Horváth Zoltán: A nagygeresdi egyezség (Miskolc, 1940)
Épülő ikapcsolatok
alatt. Ezt a határozatot azután az egyházmegye és a dunáninneni egyházkerület helyeslésével azzal küldték fel az ev. egyetemes közgyűléshez, hogy országosan hasonló értelemben rendezze ezeket a kérdéseket. Az egyetemes ev. közgyűlés elismeri a kérdés rendkívüli nagy jelentőségét, a két egyház jogviszonyának a szabályozása itt már éppen olyan széles mederben jelentkezik, mint az 1833-as egyezségben, azaz kiterjed a reverzálisokra és az áttérésekre is. Míg ott azonban azért volt rá szükség, mert országos vonatkozásban még a protestánsok egymásközti re\erzálisaira és áttéréseire vonatkozólag a szabályok nem voltak tisztázva, most az indító motívumot az 1868:LIII. t.-c-nek a visszaállításáért folytatott közös prot. harc adja. Azzal, hogy a két prot. felekezet egymás között a reverzálisok adását megtiltaná, példát kívánnak statuálni az országos törvényeket illetőleg. A cél: legalább egymás között rendezni a reverzálisoknak és az áttéréseknek oly sok áldatlan felekezeti vitát és családi meghasonlást adó kérdését, megszüntetni egymás között a Codex Juris Canonici által ismét felidézett lélekvadászás krisztusiatlan állapotát. A közgyűlés azonban nem megy tovább elvi nyilatkozattételnél és a tételes törvényekben biztosított alanyi jogokat fenntartja. Az egyetemes ref. konvent hasonló fogadásban részesítette a balassagyarmati ref. egyházközség feliratát 6 3). Itt a < ?) Egyel. konv. 1930/284. jkv. sz.: „A balassagyarmati ref. egy-i házközség elnöksége közvetlenül az egy. konventhez intézett kérelme-* ben az egyházkerületek véleményének a meghallgatása után annak a javaslatának elfogadását kéri, hogy: 1. az ev. és ref. lelkészek a híveik között kötött házasságnál ne tegyenek lépéseket reverzális elnyerésére; 2. amennyiben bármelyik fél részéről bármilyen rábeszélés történne, a közös presbitérium döntése az irányadó; ** 3. áttérők nem fogadhatók el, amennyiben mégis minden áron ragaszkodni kívánnak az áttérni szándékozók a másik egyházba való felvételhez, meghallgatandó az illető lelkésze, ha az áttérés anyagi, személyi okból történik, az áttérés nem foganatosítható.