszólította az egyház különböző mun­kakörben működő alkalmazottait, hogy „állampolgári jogukkal éljenek, kötelességüket teljesítsék és országunk alkotmányos újjáépítésének nagy munkájában — egyházunk szolgálatának, érdekeinek gondos figyelembevé­telével — lelkiismeretesen és jól megfontoltan részt vegyenek.“ Az országgyűlési képviselőválasztások megtörténte után lelkiismereti kötelességünk szerint kénvtelenek vagyunk tiltakozó szóval bejelenteni, hogy egyházi munkásaink közül számosán, egyházunk hívei közül pedig tömegesen megfosztattak állampolgári joguktól s jogalapnélküli hivatalos rendelkezések folytán nem teljesíthették kötelességüket. Ezen jogfosztással szemben emeljük fel tiltakozó szavunkat a felelős magyar kormánynál. Tiltakozásunkban külön meg kell említenünk a jogfosztás nagyon szá­mos esetében jogalappá tett azon hazug indokokat, melyek erkölcsi meg­bélyegzéssel illettek becsületes, mocsoktalan, tiszta életet élő férfiakat és nőket. A jog és igazság védelmére rendelt hivatalos szervek eljárása meg­döbbentő merénylet nemcsak a joguktól megfosztott és megbélyegzett em­berekkel szemben, hanem az állammal, az országgal és politikai akaratát 1 örvényes módon nyilvánítani hivatott nemzet egyetemével szemben is. Mint nemzetünk testének eleven darabja és a szent Istentől nyert kö­telezésünk szerint Isten örök igazságainak munkása és őrizője, kéri és várja evangélikus egyházunk a magyar kormány megtorló, elégtételt-adó és jogvédő intézkedéseit. Lelkiismeretünk még három megjegyzésre kötelez. A választási visszaélés jelentőségét egyesek enyhíteni igyekeztek a vá­lasztás eredményére vonatkozó matematikai értékeléssel, jóllehet az kizá­rólag etikai értékeléssel mérhető meg. Meggyőződésünk szerint a magyar kormánynak példateremtéssel is gátat kell vetnie azon önmagában is hely­telen, következményében pedig nemzetrontó felfogásnak, mintha hazánk­ban nem volna politikai morál és annak követelései nem lennének sérthe­tetlen részei alkotmányunknak, melyek ellen büntetlenül vétkezni lehet. Nemzetünk közerkölcsét, népünk erkölcsi köztudatát és lelkiismeretét vé­delmezzük tehát, midőn a választási visszaélésekkel kapcsolatosan a kor­mány szigorú megtorlását kívánjuk. Második megjegyzésünk a választási küzdelem folyamán használt pro­pe, vanda ízléstelen és a vallásos érzületet sértő kinövéseire vonatkozik. A. keresztvénség szent szimbólumai, éppenúgy, mint a nemzeti trikolór, annyira felette állanak minden pártküzdelemnek, hogy ezeknek ilyen célra való használata minden vallásos és nemzeti érzésű enrber jogos ellenérzését váltja ki. Tiltakoznunk kell az ellen, hogy akár a kereszt, akár a feszület, vagy a nemzet színei ízléstelen választási falragaszokon profanizáltassa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom