Horváth Zoltán: A nagygeresdi egyezség (Miskolc, 1940)
Történelmi sorsközösség
jelentené a prot. egyházak részére. Számos irat jelenik meg a zsinat előtt az unióról. Az írások hangja azonban az elnyomás századai alatt megszelídül, inkább a hitbeli elmélyülés, mint a megelőző korok szinte ádáz dogmatizálása érzik ki belőle. Mind a két részen az unió jegyében készülnek a zsinatra. Mindenek előtt általános óhajtás volt, hogy a két egyháznak egységes legyen a közigazgatása 1 1). A zsinat megalakulásának körülményeiben sértő hangként jelentkezett a Sinay-per. így az egyetlenkedés lelki állapotával indul el a zsinat. Közös bizottságokat javasolnak, hogy törvényjavaslatot készítsenek -az egyházszervezet, liturgia, házassági, iskolai, fegyelmi és vagyonkezelési ügyek rendezésére, hogy így a két egyház a szervezet egyenlősége által testvéri viszonyba lépjen 1 2). A bizottság utasítása szigorúan úgy szól, hogy ki kell kapcsolni minden dogmatikumot és rituálét. Azonban minden tárgyalás a világiak túlhatalmas befolyásának jegyében folyik le 1 3). így érthető, ha a világiak olyan külföldi mintát kerestek a közös alkotmányhoz, mely minden kétséget kizáróan biztosítja az „úri" elem fölényét a papi fölött. Ezt pedig a maroknyi lengyel prot. egyházak 1780. évi egyházi törvénykönyvében, az ú. n. lengyel disszidens kánonokban találták meg 1 4). Azt írja róluk Révész Kálmán: „... e munkálat sebbellobbal készített tákolmány volt: az igazi protestáns elv benne csak torz alakban érvényesült, klójában a túltengő lengyel nemesi önérzetet tükrözte" 1 5). Ez a kiriarchikus törekvés leginkább a reformátusoknál érvényesült, ezzel magyarázható, hogy a ref. papi párt minden erővel meg akarta akadályozni, Lásd Bruckner Győző i. m. i. h. 614. 1. 1 2) Mikler i. m. 92. 1. 1 3) Révész Imre: A magyarországi protestantizmus tört. Bp. 1925. 53. 1. 1 4) A kánonok szerzője Scheidemantel Henrik jénai egyetemi tanár s közrebocsátotta „Allgemeines Kirchenrecht bei der ev. Confessrenen in Pohlen u. Lithauen, die Kirchenverfassung, gute Ordnung etc." c. műben Varsóban, 1780. 1 5) Révész Kálmán: A lengyel dissidens kánonok története s befolyása a budai zsinati törvényhozásra. Pápa, 1887.
