Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

240 c) oly tanítói állomások betöltésekor, melyeknél a fizetés kiegészítéséhez az állam 60 forintnyi összeget meghaladó pótsegélylyel járul, a tanító alkalmazása a vallás- és közoktatásügyi minister jóváhagyásától függ; d) ha a c) alatt említett tanítói állomásokra oly egyén választatnék, illetőleg oly egyénnek megválasztatása terjesztetnék fel jóváhagyás végett, a ki ellen a vallás- és közoktatásügyi minister törvényen alapuló, vagy állami szempontból kifogást emelhet: a minister 30 napra terjedhető záros határidő kitűzése mellett más egyén választására és újabb felterjesztés tételére szólítja fel a tanító alkalmazására jogosítottakat; ha pedig a felszólítás eredménytelen maradna, vagy ha az új felterjesztés a fentebbi szempontokból másodízben is kifogásra szolgáltatna okot: azon esetben a tanítót az iskolafenntartó további meghallgatása nélkül a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki, azonban oly korlátozással, hogy a kinevezendő tanító azon vallásfelekezethez tartozzék, a melynek jellegét az illető iskola viseli, és hogy e tanító személyére nézve az illetékes egyházi főhatóság előlegesen, záros határidő alatt, nyilatkozattételre hivassék fel. 12. §. Olyan községekben, melyekben több felekezet tart fenn népiskolát és azoknak mindegyike igénybe veszi az állami segélyezést, úgyszintén ott, a hol bár csak egy községi vagy felekezeti iskola szorul segélyre, de fontos állami rítás, hogy minden ilyen esetben ugyanazok az okmányok, melyek már az első kiegészítésnél, illetve korpótlék kérelmezésénél bemutattattak, ismét előterjesztessenek (pl. díjlevél, tanító oklevele, tanulók számát igazoló községi bizonyítvány, főszolgabíró által hitelesített szegénységi bizonyítvány, sőt még a költségvetés is oly egyházközségeknél, a melyek már eddig is élveztek támogatást), de másrészt kényszerhelyzetünknél fogva utasításszeriileg a legnagyobb körültekintéssel készítendő az állami fedezet iránti kérvény, nehogy a ministerium legkisebb okot is találhasson a kérelem elutasítására, mely esetben a különben is túlterhelt fenntartó testületre szakad az újabb korpótlék. Leghelyesebben járnak el az egyházi hatóságok, ha kimutatják azt, hogy a teherviselési képességük az 5°/

0-os népiskolai pótadó szempontjából már ki van merítve s ennélfogva még költségelőirányzati többlet esetében is ragaszkodnak a korpótlék állami fedezéséhez. Az első korpótlék folyósításakor (1898) a legtöbb esetben költségvetési felesleg czímén tagadta meg a ministerium a korpótlék állami fedezését. A ministerium 1899. óta (19,291. sz. rend.) a kiegészítést, illetve a korpótlékot mindaddig folyósítja, míg a tanító személyében vagy a fenntartó testület vagyoni viszonyaiban beállott s felelősség mellett bejelentendő változás be nem következik.