Kovács Sándor: A magyar evang. egyházi alkotmány jellegzetes vonásai (Budapest, 1937)

5 létesítését. Ezért ragaszkodtak az országgyűlési rendek az egyházi önkormányzat törvényes biztosításához, mely a vallásszabadságot jobban megvédte a változó és az érdekszellők járása szerint ingadozó királyi kegynél. Másrészt az egyházi önkormányzat a vármegyei önkormányzat és az országgyűlés mellett egyik új oszlopává, bástyájává lett a nemzet függetlenségének, önálló akaratnyilvánításának, Az egész nemzet ebben a hitben élt. Kiváltképen kitűnt ez a Thun-féle császári vallásügyi pátens idején 1859-ben, amikor a protestáns egyházkerületeket a hazafias érzelmű kath. egyházvezérek is bátorították az ellenállásra. Kétségtelenül ez a törekvés vezérelte a rendeket abban, hogy az 1607/08. évi vallásügyi, majd később az elvi megállapításokat gyakorlati intézkedésekkel bővítő 1647/48. évi vallásügyi törvényeket, mint szerződésjellegű és értékű antecoronationalis törvényeket a koronázáskor kiadott királyi hitlevélbe is befoglaltatták. Ily módon lett az 1607/1608. évi országgyűlés a magyar protestáns egyházak történelmének legfontosabb, korszakdöntő eseményévé, mert nem csupán az állami elismerést adta meg kifogástalan formában, hanem egyúttal meghatározta a jövendőre nézve az egyházak szervezetének karakterét is. Ez elvi kijelentést tartalmazó rövid törvény szövege a következő : 1. CIKKELY. A vallásügyről. Ami tehát a bécsi végzésnek az első cikkelyét illeti, arra nézve nemes Μagyaroiszagnak karai és rendéi elhatározták . 1. §. Hogy a vallás gyakorlata, úgy a báróknak, mágnásoknak és nemeseknek, mint a szabad városoknak és az ország összes karainak és rendeinek, úgy a maguk, mint a fiscus fekvő jószágaiban ; valamint a magyar katonáknak is az ország véghelyein kinek-kinek a maga vallása és hite szerint; nemkülönben a mezővárosoknak és faluknak is, ha azt önkéntesen és kényszerítés nélkül elfogadni akarják, mindenütt szabad legyen és annak szabad élvezetében és gyakorlatában senki senkit meg ne akadályozzon. 2. §. Sőt inkább a karok és rendek közt támadható gyűlölség és meghasonlás kikerülése céljából, elhatározták, hogy mindenik