Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1865-1879
1868
9 Eg-yéb pontjai a főiskolák nagybizottmány jegyzőkönyvének helyben hagyatván elfogadtatnak. 26. A somogyi egyházmegyének a sandi leány-gyülekezetnek anyásitási ügyében, valamint a veszprémi egyházmegyének a palotai gyülekezet terheinek könyittése tárgyában hozott Ítélete a kerületi törvényszékre fellebbeztetvén. Egyházkerületi törvényszéki birákul : Kis János esperes és Ostffy Pál felügyelő urak elnöklete alatt Manhardt Mihály, Hering János és Szarvasy Sámuel lelkész, mégis Forster József, Marton Pál, Radó »Dénes és Szeniczey Ödön urak kineveztetnek, jelentésük még e gyűlés folyama alatt beváratván. Jegyzetté Kis Sándor kér. világi aljegyző. 27. Miillner Mátyás kerületi főtanodai igazgató ur beterjesztette az 1867/8-iki iskolai évre vonatkozó tudósitványt s ennek kapcsában szokott hivatalos jelentését, melyben az intézetnek állapotát mind örvendetes, mind kedvezőtlen mozzanataiban részletesen feltünteti. Örvendetes tüneményül említi fel, hogy az isk. évfolytán az anyagiakban semmi fenakadás nem volt, a tanárok mindig pontosan megkapták tiszti dijaikat, a tápintézet a rendkívüli drágaság és az élelmezendők nagyszámának daczára is egyes gyülekezetek és buzgó hívek kegyadományai s különösen a supplicatiónak 867 frt 59 krra menő szép eredménye következtében kölcsönre nem szorult; —■ a tanárok sem betegség, sem más balesetek által nem gátoltatva, egész éven át szakadatlanul folytathatták előadásaikat; — az ifjúság létszáma az előbbi évekhez képest ismét gyarapodásban volt, a mennyiben a tanulók száma 434-re emelkedett. Közülök 65 tanulta a gyorsirászatot, 144 vett részt gymnasticai gyakorlatokban, 41 a nyilvános rajztanitáson; — a tudományos előhaladást illetőleg 177 érdemelt kitűnő, illetőleg dicséretes általános osztályzatot, 201 jó, illetőleg kielégítő osztályzatot; — éretsőgi vizsgát 68 tett, kik közül 10 eximie, 17 cumlaude, 22 bene jeggyel, 20 egyszerűen érettnek jelentetett; — áltáljában az ifjúság túlnyomó nagyrésze az erkölcsi törvények iránt kellő tiszteletet s művelt ifjakhoz illő magaviseletét tanúsított. Ellenben kedvezőtlen tüneményül említi fel, hogy a tanuló ifjak közül némelyeknél, daczára a tanári kar éber figyelmének, a korcsmák és kávéházak látogatása annyira lábra kapott, miszerint nem csak tudományos hanyatlás, de erkölcsi sülyedés is lön következménye; ennek következtében kéri igazgató ur a kér. gyűlést, hogy az előbbi gyakorlattal megegyezőleg, a tanodái szolgai hivatalt ismét felállítani, s annak díjazására 200 frt évi fizetést rendelni méltóztassék. A kerületi gyűlés a jelentésben felhozott örvendetes mozzanatokat kedves tudomásul vette, — a kávéházak látogatása tekintetéből pedig határozatiig kimondotta, miszerint a gymnasiumi ifjúságra nézve e részben a törvények eddigi szigorúsága továbbra is alkalmazandó, — az éretteket illetőleg szabadon hagyatván a tanárok felügyelete mellett a tiszteségesebb kávéházak látogatása, — és hogy általában a fegyelmi eljárás annál hatályosabban gyakoroltathassák, a tanoda szolgai hivatalt 200 frt évi fizetéssel újra felállittatni rendelte. 28. Scheffer Károly tápintézeti gondnok ur szintén beterjesztette a tápintézetre vonatkozó hivatalos jelentését. E szerint az 1867/8-ki iskolai évben 218 ifjú láttatott el a tápintézetben ebéddel és vacsorával, és pedig 8 egészen ingyért, 36-12 írtért, 38-18 írtért, 31-24 írtért, 27-30 írtért, 48-36 frtért. Mint sajnos körülményt említi fel nevezett tápintézeti gondnok ur, miszerint némely gyülekezeteknek fizetésbeni hátramaradása miatt még több szegénysorsu tanulót segíteni nem lehetett, s kéri a hátramaradások behajtására nézve az egyházkerület intézkedését. A kerületi gyűlés méltányló elismerést szavaz tápintézeti gondnok urnák, — a hátramaradásban levő gyülekezetekre nézve pedig megújítja a mult évi kér. gyűlésen hozott azon határozatát, melyszerint azon gyülekezetek ellen, melyek tartozásaikat f. é. Sz.-Mihály napig le nem tisztázzák, az illető egyházmegyei ügyvéd által törvényes kereset indítandó s ennek megtörténtéről a kerületi elnökség az illető egyházmegyei esperes vagy felügyelő urak által f. é. nov. hó első felében értesítendő. A szintén tartozásban levő győri gyülekezet, — mely fizetési illetékét 5 év óta azon okból tagadta meg, mivel azon győr-, komárom- és yeszprémmegyei gyülekezetek, melyek régi szerződés alapján adományaikkal a győri tápintézethez járultak, a kerületi főtanoda újra szervezése óta a sopronyi tápintézethez járulni köteleztettek, — küldöttei által azt kéri, hogy a mennyiben ama gyülekezetek járulékaikkal hozzá vissza nem csatoltatnának ; — a kerület engedje meg, miszerint eddigi tartozását, valamint jövőben a részéről évenkint fizetendő 9 mérő búzát saját tápintézete javára fordíthassa. A kér. gyűlés nevezett gyülekezetnek ezen kívánságát az 1859-ik évi kér. gyűlési jegyzőkönyv 50-ik és 1866-ik évi kér. gyűlési jegyzőkönyv 26- és 27-ik pontja értelmében nyújtott ígéret alapján méltányosnak találja, és a mennyiben a sopronyi Conventtel kötött szerződéssel nem ellenkezik, telyesitendőnek határozza. 3
