Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1933-1940

1939

4. D. Kapi Béla püspök köszönetét mond ügyv. alelnöknek szeretetteljes üdvözléséért. Az elnöki megnyitóhoz hozzáfűzi, hogy a hangos propagandánál még veszedelmesebb az a csendes, lopódzkodó propaganda, mely aláássa evangélikus egyházunknak azt a hivatását, hogy az evangélikus egyház történelmi hivatást hordoz. Nincsen nagyobb propagandája az evangélikus egyháznak, mint mikor a lényegből folyó hivatását betöltve megmutatja a világnak, hogy ő valóban az ige egyháza és valóban a Krisztus egyháza; hogy nem holt, keresztre feszített Krisztust szolgál, hanem szolgálja az örök életű Krisztust, aki tegnap és ma és ugyanaz örökké.

5. Az elnöki jelentés szerint az egyes egyházmegyei lelkészegyesületek eredményes és áldásos munkásságot fejtettek ki. Több előadás foglalkozott a kijelölt Mele-pontokkal, nevezetesen: „Az állam és egyház normális viszonya“, „A lelkész és a politika“, „Az eucharisztia és az evangélikus egyház“, „A lelkészi becsületszék“ c. tételekkel. Egyéb témák voltak még: az egyházi törvények és az egyházi adózás, a keresztség és a keresztelési agenda, az úrvacsora, a konfirmáció és a konfirmáció-oktatás, a megkonfirmált ifjúság lelkigondozása, az ifjúság problémái, az ige és a prédikálás, az újszövetség egyházfogalma, anyakönyvek, nemzeti szocializmus, lelkésznevelés, szemipelágiánizmus egyházunkban, a német kisebbségi kérdés, szórványgondozás, traktátusok, oxfordi csoport-mozgalom, vasárnapi iskola, gyülekezeti evangelizáció, a családok lelkigondozása, a lelkész lelki problémái, az ifjúsági munka módszerei. Az egyesületek összesen 33 értekezletet tartottak, ezeken 59 előadás hangzott el; 53 előadó volt. Az előadók a következők voltak: vitéz Balogh Ernő, Bácsi Sándor, dr. Bányai Béla, Bárdosi Jenő, Bödecs Károly, Budaker Oszkár, Büki Jenő, Cséry Lajos, Egyházy János, Fuchs János, Garam Zoltán, Gerencsér Zsigmond, Gyarmathy Dénes, Gyarmathy Ferenc, Halász Béla, Hering János, Komjáthy Lajos, Kovács Béla, Kovács István, Kóts Lajos, Kutas Kálmán, Lágler Béla, Lakatos György, dr. Mohácsv Lajos, Mohácsy László, Molitorisz János, Molnár Sándor, Németh Géza, Németh Károly, Novák Elek, Novák Rezső, Oberndorf Elek, Orbán Lajos, Pölöskey Miklós, ifj. Proliié Károly, Rónai B. Gyula, Rónai Zoltán, Schád Ottó, Schmidt János, Schrauf Endre, Síkos Gyula, Szabó József, Szabó Lajos, Szalay István egyhm. felügyelő, Szalay Mihály, Takó István, Túrmezei János, Túróczy Zoltán, Veöreös Imre, Vértesi Zoltán, Weiss Vilmos Frigyes, Ziermann Lajos, Zongor Endre.

Örvendetes tudomásul szolgál.

6. A tolnamegyei német nemzetiségi kérdést Fábián Imre ismerteti. Az egyházmegyében mintegy 30 ezer német anyanyelvű van. Ez előtt 10—12 évvel kezdődött a kívülről irányított propaganda, mellyel szemben a lelkésztársadalomra két lehetőség várakozott. Az egyik, hogy ezeknek a törekvéseknek hazafias alapon a lelkész az élükre álljon..A másik pedig, ami mellett az egyházmegye többsége állást foglalt, hogy tartsa magát távol teljesen ezektől a mozgalmaktól. Az eredmény egyfelől a mozgalmaknak szélsőséges irányba való tévelyedése, másfelől a hívek és a lelkész közti