Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

283 foglalt el, a mikor a vallás- és közoktatásügyi ministernek 84,289/1903. sz. leiratát is sérelmesnek látta, jóllehet e leirat szerint a minister „feloldotta« az alsóbbfokú közigazgatási hatóságok egyik párbérügyben kelt határozatát azért, mert a „jogvita lényeges kérdés"-ét illetőleg, vagyis hogy a „r. kath, plébános és kántortanító igénye pusztán személyes természetű, avagy ingatlanhoz kötött járandóságnak minősíthető-e?" — a panaszlott evang. hívek nem hallgattattak meg. Az egyetemes gyűlés feloldás helyett megsemmisítést tartott indokoltnak s éppen ezért ezt az ügyet, mint általában az országgyűléshez 1898-ban intézett kérvény beadása után felmerült párbérsérelmi eseteket, „a két prot. egyházat közösen érdeklő ügyekben kiküldött együttes bizottság"-nak adta ki. Ugyanezen, valamint az 1905-iki egyetemes gyűlésen bejelentett egyéb párbérsérelmi ügyekben még arra is felhívta az egyetem az érdekelteket, hogy az összes jogorvoslatokat merítsék ki és a szükséges kioktatás végett forduljanak az egyetemes egyházi ügyészhez, a ki a panaszosoknak díjtalanul rendelkezésére áll. (1903-iki egyet. jkv. 79., 80. p. 1905-iki egyet. jkv. 74. p.) Mindezek szerint a párbérügy máig sincs rendezve. Az országgyűléshez benyújtott kérvény, valamint a kormányhoz intézett feliratok eddig érdemleges és megnyugtató elintézésben nem részesültek. A két protestáns egyház újabban az 1848: XX. t.-czikk végrehajtását sürgető s a kormányhoz 1894-ben benyújtott emlékiratában a párbérsérelemre is kiterjeszkedett. Az emlékiratra 4972/1904. Μ. E. sz. alatt kelt válaszirat

1 szűkszavú; általánosságban biztat ugyan, hogy a vallásfelekezeti egyenlőséget és viszonosságot érintő sérelmek — tehát a párbérsérelem is — alapos vizsgálat tárgyává fog tétetni, de a párbérkérdésnek egyedüli gyökeres megoldását biztosítani képes törvényhozási műveletre nem nyújt kilátást.

2 Átsiklott rajta a magyar általános polgári törvénykönyvnek tervezete is, azt az álláspontot foglalván el,

3 hogy „a telki terhek közül 1 L. egyet. jkv. 1904., 7. p. 3 Nem ok nélkül hangsúlyozta tehát az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása ügyében kelt ministerelnöki válaszra adott viszonválaszában a két prot. egyház, hogy „híveink más egyházak részére semmiféle vagyoni szolgáltatásra (párbér patronatus) ne köteleztessenek". » L. Indokolás, II. kötet, 793. 1.