Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

II. Könyv. A magyar evangelikus egyház alkotmánya és közigazgatása - Első rész. Önkormányzati testületek s ezek kormányzati hatóságai és tisztviselői - III. fejezet. Az egyházkerület

467 alakítsák s ily módon a róm. kath. püspökmegye egyházkormányzati fennhatósága — a kimondott jogegyenlőség követelményeképen — az ág. hitvallást követőkre nézve végképen megszüntettessék. Az evang. egyház önkormányzati hatalmának jogalapjául is tekintendő az 1608. k. e. 1. t.-cz., a mit a gyors egymásutánban bekövetkező események fényesen igazoltak. így Thurzó György nádor és királyi helytartó, a ki buzgó evangelikus és a protestantismusnak hathatós védője volt, az ország északnyugati részében fekvő tíz vármegyének evang. főurait, nemeseit s az itt már szervezve volt esperességeket, valamint a szab. kir. városokat, 1610-ben Zsolnára zsinatra hívja össze, a mely zsinat az 1ÖU8. 1< e. I. t.-cz. alapján hivatva volt az egyház alkotmányát kidolgozni, különösen pedig a szükséghez képest superintendentiákat alakítani s azok élére superintendenseket választani. A nádor elnöklete alatt 1610. márczius 28., 29. és 30-ikán ülésezett zsinat a résztvevő 11 esperességből

1 három superintendentiát (dioecoesis — egyházkerület) alakított s azok élére nyomban a superintendenseket is megválasztotta s azokat beiktatta.

2 Ez a három egyházkerület a következő vármegyék és az azokban levő sz. kir. városok ev. egyházközségeiből állott: az első: Liptó-, Árva- és Trencsénvármegyékből; a második: Túrócz-, Nógrád-, Zólyom- és Hontvármegyékből; a harmadik: Bars-, Nyitra- és Pozsonyvármegyékből.

3 Az első a mai bányai egyházkerület, a második és harmadik a mai dunáninneni egyházkerület magjául szolgált. Az utóbbi kettőnek egy superintendentiává való egyesítését ugyanis azl707-iki rózsahegyi zsinat vitte keresztül. Az esperességek szervezetét, területét s a zsinati végzésekkel nem ellenkező szabályzataikat a zsinat érintetlenül hagyta. 1 Ú. m.: a pozsonyi, két trencséni, három nyitrai, barsi, zólyomi, túróczi, liptói és árvái esperesség. 2 A többnyelvű superintendentiákban a püspökök mellé ugyanakkor alsuperintendenseket is választottak. A püspöki hivatal megüresedése esetére a zsinat akként intézkedett, hogy a többi püspökök a vármegyék hozzájárulásával üresedés esetén választó-gyűlést hirdetnek, meghíván arra az illető superintendentiához tartozó főurakat, nemeseket, vármegyéket, esperességeket és sz. kir. városokat, s az ekként megalakult gyűlés a választást megejti. 3 Az elsőnek püspöke Lányi Illés nagybittsei, a másodiké Melik Sámuel breznóbányai, a harmadiké Abrahamides Izsák bajmóczi lelkész lett. 28*