Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)
II. Könyv. A magyar evangelikus egyház alkotmánya és közigazgatása - Harmadik rész. Az evangelikus egyház iskolái
666 alapon tehát méltán következtethetünk arra, hogy miután az 1790 : XXVI. t.-cz. csupán kir. jóváhagyással felállítható magasabb iskolák tekintetében is elismerte az evang. egyház jogosultságát, ennélfogva ama felsőbb iskolák (altiores) alatt mindenesetre a mai középiskoláknál magasabb fokú intézetek értendők. Az E. A. a jogi főiskolákra nézve csak egy §-ban s csupán annyit mond, hogy a jog- és államtudományi főiskola, a protestáns szellemnek e téren is kívánatos ápolása érdekében, támogatandó. 1 Az evang. egyház tehát a jogi főiskola szervezetét, tanulmányi és vizsgálati rendjét, valamint kormányzatát zsinatilag nem szabályozta, úgy, hogy e részben a fenntartó testület helyi szabályzata, 2 továbbá a vallás- és közokt.-ügyi m. kir. miniszter közvetlen rendelkezése alatt álló jogakadémiákra nézve kibocsátott miniszteri rendeletek szolgálnak jogforrásul. A jogakadémia működésére vonatkozó felügyelet és ellenőrzés tekintetében utalunk az alább ismertetendő egyetemes egyházi főiskolai bizottságokra, illetve az ezek szervezetéről s hatásköréről intézkedő egyetemes szabályrendeletre. Az állami legfőbb felügyeleti jognak a jogi főiskolával szemben való gyakorlása csupán abban jut kifejezésre, hogy a jogakadémia alap- és államvizsgálati bizottságainak elnökeit a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter megerősíti; a két államvizsgálati bizottságba a kültagokat — a fenntartó testület ajánlatára — kinevezi; a hozzá minden tanévben felterjesztett tantervet jóváhagyja. Viszont azonban a prot. egyházak jogakadémiái — szemben a nép- és középiskolákkal — eddig még semmiféle állami támogatásban nem részesülnek s ekként a korszerűen s állami eredetű vagyonból dotált többi jogakadémiákkal egyenlőtlen versenyre vannak kényszerítve. Tanárai azonban az 1894: XXVII. t.-czikkel jogosult, sőt kötelezett tagjai. A rendes tanárnak egyetemi magántanári képesítéssel kell birnia. III. A bölcsészeti főiskola. Evangelikus egyetemnek, bölcsészeti szaknak vagy tanárképző-intézetnek felállításáig, az ág. hitv. evang. egyház, középiskolai tanárainak protestáns szellemben való képzéséről, úgy gondoskodik, hogy azok1 E. A. 222. 3 L. „Az eperjesi ágost. hitv. evang. jogakadémia szervezete, tanulmányi és vizsgálati rendszere s leczkepénz és fegyelmi szabályzata." 1880.
