Horváth Zoltán: A nagygeresdi egyezség (Miskolc, 1940)

Történelmi sorsközösség

reformátusokat azután sem, lévén semmi igazi ok, maguknak sem lévén semmi kedvük hozzá

5). A Dunántúlon a formula concordiae hatása alatt álló csepregi kollokvium hozta magával a szakadást. Hogy melyik fél volt a türelmetlenebb, melyik tört a szakadásra, történelmi távlatból nem lényeges. A közvetlen szakadásnak az oka, mint nagyon sok helyütt, itt is egészen személyes természetű volt. Ami bekövetkezett, annak azonban feltétlenül be kellett következnie. A megtörtént szakadás után a szeretetlenség és a vallási türelmetlenség a két egyházat teljesen elfordította egymástól. Erdélyben ugyan még Bethlen Gábor Pareus Dávid Irenicum-jának a hatása alatt liberális, megértő politikájával elősegíteni igyekezett a prot. felekezetek együttműködését, sőt unióját is; erősen támogatta Alvinczi Pétert, a kassai magyar luth, papot, aki a két vallás között akart közvetíteni s Kassán az uniót a gyakorlatban is megvalósította, azonban mint minden közvetítő kísérletet, ezt is éles kritika kísérte, mely csak a két egyház közötti viszony elmérgesedéséhez vezetett. A vallásszabadság kivívása után (1606) azonban nem sok ideig élvezhették a protestánsok fegyverrel kivívott és biztosított jogaikat. A független erdélyi fejedelemség utolsó évtizedeiben már teljesen ki vannak szolgáltatva az ellenreformáció minden zaklatásának úgy, hogy a külföldi protestáns uniós áramlatok visszhangra hazánkban jóformán már nem is találnak ezidőtájt. Egyedül a tudós pozsonyi pap, Bél Mátyás kíséri azokat érdeklődéssel. III. Károly

6) és Mária Terézia alatt nem volt idő és mód az unió tervének ébrentartására, még kevésbbé megvalósítására

7). II. József uralkodása új korszakot nyit meg a protestáns egyházak történetében. A türelmi rendelet, ha nem is az egy5) Patay: i. m. 17. 1. G) Lásd Szűcs Dezső: A magyar protestáns egyház küzdelmei III. Károly korában. Pápa, 1918. 7) Lásd Mária Terézia korában a protestantizmus helyzetét Ravasz Boriska: A magyar állam és a protestantizmus Mária Terézia uralkodásának második felében. Bpest. 1935. c. tanulmányában.