Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1843-1879
1878
17 férfiak, hogy tovább az intézetben alkalmazásba volt tanrend a főtanoda tantervének megfelel, hogy az intézet protestáns jellegű, és hazafias szellemű, és minden osztályban néhány tantárgy magyar nyelven tanittatik, eltekintve a magyarnyelvnek mint a tárgynak tanításától, melyekről maguknak a tanév folytán tett látogatásaik alkalmával, és közvizsgák idején szereztek meggyőződést, mely jelentések a nagybizottmány által helyeslőleg felterjesztetvén; tudomásul szolgál. q) Ugyan a bizottmány! gyűlés XVII. pontja mellett beterjeszti Neubauer János igazgató az igazgatása alatt álló f.-lövői tanintézetekről évi jelentését, mely szerint a felső-lövői tanintézetek tanuló ifjúsága az elmúlt tanévben összesen 185, tehát az előbbinél több, hogy a tanszergyüjtemény is örvendetesen gyarapodott ; hogy tanitó-képezdéje szép látogatásnak örvendett és hogy a reál-gymnasium mellett egy külön előkészitő osztály életbe léptetése is elhatároztatott, és ezen jelentés mellékletében átküldi a vasmegyei közigazgatási bizottságnak múlt év szeptember 5-ről jegyzőkönyvét, mely a vasmegyei kir. tanfelügyelő azon jelentése alapján, hogy a f.-lövői tanintézetekben a magyar szellem és érzelem buzgó ápolásra talál, a közigazgatási bizottság határozatából az egyházkerületnek is tudomásvétel végett megküldetett; mindezeket a kerületi gyűlés megnyugvással és örömmel fogadta, és az iskolai nagybizottmány ajánlatához képest, egyszersmind a felső-lövői tanintézeteket hazai és külföldi gyámintézetek hathatós támogatásba ajánlja. r) Az előbbi pont kapcsán felvétetett a tolna-baranya-somogyi egyházmegye bonyhádi algymnasiumnak a múlt tanévről beküldött iskolai értesítője ; mely tudomásul vétetvén, az egyházmegye utasittatik, hogy ezentúl az iskola igazgatósága által az algymnasiumról évi jelentését a kerületi iskolai nagybizottmányhoz mindenkor beterjeszsze. 39. A jelen kerületi gyűlés jegyzőkönyv 32-ik pontja alatt a felállítandó theologiai akadémia kérdésében kiküldött választmány beterjeszti jelentését, mely szerint a beérkezett 14 szavazat közül a túlnyomó többség az egyetemes bizottság javaslata értelmében elfogadja Pozsonyt az akadémia helyéül, az előirányzott 250 frt költségkivetés utján való viselésére csak két nyilatkozat ajánlkozik, és a nagy többség határozottan tiltakozik a gyülekezeteknek újabb megterheltetése ellen, két szavazat pedig általában kétségét és aggodalmát fejezi ki az iránt, hogy az előirányzott költség nem is elég egy kellőleg szervezett, és tudományos felelősség követelményének megfelelő akadémia mellőzhetlen szükségeire; mely eltérő vélemények és nyilatkozatok egybevetésével és mérlegelésével javasolja a választmány, mondja ki az egyházkerületi gyűlés, miszerint Pozsonyt elfogadja az akadémia helyéül ezen két feltétel alatt: 1. hogy az egyházkerületre esendő 250 frt költség az egyházkerülettől három év leforgása előtt nem követeltetik, és három év után is csak az akadémia életbe léptetése esetében, 2. hogy az akadémia életbe léptetése csak akkor lesz eszközölhető, ha a tanárok nyugdíjaztatásáról gondoskodva lesz. Végül az egyházkerület figyelmébe ajánlja a fehér-komáromi esperesség nyilatkozatában kifejtett azon óhajtását, hogy a pozsonyi gyülekezettel az akadémia iránt kötendő szerződésben külön czikk által tartatnék fenn az egyetemes egyház azon joga, hogy az akadémiát kedvezőbb viszonyok közt Budapestre tehesse át; a választmány véleménye elfogadtatván, a kerületi gyűlés az egyetemes gyűlésre küldendő képviselőit ez értelemben utasítja. 40. A kerületi népiskolai bizottmány f. év augusztus 1-én Pápán tartott gyűlése jegyzőkönyvének A. 1-ső pontjával beterjeszti a népiskolák állapotát tárgyazó terjedelmes és kimerítő jelentését, mely jelentésével távolról sem akarva elhitetni az egyházkerülettel, mintha a nópnevelés és iskolaügyben már nem lenne több kívánni való és ezentúl e téren teendője nem volna, palástolatlanul feltakarja főbb sebeit és hiányait névszerint kiemeli, hogy hanyag mulasztások még mindig gyakoriak, hogy 33,048 tanköteles gyermek közöl 4178 gyermek még mindig iskolázatlan, mégis átalában véve, népnevelésünk terén mutatkozó jelenségekből, mozzanatokból népnevelésünkben haladást és örvendetes lendületet jelez, mire nézve hivatkozik azon körülményre, hogy inig 1875-ben az iskolázottak száma a népességnek csak 14%-át tette, addig az ma annak 1772%-át képezi, mig a múltban nyári iskolát nem is ismertek gyülekezeteink, vagy csak igen kevesen, addig ma 22,709 elemi iskolás közöl 19,200 gyermek élvezi télen-nyáron az iskola áldásait, mig csak 509 gyermek nélkülözte a szükséges tankönyveket, addig 22,200 gyermek tankönyvei el volt látva; mig a múltban kilépők közül csak kis rész tudott Írni olvasni, ma kimutatás szerint az iskolába járó 21,178 gyermek olvas és ir és 1501 a csak olvasni tudó. Az összes iskolákban működött 346 tanitó, ezek közt 336 képesített 10 nem, más hivatalt is viselt 4 lelkészséget, 4 segédlelkészi hivatalt és 8 biztosítási ügynökséget. Tanterem van ugyan annyi ahány tanitó, és igy egy tanítóra, illetőleg 1 tanteremre esik átlag 65 gyermek, de a 5
