Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1843-1879
1871
5 36. B. Prónay Gábor egyetemes eg-yházi felügyelő ur 54. szám alatt kelt intézvényével arról értesíti az egyházkerületet, hogy a. folyó évi egyetemes gyűlés határidejéül f. évi októberhó 4-ik és következő napjait akként tűzte ki, miként az előtanácskozmány október 3-án délutáni 5 órakor fog a pesti egyház díszteremében megtartatni, tudomásul vétetvén, ezen egyházkerület részéről képviselőkül a következő egyházi és világi tagok választattak: Kirchknopf Mátyás, Andorka János, Schleining Károly, Tatay Sámuel, Poszvék Sándor, Eösze István, Eösze Zsigmond esperesek, — Kolbenheyer Mór, Schneller Vilmos, Ritter István, Szarvasi Sámuel, Horváth Sándor, Fleischhakker Károly és Hering János lelkészek; Takács Lajos, Klauzer Károly, Perlaky Dániel, Toperczer Károly, Yéssey Sándor, Matkovich Tivadar, b. Prónay Dezső felügyelők, — úgy Eőri Sándor, Radó Kálmán, Petrik Ján. Jakab, Király József, Kis Sándor, Marton Pál és Ostffy Pál világi tagok, 37. Székács József bánya kerületi ág. liitv. superintendens közli az 1870. évi egyetemes gyűlés 35. pontja értelmében kiküldött bizottmánynak az országos államsegély felemelése tárgyában tett lépéséről s annak kezelésére vonatkozó javaslatáról szóló hivatalos jelentését, E szerint az országos segély felemelése iránti kérvény beadására nézve a főtiszt, egyetemes gyűlés elnöksége intézkedvén, a bizottságnak ez irányban egyébb teendője nem volt, mint, hogy egyes tagjai által a kérvénynek a törvényhozás által kedvezőlog leendő eldöntésére hasson, — sajnálattal jelenti azonban, hogy működését siker nem koronázta. Az egyház szabad rendelkezési jogát illetőleg pedig azon véleményét terjeszti elő, hogy a kérdés egyelőre vita tárgyává ne tétessék, hanem annak megoldását várjuk a jövő alakulásoktól. Az országos segély-összeg miként leendő elosztása és mily arányban leendő felhasználása iránt végre azon javaslatot terjeszti elő: hogy ez összeg a négy egyházkerület közt egyenlő négy részben osztassék fel, úgy hogy minden kerület öt öt ezer forintot kapjon, 2) Hogy ezen 5 ezer forintnyi összegnek az illető kerületek részére leendő kiadása előtt, minden egyes kerület illetőségéből 1000 frt az e. e. e. gyámintézet gyarapítására levonassék, 3) Javaslatba hozza, hogy a gyámintézetre adandó összeg levonása után föntmaradó 4000 írtból évről évre 500 frt a kerületekben lévő özvegy és árvaintézetek tőkéjéhez csatoltassék, 4) A fenmaradandó 3500 frt pedig adassák ki az egyes egyházkerületeknek, hogy az általuk leginkább érzett nélkülözések fedezéséről saját körükben intézkedhessenek. Az egyházkerület akként lévén meggyőződve, hogy evang. egyházunk állását a jövőre inkább biztosítja az által, ha az állam által megszavazott évi segélyt azonnal és közvetlen valódi rendeltetése czéljára a szükséggel küzdő gyülekezetek szellemi emelésére fordítja, semmint ha annak nevezetes részét egy a jövőre szolgáló segélyezési alap képezésére megtakarítaná, — mert egyrészről egyes gyülekezetek szükségét oly kiáltónak találja, hogy ezeket egy jobb jövő reményére utalva segély nélkül hagyni az irántuk érzett meleg részvétnél fogva nem képes, és mert azon meggyőződésben van, hogy e szükségben szenvedőknek szellemi emelése által azoknak anyagi jólétét is inkább előmozdítja, semmint, ha évek folytán azoknak anyagi segélyezésére évenként bizonyos összegecskét fordíthatna, — mert ez egyházkerület a gyülekezetek fennállását és biztosítását inkább az élő-tőkék a hívek által sem mint néhány ezer frtnyi alapítvány által véli elérhetni. Ezeknél fogva a bizottság javaslatát részéről el nem fogadhatja, hanem mind az arányra nézve még előbb hozott határozata, mind a kezelésre nézve eddig követett gyakorlata mellett továbbra is megmarad, — s az egyetemes gyűlésre küldött képviselőit ily értelemben utasítja. 38. A tolna-baranya-somogyi egyházmegye beterjeszti f. évi jun. 14. és 15-én közgyűlése 39. számú jegyzőkönyvi pontját, melyben indítványozza annak egyetemes gyűlésünk által leendő kimondását, hogy mindaddig, inig a magyarországi hitfelekezeteknek és fenálló egyházaknak egymáshozi, és államjogi viszonyai vagyoni tekintetben is törvényhozásilag nem rendeztetnek, jelenlegi közjogi viszonyára nézve magát megnyugtatva nem érzi és nevezetesen az államnak másokhoz arányosított segélyezésére jogigényeit föntartja; az egyházkerület az indítványban foglalt elveket helyesli ugyan, s a kormány által nyert nagyon csekély segélyezés által jogos igényeit kielégítve nem találja, — mindazon által ez érdemben újabb határozat hozatalát szükségesnek nem tartván, képviselőit oda utasítja, hogy a tavali egyetemes gyűlés 35. jegyzőkönyvi pontja értelmében továbbra is járjanak el. 39. Superintendens ur beterjeszti az 1870. évi aug. 17-ről a f. évi aug. 22-ig terjedő, az egyházkerület közügyéit és hivatalos eljárását tárgyazó évi jelentését, — melynek 2
