Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1843-1879

1877

16 -3. a kér. főiskolai nagybizottraány, tagjai által az intézetet évenkint többször meglátogat­óján, hiteles tudomást szerezzen annak szelleméről s működéséről ; rendes félévi vizsgáit figye­lemmel kisérje s mindezekről hivatalos jelentést terjeszszen a kerületi gyűlés elé. Végre ugyanezen pont alatt jelenti, hogy a felügyeleti jog gyakorlását az „Egyházi rend­szer“ 389. §-a értelmében hivatásának tekintvén, a felügyelettel ez évre a kerületi iskolai kis­­bizottmányt bízta meg ; a küldöttség} jelentésben foglalt s a kér. főiskolai nagybizottmány által elfoga­dásra ajánlott vélemény s a felügyeleti jog gyakorolhatására nélkülözhetlen feltételek, a kerület részéről egész terjedelmükben helyeslőleg elfogadtattak és ezen feltételeknek az intézettulajdonos részéröli elfogadásához és teljesítéséhez köti az egyházkerület védő oltalmát s az állam irányában a felelősség viselését. Miről Lahne Frigyes magán tan- és nevelőintézettulajdonos — főt. Superintendens ur által hiteles jegyzőkönyvi kivonat­ban tudomás és a feltételek elfogadása esetében alkalmazkodás végett — értesittetni rendeltetett. A kér. főiskolai nagybizottmánynak ez évre a felügyelet gyakorlása iránti intézkedése tudomásul vétetett. XI. pontja alatt előterjeszti, miszerint a tanév alatt elhalt Petrik János tanárnak tantárgyait fél éven keresztül Rajcsányi János, Mülluer Mátyás és Grombótz Miklós tanárok tanították, miután hasonló esetekben korábbi eljárás szerint az adott órák száma arányában dijazaudók, ezen rend­kívüli kiadás utalványozására az egyházkerület felhivatik ; a megfelelő összeg a tanodái pénztárból utalványoztatok, miről a kerületi pénz­­tárnok és számvevő értesittetnek. 50. Olvastatott a kér. főiskolai nagybizottmány f. évi junius 20-án Sopronban tartott gyű­lésének jegyzőkönyve, melynek 6-dik pontja szerint Király József Pál, Kolbenheyer Mór és Braun Nándor a kér. főiskolai kisbizottmány tagjai — mint a Láhne-féle magán tanintézet felügyeletével ez évre megbízottak — jelentik, miszerint a nevezett intézetben nagyrészt kielégítő tanerők működnek, s az intézet szelleme hazafias, miről a magyar-nyelv tanítására fordított gond s a magyar nyelvnek az intézet felsőbb osz­tályaiban néhány tantárgyban tannyelvül való folytonos használata is bizonyságot tesz ; megnyugtató tudomásul szolgál. 12-dik pontja alatt felvétetett Mülluer Mátyás a soproni főtanoda igazgatójának a főtanoda szellemi beléletéről hű képet adó évi jelentése, melyszerint a gymnasiuinban 308 tanuló, a theologiá­­ban 18 hittauhallgató Íratott be, összesen 326 ; az év végén jelen volt 300 gymnasiumi tanuló és 16 hittanhallgató, összesen 316-an. A főtanodai ifjúság között — ide nem értve a képezdei növen­dékeket — 2203 írt és 5 db arany ; theologiai, illetőleg tanári pályára készülő, a főtanodában vég­zett academicusok között 1260 frt ; más pályára készülők között 896 frt, összesen 2156 írt osztatott ki az iskolai évben ösztöndíjul. — Hálásan felemlítendő, hogy a nmlt. vallás- és közoktatási minisz­térium ez évben a főtanoda egy növendékét a Balassa Zsuzsánna-alapitványból 120 frtuyi ösztöndíjban részesité. Az ifjúság erkölcsi viselete s tudományos törekvése — kevés kivétellel — általában ki­elégítő volt; erkölcsi nagyobb vétségért az elutasítás egy ifjú ellen alkalmaztatott; a tanulóifjúság ön­érzetét és erkölcsi jó közszellemét jellemzi, hogy a botrányt elkövető ifjúnak elutasítását — az ifjú­ság becsületén ejtett sérelem orvoslásául — saját tanulótársai kérelmezték. A tudományos művelődés, önszorgalom és munkásság általi fejlesztésének a gymnasium fel­sőbb osztálybeli ifjai s a hittanhallgatók között szép jelei s eredményei jelezhetők ; a theologiai egy­let, valamint az összes ifjúság által kitüzetni szokott pályakérdésekre beérkezett s az illető szaktaná­rok által megbírált pályamunkák nemcsak jóakaratról, de sikeres törekvésről tesznek bizonyságot. A főtanoda kebelében létező magyar önképző-egylet a munkásságnak és nemes versenynek hasznos te­réül mutatkozott, s az ez évben életbe lépett néhai báró Radó Gedeon „Radó Lajcsi“-féle alapítványa ez irányban üdvös ösztönül és serkentőül fog szolgálni. Az ezelőtt két évvel tanári felügyelet alatt létrehozott ifjúsági olvasókör az ifjúság szellemi s erkölcsi emelésére hatását nem tévesztő, mert a napilapok s folyóiratokból mentett szellemi táplá­lék, társalgás és eszmecsere megóvja az érettebb ifjúságot oly közhelyek látogatásától, hol az idő és pénz pazarlásán kívül még erkölcseit is veszélyeztetheti. Azonban az igazi vallásosság az erkölcsiségnek legbiztosabb s legszilárdabb alapja, melynek ébresztésére s ápolására az igazgató és tanári kar buzgón törekedett, de mégis az egyháziatlanság s a köz isteni tiszteletek elhanyagolása a felsőbb osztályok hallgatói között — a hittanhallgatókat sem véve ki — mindinkább elharapódzik ; s az igazgatóságnak rendelkezésére álló szokott eszközök alkal­mazásával ezen ugylátszik korunk szellemében gyökeredző bajnak orvoslása nem sikerült ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom