Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

II. Könyv. A magyar evangelikus egyház alkotmánya és közigazgatása - Első rész. Önkormányzati testületek s ezek kormányzati hatóságai és tisztviselői - III. fejezet. Az egyházkerület

502. tagjait, mint a hallgatóságot figyelmeztetheti, vagy rendre intheti; sőt, ha a rend és csend — figyelmelmeztetései és rendreutasításai daczára — sem állana helyre, az ülést felfüggesztheti, esetleg bezárhatja, a hallgatóság eltávolítását pedig szükség esetén elrendelheti. Minden közgyűlési tagnak joga van indítványokat tenni. Önálló indítványok legkésőbben a közgyűlést megelőző napon tartott értekezleten jelentendők be s a közgyűlésen rendszerint szóval terjeszthetők elő; az elnökség kívánatára azonban az indítványozó tartozik úgy önálló indítványát, valamint a napirenden levő tárgyra nézve tett módosító indítványát írásban benyújtani. A közgyűlés a kellő időben benyújtott önálló vagy a napirenden levő tárgyra vonatkozó indítványok felett rendszerint azonnal határoz; joga van azonban bármely indítványt, véleményes javaslattétel végett, bizottsághoz utasítani s ily esetben a javaslat előterjesztésének idejét meghatározni. Bármely tárgy érdeméhez elsősorban az előadó vagy indítványozó szól, azután egyszer minden közgyűlési tag szólhat. — Zárszó csak az előadót vagy az indítványozót s azután az első ellenindítványt-tevőt illeti meg. Ha valaki indítványát visszavonja, de a közgyűlés más tagja azt magáévá teszi, az utóbbi az indítványozó jogaiba lép. A felszólalás a jelentkezés sorrendjében és lehetőleg akként történik, hogy az indítvány mellett és ellen felszólalók felváltva következzenek. A felszólalásra jelentkezőket a jegyzői karnak az elnökség által esetről esetre kijelölt tagja jegyezi fel és hívja fel. Bármikor szót kérhetnek azok, kik személyes kérdésben, félreértett szavaik helyreigazítása végett a napirendhez vagy az ügyrendhez kívánnak szólni. A szólót beszédében megzavarni nem szabad. Egyedül az elnökségnek van joga a szóló beszédét megszakítani s a tárgytól eltérés vagy a tanácskozás szabályainak meg nem tartása miatt figyelmeztetheti. Ha valaki egy beszédben kétszeri figyelmeztetés daczára ismétli ugyanazt a hibát, attól az elnökség a szót megvonhatja. Ha pedig valaki a gyűlés méltóságával össze nem egyezhető kifejezést használ, azt az elnökség rendreutasíthatja s tőle ismétlés esetén a szót megvonhatja.