Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

271 szerint róm. katholikusok.Véleményünk szerint tehát ilyen esetben az anyakönyvi kiigazításnak semmi akadálya sem lehet. A vegyes-házasságból született gyermekek vallását illetőleg az 1868 : L1II. t.-czikk 12. §-ának az a rendelkezése, hogy a fiak atyjoknak s a leányok anyjoknak vallását követik (sexus sequitur sexum) és hogy az ezzel ellenkező szerződés, térítvény vagy rendelkezés jogerővel nem bír, az 1894. évi XXXII. t.-czikk 7. §-a szerint már imperative csak az 1894: XXXII. t.-cz. hatálybalépte előtt, vagyis 1895. október 1-jéig kötött házasságból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére nézve mérvadó, mert az 1894. évi XXXII. t.-cz. hatálybalépte után, vagyis 1895. október 1 -je óta kötött vegyes-házasságból származó gyermekek vallására nézve a hivatkozott törvényczikk 1-4. §§-aiban a következőképen rendelkezik: 1. §. Bevett vagy törvényesen elismert kiilömböző vallásfelekezethez tartozó házasulok, házasságuk megkötése előtt egyszersmindenkorra megegyezhetnek arra nézve: hogy gyermekeik valamennyien az atya vagy az anya vallását kövessék, illetőleg abban neveltessenek. A megegyezés csak akkor érvényes, ha kir. közjegyző, kir. járásbíró, polgármester vagy főszolgabíró előtt, a megállapított alakszerűségek mellett jön létre.

1 A kir. közjegyző előtt létrejött megegyezés közokiratba foglalandó. A többi hatóságok előtt létrejött megegyezés alakszerűségeit, valamint a megegyezés anyakönyvi nyilván1 Ε hatóságok mindegyike önálló, egymástól független hatáskörrel bir; közöttük sorrend nincs, tehát ha pl. az egyik a személyazonosság kellő igazolásának hiánya miatt a jegyzőkönyv felvételét megtagadja, az ugyanazon székhelyen levő másik, szintén jogosult hatóság, pl. főszolgabíró vagy polgármester köteles eljárni. Kimondja ezt a m. kir. belügyministemek 4319/1898. sz. rendelete is. Konkrét esetben a m. kir. belügyminister, egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerrel, kijelentette, hogy se külföldiek, se horvát községi illetőségű magyar állampolgárok a gyermekek vallására nézve az 1894 : XXXII. t.-czikk alapján érvényes egyezségre nem léphetnek; továbbá megegyezés csak a magyar hatóságok előtt köthető, tehát magyar állampolgárnak külföldi hatóságelőtt kötött megegyezése nem érvényes; végül a szoros értelemben vett Magyarország területén Horvátországban községi illetőséggel biró szülőktől született gyermek vallása a magyar anyakönyvbe nem jegyzendő be, mert az egyházpolitikai törvények hatálya Horvátországra nem terjed ki. (L. bővebben: Evang. egyh. és isk. lap. 1901. évf., 469. 1.)