Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926-1932
1930
17 foin a püspöki egyházlátogatási munka ideiglenes szünetelését. Az ilymódon felszabaduló munkaerőmet és időmet igyekeztem más munkatéren egyházunk javára fordítani. 15. Lelkészek számára tartandó lelkigyakorlatok. Évek lassan kialakuló tapasztalása meggyőzött arról, hogy egyházunk munkájának, jövendőjének, fejlődésének, vagy hanyatlásának s az ezért való felelősségnek nagyrésze lelkészi karunkon nyugszik. Egyházközigazgatási rendlekezéseknek érvényt szerezhetünk közigazgatásunk rendjének biztosításával és szigorú fegyelemtartással, de egyházunk spirituális programmját rendszabályokkal, paragrafusokkal, fegyelmezéssel hiába próbáljuk keresztülvinni. Átgondolt legszebb terveink levegőben szertefoszló párává válnak, ha lelkészeinkből hiányzik a megértéshez, keresztülvitelhez szükséges lélek. Az idő meggyőződést érlelő tapasztalata vezetett ama gondolatra, hogy lelkészeink részére lelkigyakorlatot kell tartanunk. Nem ijedek meg az idegen-ércü szótól, hanem újból elismétlem: lelkigyakorlatokat kell tartanunk, mert ez a kifejezés határozza meg legvilágosabban munkaprogrammom alapgondolatát és célját. A lelkészek számára tervbevett összejöveteleken a lelkész egyéniségét, hivatását, lelkületét, felelősségtudatát érintő oly kérdésekről kívánnék előadásokat tartani és tartatni, melyek a lelkűiét átformálására alkalmasak s a lelkészi hivatáskor különféle ágazatait megvilágítani képesek. Legalábbis két napig tartó olyan munkaegytittlétet szeretnék biztosítani, mely lelki pihenéssé válik számunkra. Két napot, melyen reggeltől—estig kipróbált lelki vezérek vezetése mellett nem foglalkozunk semmi egyébbel, hanem csak hivatásunkkal, szolgálatunkkal, egyházunkkal, önmagunkkal s az örökkévaló Istennel. Esztendőnként két napot szeretnék kapni minden lelkésztestvéremtöl önvizsgálásra, hivatás meglátásra, erősödésre és elhatározásra. Munkaprogrammom eme pontjának technikai keresztülvitele nem tartozik ide. Magát a tervet nem is jóváhagyás, avagy elbírálás céljából iktatom püspöki jelentésemben, hanem hogy lelkésztestvéreimet tájékoztassam s egyházkerületünk közgyűlésének áldását és imádságát kérjem számunkra. Elgondolásom szerint egyházkerületünket a geográfiái és egyházközigazgatási célszerűségnek megfelelő 5 körre szeretném osztani. Mindegyik kör összejövetelén szeretnék személyesen résztvenni nemcsak baráti egyiittlétiink öröméért s a kartársi kötelék megerősítéséért, hanem mert felelősséget érzek lelkészi karunk lelkületét illetőleg anyaszentegyházunk előtt. Kiválasztott munkatársaimmal együtt végezném el összejöveteleink lelki munkaprogrammját. Minden körben ugyanazokat a kidolgozott problémákat tenném megbeszélés tárgyává s mindenhova ugyanazon munkatársaimmal mennék. Irásközben erőtlennek érzem a szót tulajdonképeni elgondolásom kifejezésére. Van tervezetemnek rejtett része, mely lelki vágyakból fakad, alázatos szív imádságából erősödik, isteni kegyelem gazdagságával tusakodik, amit előre elmondani, argumentációval alátámasztani és igazságként bebizonyítani nem lehet. Ezért a rejtett, áldott célért csak önzetlen alázatossággal lehet 2
