A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem szabályrendelete a tanítóválasztásról. Győr 1941.-

I–XXIXII. Függelék

41 VII. Függelék. 1. Az 5600/1924. M. E. sz. rendelet értelmében az állami rendszerű VII. fiz.' osztályba tartozó tisztviselőnek három szobára és mellékhelyiségekre, a VIII—XI. fiz. osztályba tartozó tisztviselőnek pedig két szobára és mellékhelyiségekre van igénye. Mindazonáltal természetbeni lakás esetén a tisztviselő semmiféle lakáspénzre vagy lakáspénzpótlékra sem tarthat igényt még abban az esetben sem, ha a részére kijelölt természetbeni lakás az őt megillető lakásnál kisebb lenne is. Az olyan tisztviselő azonban, aki szükséglakásban, vagyis olyan lakásban lakik, melynek nincsenek mellékhelyiségei (pl. konyha, kamra stb.), nem tekinthető temészetbeni lakást élvező alkalmazottnak, azért igénye van az állására nézve megállapított lakáspénzre, de az általa lakott szükséglakásért a felettes hatósága által megállapított összegű lakbért köteles fizetni. (A tanintézetekben bentlakó tan- és egyéb személyzet bútorozott lakását nem lehet szükséglakásnak tekinteni.) 2. Egyszobás tanítói lakás esetén, melynek nincsenek mellékhelyiségei, a lakás helyett lakbér veendő fel a díjlevélbe, ily módon: „Lakás helyett a fizetési osztálvnak megfelelő lakbér." 3. A Vkm. 700/1922. ein. sz. rendelete (Hivatalos Közlöny 1922. évi 5. szám) 3. §. 2. bekezdése szerint „amennyiben természetben nyújtott lakás nincs, vagy az nem felel meg az 1913 : XVI. t.-c. 17. §. 1. bekezdésében, illetőleg az 1913 : XL. t.-c. 3. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, a fenntartó a tanító részére a fizetési és lakbérosztálynak megfelelő lakáspénzt köteles adni." 4. A 3000/1932. M. E. sz. rendelet III. Fejezetének a lakáspénzre vonatkozó rendelkezései: 13. §. 1. Ha az államtól vagy a nyugellátás szempontjából az állammal viszonosságban álló hatóságtól, hivataltól, intézettől, intézménytől stb. lakáspénzben (lakbérben) részesülő alkalmazottnak vagy nyugdíjasnak vele közös háztartásban élő és tényleges szolgálatban álló vagy nyugdíjas házastársa is részesül az államtól, vagy a nyugellátás szempontjából az állammal viszonosságban álló hatóságtól, hivataltól, intézettől, intézménytől stb. lakáspénzben (lakbérben), az 1932. évi aug. hó l-jétől kezdve a részükre járó lakáspénzek közül csak a magasabb összegű lakáspénzt lehet teljes összegében kifizetni, míg a kisebb összegű lakáspénznek csak 50%-a jár. Ha a házastársak mindegyikének egyenlő összegű lakáspénzre van igénye, a férj részére a teljes összegű lakáspénz, a feleség részére pedig lakáspénzének 50%-a jár. 2. Ha az 1. bekezdés hatálya alá eső házastársak egyike az állása után őt megillető lakáspénz (lakbér) helyett természetben kap lakást, akkor a lakáspénzben (lakbérben) részesülő házastársnak a lakáspénzét (lakbérét) kell az 1932. évi aug. hó l-jétől kezdve a kisebb összegű lakáspénzre (lakbérre) igényjogosult házastársat megillető lakáspénznek (lakbérnek) az 50%-ával csökkenteni. 14. §. A jelen rendelet hatálya alá eső az a tisztviselő (rangosztályba sorozott havidíjas) vagy egyéb alkalmazott, aki a felsőbb hatósága részéről kijelölt természetbeni lakásban vagy szolgálati beosztásából kifolyólag hivatalos épületben stb. felsőbb hatósága részéről kijelölt elhelyezésben részesül, lakáspénzre, lakbérre, lakáspénzpótlékra vagy lakáspénzkülönbözetre semilyen körülmények között sem tarthat igényt.