Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949
1945-1946
44 9. Az egyhazkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére kiküldettek a jegyzői karon kívül; Hőfcr Vilmos, Hanzmann Károly, Buti Sándor Rozsondai Karoly közgyűlési tagok. felvétetett a kerületi közgyűlésre kiküldött tanítóképviselők választasarol szóló jegyzőkönyv, amely szerint egy évi időtartamra kerületi tanítókepviselokul megválasztattak: Buti Sándor vásárosfalui és EördöMi Virgil tolnanémedii népiskolai tanítók. Tudomásul szolgál. Jegyezte : Dr. Bertha Benő egyházkerület! világi főjegyző. l\. Püspök úr a közgyűlés előtt felolvasta évi jelentését, melyre vonatkozó előadói javaslatokat Németh Károly időközben lemondott egyházker. ©. főjegyző készített es Molitorisz János megválasztott e. főjegyző terjesztett ©lő. Ennek kapcsán a közgyűlés az alábbi határozatokat hozza ; 1—2- Köszönettel fogadja a közgyűlés azt a tájékoztatást és irányítást, amelyet püspök úr jelentésének „A magyar helyzet kialakulása“, „Egyházunk nemzeti szolgálata“ (A németek kitelepítése ; az egyházi tisztviselők jogvédelme; nemzeti bünbánatra nevelés;) című szakaszaiban adott. Tudomásul veszi azokat a felterjesztéseket, amelyeket egyházunk vezetősége az egyházunkat legközelebbről érintő ügyekben a miniszterelnök úrhoz és a magyar kormányhoz intézett és püspök úr pásztorlevclét, amelyet a lelkészekhez intézett. A közgyűlés megállapít ja», hogy amiként a múlt időkben evangélikus anyaszentegyházunk a magyar nemzet függetlenségéért, szabadságáért mindig a legelsők között munkálkodott s ezekért, az eszményekért emberben és vagyonban felmérhetetlen áldozatokat hozott s a tiszta evangéliumi tanítással a magyar nemzet erkölcsi megtisztulásán munkálkodott, úgy most is, a második világháború szörnyű anyagi és erkölcsi veszteségei közepette, minden erejével és legjobb igyekezetével iparkodik Urától, a Jézus Krisztustól kapott parancsára és lényegéből kifolyólag a magyar nemzet javát munkálni, előmozdítani s a romokon egy új, boldogabb országot építeni, amely országban igazság, jog és békesség legyen az uralkodó. Ebben a munkájában a közgyűlés számít minden egyháztagnak közreműködésére, legelső sorban pedig felhívja a. lelkészeket és a tanítókat, az egyházközségek elöljáróit és tisztviselőit, hogy imádságaikkal és munkájukkal, teljes erővel álljanak be azok soraiba, akik ezekben a nehéz időkben a nemzet javán fáradoznak. Másfelől kéri a közgyűlés a magyar kormányt, hogy egyházunkat ebben a nemzetszolgálatában jóakaratúlag támogassa, nevezetesen az egyház iskolai és ifjúsági munkájának szabadságát és lehetőségét biztosítsa. Egyházunk múltja, alkotmánya és szervezete, egyházunknak a Szentírásból táplálkozó szelleme biztosítéka annak, hogy a tiszta demokrácia egyházunkban és annak tagjaiban mindenkor megbízható munkásokat talál. A püspöki jelentésnek a németek kitelepítésével foglalkozó részének kapcsán a közgyűlés sajnálattal állapítja meg, hogy az 1941-ben Sopronban tartott közgyűlés azon határozatának, amelyben felhívta a német anyanyelvű gyülekezetek elöljáróit, hogy „álljanak meg a hitben és mint őrállók és pásztorok, akik számadással tartoznak, szüntelen éberséggel és elszánt bátorsággal védelmezzék meg Krisztus nyáját, mellékérdekeket szolgáló áramlatokkal szemben“, az elöljárók minden igyekezete mellett sem lett meg a gyülekezetekben mindenütt az az eredménye, amit remélt és várt. Voltak olyan egyhaztagjaink, akik örömmel látták, sőt közremunkáltak, hogy a hazai németség külön államot alkosson a magyar államban s behódoltak egy olyan imperialista
