Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901-1907

1906

38 tanfolyamot nyit. E tanfolyamra intézetünk két tanára is jelentkezett, neveze­tesen Simkó Endre és Bognár Károly, s a vallás- és közokt. miniszter 31.627. sz. leirata szerint a tanfolyamra ingyen ellátás és 60—60 kor. segél­lyel őket fel is vette. A kézügyességi oktatást jövőre mi is életbe óhajtjuk léptetni úgy a tanítóképzőben, mint a gyakorló-iskolában. Amennyiben a soproni kézügyességi iskola, mely régebben nagy sikerrel működött, feloszlása­kor felszerelésének jó részét intézetünknek hagyta, eszközökkel nagyjában rendelkezünk. Helyiségünk is volna hozzá az intézet udvarán álló régi ház­mesteri lakás épületében, melyet azonban e czélra némiképen át kellene ala­kítani, ami épitészszakértő véleménye szerint csekélyebb költséggel könnyen megtörténhetnék. A kézimunkához szükséges anyag beszerzésével és a tanítás­sal járó költségek fedezésére nézve pedig a soproni keresk. és iparkamarához fordulhatnánk segélyért. Kérem a mélyen tisztelt főiskolai nagybizottságot, kegyeskedjék a kézügyességi oktatás életbeléptetésével járó intézkedéseket meg­tenni. Végül e pontnál még ki kell terjeszkednem a gyakorló-iskolai helyiség kérdésére. Kényszerit bennünket arra, hogy e kérdés megoldásával foglalkoz­zunk, egyfelől tanitástervünknek az a követelménye, mely szerint a gyakorlati kiképzésben a tanári kar minden tagjának részt kell venni ; mostani gyakorló­iskolai helyiségünknek az intézettől való távolsága átlag 10 percznyi lévén, az ide-ode járkálás miatt ez alig kivihető. De kényszerítő követeléssel lép fel az a körülmény is, hogy a mostani szűk s rossz világitásu helyiség épenséggel nem minta-iskolának való. Főtiszt, s méltóságos püspök ur meg is bizta a tanári kart, hogy a kérdés gyakorlati megoldása felett tanácskozzék. Ekközben érkezett Sopron sz. kir. város tanácsának 547. sz. átirata, melyben a gyakorló­­iskolában tapasztalható „közegészségügyi hiányok eltávolitása vagy gyökeres megváltoztatása“ végett ránk irt, hogy azok javításáról „haladéktalanul gon­doskodjunk“. A tanári kar több ülésen behatóan foglalkozott ez ügygyei s a pénzügyi bizottsághoz azt a legtermészetesebbnek mutatkozó s legkevesebb költséggel kivihető javaslatot terjesztette, hogy helyeztessék be a gyakorló­­iskola az intézeti épületbe, s hogy ezáltal az internátus nagyobb rövidséget ne szenvedjen, az emeleti tanári lakás, mint olyan, szüntettessék be. S bár a tanári kar javaslata arra is rámutatott, hogy ugyancsak a városi tanács által kívánt vízvezeték-bevezetési és árnyékszék átalakítási munkálatokkal kapcso­latban a gyakorló-iskola behelyezésével járó munkálatok is aránylag kevés költséggel lennének teljesíthetők, sőt a vele járó átalakítások az intézet jövő fejlesztési tervébe is igen jól beilleszthetők lennének : a pénzügyi bizottság azt nem fogadta el, hanem utasította a tanári kart, hogy más, alkalmasabb bérlet után nézzen a gyakorló-iskola számára. A tanári kar ezt is megtette, de semmiféle eredményre nem juthatott, sőt szinte kizártnak mondható, hogy valahol megfelelő bérhelyiséget találhatnánk. A tanári kar tehát újabb javaslatot dolgozott ki, melyben az egész inté­zet továbbfejlesztésének kérdésével foglalkozva, rámutat arra, hogy mi módon

Next

/
Oldalképek
Tartalom