A Magyarhoni Egyetemes Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyház lelkészképesítő szabályzata. Budapest 1936.

9 30. §. A szóbeli vizsgálat nyelve a magyar; más nyelv csu­pán a jelölt nyelvbeli jártasságának megállapítása végett használható. 31. §. A lelkészképesítő bizottság a vizsgálat eredményét ré­szint az általános tájékozottság, részint az egyes tárgyak­ban tanúsított részletismeret alapján állapítja meg és nyil­vánítja a jelöltet képesítettnek vagy utasítja a vizsgálatnak megfelelő idő, legfeljebb félév múlva való ismétlésére. 32. §. A vizsgálat első részének sikere nélkül a jelölt a vizs­gálat második részére nem bocsátható. 33. §. A lelkészképesítő bizottság a vizsgálat mind a két ré­széről jegyzőkönyvet szerkeszt, amely az általános ered­mény egyénenként megállapított érdemfokát is (kiváló, jeles, jó, elégséges) magában foglalja. A jegyzőkönyvet a jelenlevő bizottsági tagok aláírják. A vizsgálat eredményét az elnöklő püspök hirdeti ki. 34. §. Sikeres vizsgálat esetén a második rész befejezése után a jelölt lelkészképesítő oklevelet kap a jelenlevő bi­zottsági tagok aláírásával és az egyházkerület pecsétjével. 35. §. A magyar nyelven kívül az egyházban használatos egyéb nyelvű (német, tót, vend stb.) egyházi szolgálatra való képesítést a jelöltek az általános lelkészképesítő vizsgálatra jelentkezéskor, vagy ké.sőbb, a lelkészi oklevél kiadása után is kérhetik. A jelöltek írásbeli dolgozattal és szóbeli úton tartoznak igazolni az illető egyházi nyelvben való jártassá­gukat. A kiüönnvelvű képesítés megszerzéséről a jelöltek bi­zonyítvány gyanánt jegyzőkönyvi kivonatot kapnak a je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom