Horváth Zoltán: A nagygeresdi egyezség (Miskolc, 1940)
Épülő ikapcsolatok
zös egyházak, melyek együtt dolgoznak az evangéliumi célokért. A két egyház jogviszonyának szabályozására irányuló törekvéseknek tehát alulról kellett kiindulniuk. Valóban így is történt. Lendületes erővel nyilatkozik meg a kezdeményezés a balassagyarmati ev. és ref. egyházközség összefogásában 0 2). A két egyházközség a testvéri viszony kidomborítása céljából közös presbitériumot választott, amely kimondotta, hogy áttéréseknek és reverzálisoknak csak a legkivételesebb esetekben lehet helye a helyzet kényszerítő hatása 6 2) Az 1929. évi ev. egyet, közgyűlési jegyzőkönyv 42. pontja a következőket tartalmazza: „Tárgyaltatik a dunáninneni egyházkerület f. évi közgyűlésének 71. sz. határozata, mely szerint a balassagyarmati ev. és ref. egyházi község x két egyház között fennálló testvéri viszony dokumentálásán nak céljából közös prot. presbitériumot választvan, ezen prtísbité-i rium kimondotta, hogy a két egyház között fennálló testvériség állás-í pontjára helyezkedik s ezért az ev. és ref. vallású jegyesek házassági kötései alkalmával egyik egyház a másiktól reverzálist csak a leg kivéteiesebb esetekben az egyházi törvények és szabályok követelése esetén vesz; hogy továbbá a két egyház egyikéből a másikba való át-/ térésnek szintén csak a legkivételeselb eseteknek, a he-yzet kényi szerítő hatása alatt Lehet helye; hogy végül ezen határozatát e kérdésekben hasonló értelmű országos rendezése céljából az ev. és ref; felettes egyházi hatósághoz felterjeszti. A dunáninneni ev. egyházkerület közgyűlése a reverzálisok és áttérések ügyének ezen javaslat értelmében való országos rendezését a nógrádi ev. egyházmegye köz-> gyűlése véleményével egyetértőleg kívánatosnak tartván, azt az egyen lemes közgyűléshez felterjeszti. Az egyetemes közgyűlés a balassagyarmati ev. és ref. egyházközségek testvéri hajlandóságáról, valamint a reverzális kérdésében való egyhaztársadalmi törekvéséről — a tételes törvé-» nyekben biztosított alanyi jogok érintése nélkül — elismeréssel értesül. Az előterjesztett javaslatok alaposabb előkészítést igényelvén, azoknak tárgyalásába nem bocsátkozik. Hangsúlyozza végül az egy. közgy., hogy a két egyházközség közös prot. près-* bitériuma elnevezés helyett az alkotmányjogi szabatosságnak megfelelőleg a két egyházközség közös prot. bizottsága megjelölést tartja helyénvalónak."
