Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1933-1940
1939
48 Ugyanakkor tárgyalt az elnökség Sopronyi Thurner Mihály polgármesterrel, ki a város részéről helyezett kilátásba építési államsegélyt. Május 26-án meglátogatta tanítóképzőnket Gróf Csáky István külügyminiszter és kísérete, megtekintette annak épületét és megállapította, hogy tényleg feltétlen szükséges az új épület emelése. 55. Német és tót tanfolyam soproni tanítóképző intézetünkben. A Theologus Otthonával kapcsolatos egyházi német és tót tanfolyamot ez évben is fenntartottuk. Az előbbinek vezetője Kaiser József segédlelkész, az utóbbié ideiglenesen Báró Podmaniczky Pál egyet, theol. tanár volt. Résztvevők száma 8, illetőleg 7 volt. 56. A soproni Evangélikus Líceumi Diákotthon ebben az évben is a teljes ötvenes növendék-létszámmal működött. Valamennyi növendék evangélikus volt. Ezek közt dunántúli kerületünkből volt 43, a dunáninneniből 3, a bányaiból 4 növendék. Az intézetet vitéz Magassy Sándor igazgató vezette Bárdosi Sándor nevelő-tanár és Pusztai László nevelő-lelkész közreműködésével. Az intézet munkájából elismerésre méltó buzgósággal vette ki részét Dr. Lipner Pál intézeti orvos és a diákotthon-bizottság. Az intézet nevelői munkaprogrammja az elmúlt évben is a magyar lutheránus egyéniség kialakítása volt. A fősúlyt arra fektette, hogy a növendékek helyes fogalmat nyerjenek a nemzet és az állam lényegéről és az Istenhez való viszonyáról. E kitűzött feladatát olyképpen igyekezett megoldani, hogy a már tavaly bevezetett „intézeti bemutatók“-on, pásztori beszélgetéseken, az egyénenkénti foglalkozás alkalmával, a reggeli és esti rendszeres istentiszteletek keretében az I. Hitágazat eszmei lényegét domborította ki. Az igazgató az év folyamán négyszer részletes tájékoztatást küldött a szülőknek gyermekeik tanulmányi helyzetéről és lelki világáról, valamint testi fejlődéséről is. Ezekben mutatott rá azokra az észlelt lelki adottságokra, egyéni sajátosságokra, amelyek sok és jelentős magyarázatát adták a növendékek lelki minőségének, érdeklődési körének, magaviseletének és valláserkölcsi felfogásának. A házi áhítatokat, mint a vallás-erkölcsi nevelés legfontosabb eszközét, az igazgató, a nevelők és a nagyobb diákok naponként felváltva tartották tematikusán összeállított szentleckék alapján. A házi áhítatok sorában volt 60 irásmagyarázatos áhítat, melyet az igazgató és Pusztai László nevelő-lelkész végeztek. A megkonfirmált növendékek az ősz és a tavasz folyamán bűnbánati elmélkedéssel kapcsolatban úrvacsorát vettek. Az értelmi nevelés munkája két részből állott. A felsőbb osztályosokai az olvasásra, az olvasmányok tartalmának erkölcsi és esztétikai megítélésére igyekeztek ösztönözni. Beszélgetések formájában a világtörténelmi eseményekről, azok belső lelki és logikai összefüggéséről is igyekeztek tájékoztatni a növendékeket. A kisebbeknél az értelem nevelése a tanulmányi anyagnak részletes és beható megmagyarázásából és az analitikus gondolkodásra szoktatásból állott. A tanulmányi ellenőrzések, kikérdezé-