Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901-1907
1906
36 1. Az iskolai évet a rendes időben és a szokott módon kezdettük meg. A tanítás mindvégig zavartalanul folyt, csak a gyakorló-iskolában szünetelt a tanítás egy hónapig a nagyobb mértékben fellépő kanyarójárvány miatt. Az évvégi vizsgálatok következő rendben folytak le: május hó 28-án volt a IV. évfolyambeliek osztályvizsgálata, 29-én a magántanulóké; május 31-én és junius 1. és 2. napjain voltak a képesítő Írásbeliek, junius 11-én a tornavizsgálat, 12., 13. és 14-én az I., II. és III. évfolyam, 15-én a gyakorlóiskola vizsgálata. Junius 18-án az évzáró ünnepség után az I., II. s III. évfolyam növendékeit elbocsátottuk, a IV. évfolyamot végzett növendékekkel a szóbeli képesítő-vizsgálat még csak jun. 20-án fog kezdődni. 2. A tanítóképző-intézet négy osztályába felvettünk 109 rendes tanulót, 7-el kevesebbet, mint a megelőző évben; a növendékek évfolyamok szerint következőképen oszlottak meg: az I. osztályba beiratkozott 26, a II.-ba 27, a III.-ba 24, a IV.-be 32. Évközben 2 meghalt, 4 eltávozott, az év végén tehát a létszám 103 volt, közülök 99 evang., 2 róm. kath. és 2 izraelita. — Feltünhetik és első pillanatra talán visszaesésnek látszik a növendékeknek az utóbbi években történt apadása. Azonban ha tekintetbe veszszük, hogy a tanitói pályára napjainkban túlságos sokan özönlenek s ennek folytán, hogy úgy mondjam, túltermelés állott elő, mit az a körülmény is bizonyít, hogy a múlt évben végzett növendékek közül még ma sincs mindenkinek állása s hogy az idén még ezideig sehova se kértek tőlünk tanítót : akkor csak örülnünk lehet a létszám apadásán. Sőt kívánatos volna megállapítani, hogy ezentúl egy-egy évfolyamba legföljebb 20—25 tanuló vétessék csak fel. 3. A növendékek szorgalma és tanulásbeli előmenetele általában kielégitőnek mondható ugyan, de aránylag sokan vannak a változó szorgalmuak s az egy-két tárgyban elégtelen előmenetelt tanúsítók, ami bizonysága annak, hogy többeket nem a hivatásszeretet, hanem egyéb szempontok vezérelnek abban, hogy a tanitói pályára lépjenek. Az évvégi osztályzat szerint ugyanis volt 6 ernyedetlen, 44 kitartó, 34 kellő és 19 változó szorgalmú tanulónk; a tanulás eredménye 4-nél általános kitűnő, 32-nél jeles, 43-nál jó, 3-nál elégséges, 21-nél elégtelen. A növendékek magaviseleté is egészben véve megfelelő volt ugyan, de akadtak olyanok is, akikkel szemben szigorúbb fenyítéket kellett alkalmaznunk. Az erkölcsi magaviseleti osztályzat szerint volt 25 példás, 42 dicséretes, 28 jó és 8 szabályszerű. Az ifjúság egészségi állapota is elég kedvező volt, komolyabb megbetegedés csak néhány esetben fordult elő ; egy növendékünk azonban nagyobb mértékű betegeskedése miatt kimaradt, kettő pedig meghalt, ez egyik a szülei háznál, a másik Budapesten a kórházban. 4. A tanári kar annak tudatában, hogy intézetünk legfőbb czélja evang. szellemű s hazafias gondolkodású tanítók nevelése, e czél elérése érdekében minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált úgy a tanítás, mint a nevelés terén. E czél szolgálatában állottak azon egyházias és hazafias ünnepségek is, melyekről a tisztelettel ide csatolt „Értesitő“ közelebbről is beszámol.
