Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949
1945-1946
30 'anazon Elítéltetése mindnyájunk szívén vérző sebet ejtett és lelkünkre úgy* i aj dalom és aggodalom ólomsúlyú terhe helyezkedett. Fellebbezés alatt álló bírósági ítélettel állunk szemben. Bírósággal nem vitatkozhatunk, ellene nem tiltakozhatunk, vele perbe nem szállhatunk. De a fellebbezett ítélet maga is ítélet alá kerül s igazságosságának kétségbevonását bizonyítja a vedelem és a vád képviselőinek benyújtott fellebbezése. Az elsőfokú ítélet kimondása után egyházegyetemünk vezetősége, a keresztyén egyházak (róm.^ kát., reí. és evang.) lelkivezetői külön beadványban adtak kifejezést a kormánynál azon meggyőződésüknek, hogy egyházi munkatéren tett nyilatkozatok! megítélésénél politikai szempontok helyett egyházi szempontokat kell alkalmazni, különbséget kell tenni politikusnak politikai célzattal es egyházvezető embernek egyházi és egyházvédelmi célzattal tett beszédei, a beszédek elhangzásának időpontja és bizonyítottnak vehető célzata között.^ A keresztyén egyházak lelki vezetőinek memorandumát küldöttségileg átnyújtottuk a nemzetgyűlés elnökének, a miniszterelnöknek, a kultuszminiszternek és igazságügyminisztemek. Dunántúli egyházkerületünk nevében a miniszterelnökhöz e tárgyban külön beadványt intéztem. Egyháze gyet érnünk a tiszai egyházkerülettél együtt f. évi július hó 8-án közös beadványt intézett a Magyarországi Nemzeti Főtanácshoz és pertörlés elrendelését kérte. Megmozdult az elítélt püspök nyíregyházai gyülekezete és többezer aláírású beadvánnyal fordult a miniszterelnökhöz. A magyarországi Evangélikus Lelkészegyesület külön felterjesztésben tett bizonyságot Túróczy Zoltán egyéniségéről, lelkületéről és munkájáról. A Tiszavidéki Egyházmegye külön beadványban terjesztette elő kérelmét s példáját követte több más egyházmegye is. Győr városának keresztyen egyházi vezetői a kormányhoz intézett felterjesztésükben együttesen tettek bizonyságot Túróczy Zoltán .'politikafeletti egyházi szolgálatáról, nemzetépítő missziói munkájáról és egyéniségének nemességéről. A beadványt a róm. kát. egyház részéről a püspöki helynök, a református egyház részéről a gyülekezet vezetői írták alá, az evangélikus gyülekezet vezetőségével együtt. Egyházunk különböző szerveinek megmozdulása többet jelent a szeretet és részvét kifejezésénél. Mindegyik erkölcsi és jogi alapon nyugszik s Túróczy Zoltán ügye elvi megítélésének mélységére vet világosságot. Szükségesnek látom, hogy ez a megítélés világossá váljék, azért közlöm a keresztyén egyházaknak a miniszterelnökhöz, a nemzetgyűlési elnökhöz, a kultuszminiszterhez és igazságügyminiszterhez benyújtott memorandumának következő szakaszát: „Szükséges, hogy ezekben a bírósági ügyekben tiszta és világos elvi állásfoglalás, egységes és igazságos joggyakorlat alakuljon ki.. A nem politikával foglalkozó, hanem pásztori missziót végző egyházi embereknél, illetve egyházi öszszejöveteleken és üléseken bizonyságot tevő világiaknál, az állítólagos orosz egyház- és vallásellenességgel kapcsolatban, az orosz megszállás előtt tett kijelentéseket az ügyészségek ne minősítsék háborúra úszító-, vagy az orosz nép méltóságát sértő cselekedeteknek, hanem az igazság és méltányosság elvének megfelelően olyan nyilatkozatnak tekintsék, amelyek tisztán a vallásos élet körébe tartoznak és ott bírálhatók el... Nagy méltánytalanság volna, ha egy buzgó egyházi férfiú missziói bizonyságtételeiben, hitvalló hivatalos nyilatkozataiban, amidőn hivatását teljesíti azzal, hogy a hitetlenség ellen küzd és e küzdelemben Oroszországot is megnevezi, olyan elbírálás alá esnék, mintha ezt a nyilatkozatot a megszállás utáni helyzet ismeretében tette volna meg. Egészen más, amikor valaki hitvédelmet folytat és ebből a szempontból ítéli el Oroszország megelőző egyházpolitikáját, mint amikor egy politikus háborút akar foly - tatni, illetve háborút akar megnyerni s ehhez eszközül használja azt a közke-
