A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem szabályrendelete a tanítóválasztásról. Győr 1941.-

A) A rendes tanító

12 k) aki az illetékes lelkész meghatalmazása nélkül az üresedés helyén tanítói cselekményt végez, vallásos és általában nyilvános szereplést vállal; 1) aki az egyházközségi közgyűlés (képviselőtestület) meghívása nél­kül és saját költségén bemutatkozó kántori szolgálatra megy vagy annak költségeit elengedi avagy visszatéríti (35. §.); m) aki házasságával, valamint gyermekei nevelésével ellentétben áll az E. T. II. t.-c. 7. §-ának rendelkezéseivel; n) aki addig, amíg erre vonatkozólag állami rendelkezés áll fenn, az 1939 : IV. t.-c. 1. és 5. §§-aiban meghatározott korlátok alá esik, vagyis zsidónak tekintendő; 1) o) aki a 21. §. 1. pont utolsó bekezdésében említett igazolási okmányt nem mutatja be. A jelölésből való kizárás kérdésében a jelölő bizottság (30. §.) határoz. 27. §. Ha az egyházmegye elnökségének a választás folyamata alatt tudo­mására jut, hogy a pályázók valamelyike megválasztása érdekében az egy­házi tisztség méltóságával össze nem férő módon korteskedik, akár egy­házi, akár egyéb hivatali hatalmának felhasználásával a választókat szemé­lyes vonatkozású ígérettel vagy fenyegetéssel rábírni törekszik, hogy reá szavazzanak, vagy az ő tudtával és hozzájárulásával más törekszik a vá­lasztókat az említett módon befolyásolni (26. §. d) ), úgy azonnal köteles vizsgálatot indítani. Ha a felsorolt ténykörülmények valamelyikét kétség­telenül igazoltnak látja, úgy az illetőt a jelöltségből kizárja és ezt a hatá­rozatot — amely ellen fellebbezésnek helye nincsen — a jelölő bizottság­nak tudomás és miheztartás céljából bejelenti. A jelölő bizottság az ez után a kizárás után megmaradt jelöltek közül jelöl. 28. §. A tanítót az egyházmegyei iskolai bizottság jelöli (E. T. V. t.-c. 14. §. 1. bekezdés). Az egyházmegyei iskolai bizottság erre a célra külön szű­kebbkörű és az elnökön s a jegyzőn kívül legfeljebb 5 tagból álló albizott­ságot küld ki. A bizottságnak szavazati joggal biró elnöke az esperes vagy akadá­lyoztatása esetén az alesperes (E. A. 96. §.). Szükség esetén a bizottság esetről-esetre a saját kebeléből választ el­nököt. A jelölő bizottság jegyzője az egyházmegyei iskolai bizottság jegy­zője. A jegyző szavazati joggal nem bir. Ha azonban a jegyző távol van vagy állása üres, akkor az elnök a bizottság valamelyik tagját bízza meg a jegyzői tiszt ellátásával. Ez a megbízott jegyző bizottsági tagsági jogait — beleértve a szavazási jogot is — érintetlenül gyakorolja. 29. §. A jelölő bizottság ülése akkor határozatképes és hozhat érvényes hatá­rozatot, ha azon a jelölő bizottság tagjai közül — az elnökön és a jegyzőn kívül — legalább két tag jelen van. Amennyiben az ülés az előző bekezdés szerint nem volna határozat­képes, az esperes az ülésre újabb pár napos határidőt tűz ki. Ez az újabb XX. Függelék 2. pont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom