A „Glosius Sámuel és Dániel és Glosius-Artner Karolina egyesített alapítvány” alapító-levele. Budapest 1941.
16 — csak nagyon kisebbedett, hanem egészében papírpénzzé vált, úgy a rokonok az ági vagyont conventiós pénzben követelhetnék, itt kimondottan rendelkezem, hogy azoknak ezen ági vagyon papírpénzben, bécsi valutában fizettessék ki. Anyám még édesanyjától, született d' Helvetius Anna Reginától, d' Helvetius János György egykori pénzváltó leányától — ha nem tévedek — hatezer forintot örökölt, mely öszszeg azután, ha gyermektelenül elhaláloznék, feleségem halála után, mint ági vagyon a d' Helvetius-féle családra — ha valaki még ezen ágból létezne — visszaesnék. Miután anyámnak d' Helvetius Anna Regina édesanyjától csak egy nővére maradt, ki mint hajadon elhalt és d' Helvetius Anna Regina egyik fiútestvére — édesanyám nagybátyja, Dr. Helvetius János Kristóf, ki a Portugall herceg vértes ezredben, mint kapitány császári szolgálatban volt, gyermektelenül meghalt, azért még az az eset lehetséges, hogy d'Helvetius Anna Regina másik testvérétől, d' Helvetius Miksa Rezső után, ki a sziléziai Schweidnitzban élt, még vannak utódok, kik a fent említett ági igényt tarthatnának, úgy elrendelem, hogy azon esetben, ha d' Helvetius Rezsőnek jogszerinti utódai jelentkeznének és igényüket igazolhatnák, ezeknek a fenti Hatezer forint papírpénz bécsi valutában, úgy ahogyan édesanyám ági vagyonára vonatkozólag, amelyet édesapjától örökölt, rendelkeztem, feleségem halála után kifizettessék. De miután azon örökségnél, amelyet édesanyám dr. Helvetius Anna Regina anyjától kapott, szintén hagyomány vagy hagyományok foglaltattak, amelyek rokonoktól származtak és nem tartoznak az ági vagyonhoz, így d' Helvetius Miksa Rezső utódainak azt kell kimutatniok, hogy mi jár nekik de jure successiónis és amennyiben ezen összeget nem adhatnák meg, úgy akarom, hogy minden esetre hatezer o. é. forintot kapjanak, mert úgy tudom, hogy az ági vagyon tulajdonképpen annyit tett ki, amit édesanyám egyenesen d' Helvetius Anna Regina anyjától örökölt. Mindenesetre az én és feleségem halála után, ezek után vagyonomból hatezer forint, elkülöníttessék és törvényes kamatokra addig kölcsön adandó, amíg eldőlt, hogy maradtak-e d' Helvetius Miksa Rudolf után leszármazottak vagy sem; ha ennek leszármazottjai jelentkeznek és magukat, mint ilyenek igazolhatják, úgy a fent említett hatezer forint ezeknek kifizetendő; azon esetre, ha a többször említett d' Helvetius Miksa Rezső leszármazottjai nem jelentkeznének, vagy ha magukat nem képesek igazolni, úgy a fent említett hatezer forintos összeget alapítványnak rendelem, melynek kamataiból evangélikus lutheránus lelkészek szegény özvegyei évenként támogatást vagy nyugdíjat kapjanak; a kamatok fele pedig olyan özvegyeknek ítéltessék oda, kiknek férjei Pest vármegyében, fele pedig özvegyeknek, kiknek férjei Sopron megyében voltak lelkészek, ugyanazon célra az említett tőke fele a soproni evangélikus-lutheránus konventnek, fele pedig a pesti evangélikus-lutheránus konventnek adassék át. Glosius Sámuel, jó, örökké felejthetetlen édesapám szüleitől semmit sem örökölt; mert azt a keveset, ami reá esett volna, Babett nővérének, férjezett Mathesius-nének ajándékozta, még azt az egynéhány könyvet is, amit magához vett, neki kifizette és őt továbbra is állandóan támogatta. Apai részről tehát nincsen ági vagyonom, amelyre rokonai még a legcsekélyebb igényt emelhetnék; mindene, amije volt, sok szorgalommal és fáradsággal szerzett tulajdona volt, amelyből a szeretetteljes jó apa már életében, bizalommal jellememre egy tekintélyes részt és pedig szentmártoni birtokot nekem
