Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941-1949
1944
Ui 20-án fejeződött be a munka ünnepélyes tanév-zárással, melyet kétnapos budapesti és nagytarcsai út követett. A tantárgy-csoportok a következők voltak: „Mindennapi élet“ gyűjtőnéven: írás, Fogalmazás, Számolás, Ének, Zene, Egészséges élet, A természet világa, Közügyekben való jártasság. „Mezőgazdaságunk“ gyűjtőnéven: Földművelés, Növénytermesztés, Állattenyésztés, Növényegészségügy, Állategészségügy, Konyhai gyümölcskertészet. „Magyarságunk“ gyűjtőnéven: A magyar könyv; A magyar múlt; A magyar föld. „Keresztyénségünk“ gyűjtőnéven: A Biblia, Keresztyén hit és élet, Egyházunk múltja s jelene, Szolgálat a gyülekezetben. Ezenkívül hosszabb-rövidebb tanfolyamok is tartattak a következő kérdésekről: Talajművelés, takarmányozás, magyar néprajz, magyar paraszttársadalom. Az előadói karban volt lelkész, orvos, ügyvéd, gazdasági főiskolai tanár, kertészeti főfelügyelő, festőművész, stb. A népfőiskolái munkát élénkítette a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek és a Levente Egyesületek Országos Központja rendezésében megtartott háromhetes népfőiskolái tanfolyam. Népfőiskolánk nevelő munkát igyekezett végezni, az Isten igéjére engedelmesen figyelő, imádkozó ifjakat nevelni, akik a bűn megismerése után állandóan harcolnak Krisztusban elrejtett életükért. Nem áltatja magát azzal, hogy 4—5 hónap alatt elvégzi egy élet munkáját, hanem indítást, ad, Krisztushoz vezet, Benne megerősít, hogy a mindennapi élet minden viszonylatában hívő embert találjon az Isten. A fiú-népfőiskolát meglátogattam, néhány napig velük voltam s előadásokat tartottam. 22. Egyházkerületünk leánynépföiskolai munkája. Ebben az évben a farádi gyülekezet adott otthont leány-népfőiskolánknak, melyet harctéri szolgálatot teljesítő Veöreös Imre egyházkerületi missziói lelkész helyett felkérésemre Szalay Sándor lelkész vezetett f. évi november hó 30-tól március hó végéig. 19 bentlakó vidéki leány és több bejáró helybeli leány gazdagodott a leány-népfőiskola munkája által. Leányaink a nekik juttatott nevelőmunkán kívül 450 órai tanításban részesültek. Célját leánynépfőiskolánk az egyéniség átalakításában látta. Számára az evangélium nemcsak járulék és keret volt, hanem alapozó és építő munka. Általa Isten színe elé állott naponként és belőle táplálkozott. Evangélikus egyházszerető leányokat igyekezett nevelni, akik egyéni értékeikkel szolgálják gyülekezetüket, közösségüket, egyházukat, nemzetüket. Az előadók között volt lelkész, tanító, orvos, gazdasági iskolai tanár, diakonissza, állatorvos, élelmezési előadó, stb. A leánynépfőiskola női vezetését Malaga Elza diakonissza nővér és Hajba Erzsébet végezték nagy áldással. Részt vettem a leánynépfőiskola ünnepélyes megnyitásán és a munkaév ünnepélyes bezárásán. Mindkét alkalommal Isten Igéjét hirdettem az istentiszteleten és szóltam a leánynépfőiskola résztvevőihez.
