A Magyarországi Evangélikus Egyház közép- és középfokú iskoláinak rendtartása (Győr, 1942)

Bevezetés. Országos és egyházi törvényekben megállapított alaprendelkezések

Bevezetés. Országos és egyházi törvényekben megállapított alaprendelkezések. 1. Az evangélikus egyház középiskoláit az évszázados gyakorlatban gyökerező és a vallásügyi békekötésekben valamint az azokat becikkelyező Í608. évi koronázás előtti I. és 1647. évi V. törvénycikkben, továbbá az 1790—1791. évi XXVI. törvénycikkben biztosított önkormányzati jogánál fogva s az 1848. évi XX. törvénycikk értelmében, a bevett vallásfelekezetek között fennálló tökéletes egyenlőség és viszonosság alapján tartja fenn, fejleszti és szervezi s ügyeiket fokozatos önkormányzati testületei által intézi, amint az egyháznak ezt a jogát az újabb törvények is fenntartják. 2. Őfelsége a Király legfőbb felügyeleti jogát az újabb törvényes ren­delkezések értelmében, mint állami főfelügyeletet a m. kir. vallás- és köz­oktatásügyi miniszter, illetőleg átruházott hatáskörben a tankerületi kir. főigazgató, vagy megbízottja gyakorolja. (1935. évi VI. t.-c.) 3. A legfelső egyházi felügyelet ellátására az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő illetékes, az iskolák életének és munkásságának rend­szeres irányítására és ellenőrzésére pedig annak az egyházkerületnek a püspöke jogosult, amelynek területén az intézet van. Ily minőségben a püspök az egyházi főhatósága mindazoknak a közép- és középfokú isko­láknak, amelyek egyházkerülete területén működnek, függetlenül attól, hogy az iskolának ki a fenntartója. 4. Az evangélikus egyház bármelyik önkormányzati testülete (egyház­község, egyházmegye, egyházkerület, egyházegyetem) tarthat fenn kö­zép- és középfokú iskolát. 5. Az evangélikus egyház közép- és középfokú iskoláinak célja az, hogy növendékeiket a magyar haza és az evangélikus egyház öntudatos €S hű tagjává neveljék és az állami törvényeknek megfelelően kiképezzék. 6. Mivel a benső vallásosságtól áthatott és az egyházhoz hűséggel ragaszkodó egyháztársadalmi élet kialakítására a közép- és középfokú iskoláknak döntő jelentőségük van, minden közép- és középfokú iskolába járó tanulót a rendes vallásoktatás mellett rendszeres vallásos nevelésben is kell részesíteni. Ha a tanulók csekély létszáma különböző osztályok összevont vallástanítását teszi szükségessé, akkor is gondoskodni kell arról, hogy minden tanuló hetenként két órában részesüljön vallástanításban. 7. A vallástanítás mellett a rendszeres vallásos és egyházias nevelés céljait szolgálják: az istentiszteletek, kiváltkép az ifjúsági istentiszteletek, a konfirmáció és annak előkészítése, az úrvacsora előkészítése és kiszol­gáltatása, az ifjúsági egyesületek, a bibliaórák, a csendes napok és az .egyénenkénti lelkipásztori munka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom