Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Első rész

63 dósítja. A consistoriumok az esperesből, az alesperesekből, a jegyzőkből, a szószólóból (orator vagy tribunus, pl. Sárosban) s rendszerint hat lelkész-ülnökből állottak. Legfontosabb teendőjük a bíráskodás volt; egyházi közigazgatási tekintetben az esperességi rendkívüli közgyűlés tekintélyével s jogaival járt el. Volt eset arra is, hogy az esperességi consistorium eljegyzés felbontása miatt folyamatba tett panaszos ügyben, öngyilkosok eltemetése s áttérési ügyekben is büntető hatóságként működött.

1 Egyébként az esperesség szervezete a régi maradt,

2 hatásköre s tekintélye a változó politikai viszonyokhoz képest hol emelkedett, hol alászállt. Valamennyi súlyt helyez az egységes Agenda használatára s az ez ellen vétő lelkészt bünteti. Egyes földesurak az ő megkérdeztetésök nélkül hozott esperességi szabályzatoknak a kegyúrságuk alá tartozó gyülekezetekben való kihirdetése s elfogadása ellen tiltakoznak. Az esperesség élén e korszakban is kizárólag az esperes áll; ő hívja össze a közgyűlést s elnököl itt és a consistoriumban. Ez időtájt némely esperesség különös gondot fordít a lelkész-képzésre. A fraternitasba belépőtől szónoklatot követel s nem egyszer alapvető hittételek megvitatását is az esperességi közgyűlés napirendjére tűzi. Némely esperesség külön iskolai szabályzatot is készít, a 17-ik sz. második felétől fokozott mérvben. A gyűlésen a lelkészek egy forint büntetés terhe alatt pontosan megjelenni tartoznak. A lelkészek privilégium fori-ja még mindig fennáll; csak az esperes előtt vádolhatók. Az esperes még mindig kezeli az esperesség jövedelmeit, de már számol a közgyűlésnek. Az esperes vizsgálja meg a külföldön felavatott lelkészeket. Látogatja az egyházközségeket s szigorú felügyeletet gyakorol lelkész és tanító felett. Volt rá eset, hogy ilyenkor szerzett szomorú tapasztalatok alapján elrendelte az esperesség, hogy miheztartás végett minden lelkész írja le magának az esperességi szabályzatot s az eredetivel való összehasonlítás végett mu1 Protocollum Schröterianum a gömöri esp. levéltárában, 223., 228., 229., 335., 392., 393. 1. Az eljegyzés egyoldalú felbontását rendszerint úgy büntették, hogy a vétkest egyéb mellékbüntetéseken kívül hét évre eltiltották a házasulástól. 2 Némelyik fraternitas szabályzata a jóravaló (utilis) tanítót már oly értelemben említi s védi, „mintha csak az esperesség tagja lenne".