Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1843-1879

1863

?. Nyomban egyházkerület! fölügyelő ur, az egyházkerület képviselőit vallási ügyeink buzgó tárgyalására liiván fel, kcgyeletteljes szavakban ujitá meg emlékezetét két jelen évben elhunyt férfiúnak Hrabovszky János felügyelő és Vimmer Ágoston lelkész urnák, kik egyházi ügyeink körül mind végig kiváló buzgalmat tanúsítottak. Fölemlité továbbá, hogy mélt. b. Prónay Gábor, egyetemes felügyelő ur e f. évben soproni főtanodánkat a nyári vizsgálatok ideje alatt meglátogatván, annak szellemi gyarapodásáról kedvezőleg nyilatkozott; anyagi álapotáról is főtanodánknak ez évben örvendetesebb jelentést tevén, az esperességi elnökségeknek ez érdem­­beni buzgó közreműködését méltányló A soproni tanitó-képezde szellemi állapotának kedvező­ségéről is annál nagyobb örömmel tön jelentést, mivel ezen intézetünk anyagi tekintetben foly­vást szükséggel küzd, s azt egyes jószívű adakozók, úgy mint gyülekezetek is ezen évben is önkéntes segedelembe részesíték. Végre köz'udomásra juttató tavali kér. gyűlésünk jegyzőköny­vének 4. pontja nyomán, hogy az egyházkerületi egyházi főjegyzőségre Karsay Sándor, győri esperes, az aljegyzőségre Tót János, kemenesalyi esperes ; mégis a világi főjegyzőségre Eőri Sándor volt aljegyző és aljegyzőségre Kis Sándor, győri felügyelő urak lőnek általános szavazattöbbséggel elválasztva. Mindezek örvendetes tudomásul vétetvén, az újonnan választott jegyzők az esküt letették s helyüket elfoglalták, letett esküjük jegyzőkönybe foglaltatván: En N. N., mint a dunántúli ágost. hitv. evang egyházkerületnek általános szavazattöbbséggel megválasztott (egyházi s. a t.) jegyzője, esküszöm az élő Is­tenre, ki atya, fiú és lélek, hogy én egyházamnak országos békekötésekkel és több honi törvényekkel biztosított önkormányzati jogához lelkem egész erejével ragaszkodni, gyűléseinken rendesen megjelenni, ott hivatalom tiszte szerint a gyű­lési tanácskozásokat éber figyelemmel kisérve, a többség szerinti határozatokat lelkiisméretesen jegyzőkönyvbe iktatni, a kezemre bízott okiratokat hiven meg­őrizni s magamat általában egyházunk törvényeihez és határozataihoz mindenek­ben alkalmazni, mindenkor kötelességemnek tarfandom. Isten engem úgy se­­géljen ! 3. Elnök Superintendens ur szóval jelenté, hogy f é. Febr. 22-én elhunyt jelesünk Néli. Hrabovszky János, vasi-felső felügyelő urnák, egyházunk ügyei körül kitüntetett érdemei feözméltánylatául Schneller Vilmos, kőszegi lelkész urat, mint ki a boldogulttal közelebbi vi­szonyban volt, egy a jelen gyűlés színe előtti emlék-beszéd tartásával bízta meg, mire nevezett lelkész ur, nyomban élénk vonásokban ecseteié az elhunyt férfiúnak érdemeit, megemlítvén, hogy azon jeles férfiak között, kik az egyház és haza körül érdemesiték magukat, Hrabovszky János az elsők sorában áll, mert azon 22 év alatt, melyekben a vasi-felső egyházmegyében és később a kőszegi gyülekezetben a fölügyelői hivatalt viselé, mind végig az egyházi ügyeket kitűnő és ernyedetlen buzgósággal kormányozó; az egyházmegyei, kerületi ép egyetemes gyűléseken ren­desen megjelent, és nem csak azokban járt el hűséggel, melyekkel gyülésileg meg lön bizva; hanem vallásos lelke önként keresett alkalmat, mindenütt, a khzjót előmozdítani; az igazságot mindenkor szeretettel párosult lelkülettel nyilvánította, különösen az egyháznak, a megpróbálta­tás legközelebb lefolyt idejében, ősi, törvényes jogait, rendületlen hűséggel és bátorsággal védel­­mezé A nevelés szent ügyét szivén viselvén, azt mindenütt, különösen soproni főtanodánkbam és tanitó-képezdénkben, mind a tanárok fizetésének javítása, mind szegényebb sorsú tanulók felsegélése által, nem csak sajátjából tetemes és gyakori áldozatokkal előmozdító; hanem erre más nemes lelküeket is kedvező sikerrel megkeresett és. lelkesített. Kiváló részvéttel viseltetvén a szegényebb egyházak sorsa iránt, az ezek érdekében alakult EEE gyámintézetnek páratlan buzgalmu apostola volt, s mint ilyen nem csak az intézet bizottmányainak gyűléseiben vön te­vékeny részt, hanem még a némethoni Gusztáv Adolf egyletnek egyik Lipcsében tartott köz­gyűlésén is megjelent. Családi egyszerű életében is a vallásos buzgóságnak őseitől öröklött ra­­gyogó jellemképét tüntetvén fel, isteni félelmének, szelídségének és felebaráti szereteténck, pél­­dányszertisége által is azokra, kik őt ismerték és tisztelték, csendes folyamkint kiáradó jótékony hatást gyakorolt. — Szép és jó lelkének áldásait egyesekre is kiárasztandó, nem csak a kerü­leti gyámoldának, mind lelkészi és tanítói özvegyeink s árváink felsegélésére, kerületünk párt. fogása alatt fönálló egyik legüdvösebb intézetünknek tön több hasznos szolgálatokat, hanem a kőszegi lelkész és tanítók özvegyeinek és árváinak gyámolitására 400 ftnyi alapítványt is tett, melynek a nevezett gyülekezet hálás kegyeletből Hrabovszkyalapitvány nevet adván, annak gyarapítására a boldogultnak arcképét ki is nyomató. Az egyházkerületi gyűlés mindezeket kegyeletteljes érzülettel hallgatván, az elhunyt jeles férfiúnak kitűnő érdemeit jegyzőkönyvileg örökíteni, azon buzgó kí­vánattal határozó el, adjon az ég egyházunknak több hasonló buzgalmu férfia­kat, az elhunytnak nevét pedig tartsa főn a késő maradéknál is áldásos emléke­zetben. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom