Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1919-1925

1924

4

8. A Veszprémi egyházmegyéből: Takács Elek esperes; Bélák Lajos felügyelő ; dr Mohácsy Lajos, Mihályi Sándor mb. ; Kristóffy Gyula, Hering János, Molnár Gyula jk.

9. A Zalai egyházmegyéből : Fenyves Ede esperes ; Jónás Lajos mb. ; Magyary Miklós, Nagy Lajos, Zsiray Lajos, dr. Berzsenyi Jenő, Kovács Sándor jk.

III. A tanintézetek képviseletében : Hollós János, Fáik Henrik, Arató István és Hamar Gyula igazgatók.

IV. Népiskolai tanítók: Roth Kálmán uraiujtalui tanító a vasi közép és Kiss Lajos győrujfalui tanító a győri egyházmegye részéről.

Mely alkalommal:

A közgyűlést megelőzőleg istentisztelet tartatott, melynek keretében Pálmai Lajos főjegyző buzgó imát mondott és szentigét (II. Kor. 4, 1—11 vv.) olvasott.

1, Az istentisztelet végeztével az egyházkerületi felügyelő ur a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést:

Méltóságos és Főlisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés !

Meleg hitrokoni szeretettel üdvözlöm ez ősi magyar kulturközpont területén egybesereglett híveinket, a gyülekezetek, egyházmegyék és tanintézetek kiküldöttéit.

Köszöntőm a kicsi, de lelkes pécsi gyülekezetei, mely meghívásával lehetővé tette számunkra azt, hogy szeretett hazánknak ezen nagymultu, a megszállás alatt oly sokat szenvedett déli végvárában összegyűlhettünk. — Hálásan köszönöm Pécs városa törvényhatóságának és mélyen tisztelt közönségének ama meleg fogadtatást, melyben egyházkerületünket részesítette.

Mozgalmas, küzdelmes év van mögöttünk, melynek történetét püspök ur Öméltóságának jelentése részletesen tárgyalja.

Engedjék meg, hogy néhány fontosabb kérdéssel én is foglalkozzam.

A világháborút lezáró békekötések óta a győztes államok a legyőzött nemzetek fokozott megterhelésével igyekeztek maguknak kedvezőbb életfeltételeket biztosítani. Ez a végzetes politika úgy a legyőzött országoknak, mint a győztes államoknak valutáját soha nem képzelt mértékben lerontotta. Egész Európa elszegényedett, a társadalmi osztályok anyagi helyzete eltolódott, a köztük levő ellentét fokozódott. Egyesek munka és fáradtság nélkül nemcsak megéltek, de jólétre tettek szert, mig mások megfeszített munka mellett is szegényedtek és lerongyolódtak. Ijesztő mérveket öltő ínség, nyomorúság és ennek nyomán terjedő demoralizáció ezen politika egyedüli eredménye.

Ezen szerencsétlen helyzetben az első reménysugár ez év tavaszán csillant fel s ez a nyugati győztes nemzetek vezető férfiainak azon elhatározása volt, hogy az eddigi politikával’ szakítanak, mert belátták, hogy azt ha tovább folytatják, a legyőzött államokkal együtt maguk is megsemmisülnek. A világháború által legjobban sújtott és tönkretett szegény hazánk talpraállitását kölcsön nyújtásával és a jóvátételnek húsz évre történt megállapításával kívánták előmozdítani. Németországgal kötendő megegyezés most van